Hitéleti és szolgálati kalauz

Arra a kérdésre, hogy miért vagyunk reformátusok, bizony sokszor csak annyi jut az eszünkbe, hogy azért, mert reformátusnak születtünk – fogalmaz Gaál Botond korábbi presbiter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Széchenyi-díjas teológus, egyetemi tanár Református vagyok című könyvében segít választ adni olyan kérdésekre, hogy kik vagyunk mi, reformátusok, mi a református tanítás lényege. Az idei presbiterválasztás alkalmából összeállított, új kiadású Presbiterek kiskátéja című könyv pedig azt foglalja össze, hogy milyen szolgálatot látnak el a presbiterek a gyülekezetekben és az egyházban.

Gaál Botond a Református vagyok című kiadvány bevezetőjében úgy fogalmaz: egyetemi tanároknál felmerült a probléma, hogy állami egyetemeken a filozófia és vallástudományi kurzusok hallgatói előtt nem tudják pontosan tisztázni az egyes felekezetek tanításait. Ezért is érezte hangsúlyosnak megfogalmazni új kiadványában, hogy mitől vagyunk reformátusok, mi az alapja keresztyén örökségünknek, hogyan használjuk a Bibliát.

Gaál Botond a biblikus örökségről azt írja: a református embernek a Biblia mint zsinórmérték azt jelenti, hogy életútját, gondolkodását a Szentírásból vett szabályok szerint vezeti. Mindenekelőtt értelemmel megfogalmazza, hogy mit hisz és hitét miként értelmezi, majd pedig ennek alapján cselekszik. Hogy ebben ne a gondolkodás és a fantázia végtelen szabadsága vezesse, útjelző alapelveket jelöl meg magának. Ezek az alapelvek: egyedül a Szentírás, egyedül Krisztus, egyedül kegyelemből és egyedül hit által! A szerző ezek mentén fejti ki hitvallási örökségünket. A kiadvány összefoglalja még a magyar reformátusok legfontosabb történelmi örökségét, a Szentháromság értelmezését, a sákramentumokról szóló tanítást, a konfirmációt, az istentiszteletet, a lelkipásztorok és az egyház szerepét.

Az egyház küldetéséről a szerző kifejti: azzal kezdődött, hogy Jézus Krisztus elküldte tanítványait az evangélium hirdetésére. „Menjetek el, tegyetek tanítványommá minden népet.” (Mt 28,19) Az egyház létéhez hozzátartozik az, hogy a gyülekezet tagjai bizonyságot tesznek minden ember előtt Isten hűségéről, Jézus Krisztus mindenek fölötti hatalmáról és a szeretet örömhíréről. A keresztyén ember tehát nem ideológiát, nem eszmét és nem világnézetet hirdet, hanem Krisztus evangéliumát. Tettei is ezt a krisztusi indulatot kell, hogy hitelesítsék, szolgálva ezzel Isten dicsőségét és az ember javát.

Templomajtó

Fotó: reformatus.hu archívum

Gaál Botond nemrég újra kiadott, Presbiterek kiskátéja című munkája az idei presbiterválasztás alkalmából jelent meg. A könyv a presbiteri tisztség betöltéséhez kíván segítséget nyújtani. A szerző célja, hogy az olvasmány támpontokat adjon a gyülekezeteknek az erre a tisztségre alkalmas emberek kiválasztásához és a szolgálatot ellátóknak feladatuk szentírásbeli értelmének megismeréséhez. A könyv szerint a presbitérium a gyülekezet éltének legfőbb őre, törvények és szabályok alapján végzi a munkáját, valamint a lelkészekkel együtt felügyeli és szervezi a gyülekezet életét.

A Magyarországi Református Egyházban több mint húszezren szolgálnak presbiterként. Tisztük olyan komoly egyházkormányzói felelősséget jelent, amelyet nem is lehet másként jól betölteni, csak buzgó imádsággal, állandó belső lelki küzdelemmel és folytonos tanulással. Gaál Botond a kiadványban foglalkozik a presbiter elnevezés eredetével, az első gyülekezetekkel, a presbiteri szolgálattal, a tagok megválasztásával, a presbitérium munkájával és az egyházban betöltött szerepével. A kötetben megtalálhatók a presbitériumokra és a presbiterekre vonatkozó, 2024. január elsejétől hatályos szabályok is.

A presbiteri eskü szövege:

Én, … esküszöm a Szentháromság Istenre, hogy a tisztemmel járó kötelességeket és feladatokat, szolgálatomat Isten dicsőségére, egyházunk épülésére és népünk javára, a Magyarországi Református Egyház rendjében úgy igyekszem teljesíteni, hogy az egyház hasznát mindenkor a magam hasznának elébe helyezem. Isten engem úgy segítsen! Ámen.