Hitler és a nők – megjelent a Múlt-kor őszi különszáma

Miért értek véget legtöbbször tragédiával Hitler szerelmi kalandjai? Vajon ki volt az, aki „egyetlen paraszttal” sakkban tartotta Romániát? Melyik zeneszerző kezdte minden egyes reggelét fejenállással? Miként adták hírül a magyar lapok 1971-ben a „gyógykezelésre” száműzött Rákosi Mátyás halálát? Ki volt valójában Tamáska Mária, Kádár János felesége? Kiderül a Múlt-kor 4. különszámából, amely válogatás az eddig megjelent legjobb cikkeinkből.

Hitler és a nők. Adolf Hitler szexuális életéről rengeteg szenzációhajhász elmélet látott napvilágot, ezek javarészének köze sincs a valósághoz. A Führer kínosan ügyelt arra, hogy a német nép mindvégig a hazájáért elkötelezett, nemzetének boldogságáért önmagát is feláldozó államférfit lássa benne. Többször hangoztatta, hogy csak Németországgal jegyezte el magát, kapcsolatait ezért mindig igyekezett titokban tartani. Vajon sikerült neki? Őszi különszámunkból kiderül.

A száműzött Rákosi. Cím nélküli, mínuszos hírben közölhették csak a napilapok 1971 februárjában, hogy 79 esztendős korában meghalt Rákosi Mátyás. A közzétett öt sorba jutott egy vaskos hazugság is, nevezetesen az, hogy az ötvenes években agyonhozsannázott kommunista diktátor úgymond „gyógykezelés céljából tartózkodott a Szovjetunióban”. A tizenhét évig tartó gyógykezelés valódi neve száműzetés volt. A részleteket keresse a magazinban.

Az „Öreg” felesége. Tamáska Mária és Kádár János több, mint negyven éven át éltek együtt, 1949-ben kötöttek házasságot. Kádár ekkor belügyminiszter volt, Mária pedig az államvédelem kötelékében mint „levélfelbontó” tevékenykedett. Az asszony 1944-ben ismerte meg a kommunista mozgalmárt, aki albérlőként költözött Róna Ottóhoz – Tamáska Mária az ő felesége volt ekkor. Hogyan alakítottak ki Kádárék luxust a szocializmusban? Most a Múlt-korból kiderül.

Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A borzalmakról most a Múlt-kor hasábjain olvashat.

„Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot”. A román kommunista pártvezető, Nicolae Ceauşescu felesége sokak szerint megtestesítette az 1989-ben megdöntött rendszer összes negatív vonását. Egyes visszaemlékezők és elemzők neki tulajdonítják a személyi kultusz csúcsra futtatását, a tudományos élet erkölcsi rombolását, a katasztrofális politikai és gazdasági döntések sorozatát: egyszóval a Ceauşescu-rendszer végzetes eltávolodását a szovjet típusú egypártrendszertől e szultanisztikus módon működő családi diktatúra felé. A kishíján analfabéta asszonyról frissen megjelent különszámunkban olvashat bővebben. 

Negyedik különszámunkban olvashatnak még különös halálesetekről, híres emberek bizarr szokásairól, a történelmi Magyarország megszállásának első heteiről (1918-1919), a Nagy Háború osztrák-magyar tábori bordélyairól, magyar deportáltak felaszabadulásáról és hazaréréséről, valamint budapestiek a Szovjetúnióba való elhurcolásáról és Kádár egyik szerelmi liezonjáról is.

A különszám nem az előfizetés része, előfizetőink is az újságárusoknál tudják megvásárolni.

A Múlt-kor őszi különszámát október 19-től keresse az újságárusoknál! 


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »