Bár a nyomozati iratok szerint Schadl György egyetemi vizsgákat intézhetett Nagy Ádámnak, ez hiányzik a vádiratból, ahogy az is, hogy a végrehajtók elnöke kék villogóval járt a buszsávban, és ki akart rúgatni egy bírót. Az ügyészség hallgat az ügyben, írja a 24.
Miközben hét pontban egy sor bűncselekménnyel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, valamint Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt és társaikat, a vádemelésből több olyan súlyos részlet is kimaradt, ami a nyomozati iratokban még szerepelt.
A 24.hu birtokába került vádiratban egyetlen szó sem szerepel például Nagy Ádámról, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal kabinetfőnökéről. Pedig a nyomozati anyagok – amelyeket a 444 ismertetett – részletesen foglalkoztak azzal, hogy feltehetően Schadl György segített Nagynak a jogi diplomához szükséges vizsgák teljesítésében. A KNYF az egyik ilyen esetről azt írta:
A nyomozás adatai szerint Schadl több tanulmányi akadály leküzdésében segédkezett Rogán Antal kabinetfőnökének. Például amikor Nagy Ádám jogszociológiából vizsgázott, akkor a végrehajtók elnöke és a Pécsi Tudományegyetem dékáni hivatalának vezetője, Kovács Béla már előző este egyeztetett, majd Schadl reggel ismét felhívta Kovácsot, mondván, a hallgató csak most szembesült azzal, hogy a vizsga – amelyen később átment – szóbeli.
A nyomozati anyagok szerint Nagy Ádám olyan tárgyairól is egyeztetett Schadl és Kovács, melyek esetében gyakorlati jegy volt. A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján Kovács ezzel kapcsolatban azt mondta Schadlnak, hogy „intézés alatt”. A nyomozati dokumentumok kitérnek arra is, hogy Nagy Ádám nemzetközi jog vizsgájára csak június 17-18-ára volt időpont, de ő június 16-áig be se jelentkezett arra. A problémát fokozta, hogy a Fidesznek akkor frakcióülése volt, ezért Schadl szerint Nagy, ha akart, se tudott volna vizsgázni.
A Központi Nyomozó Főügyészség a büntetőeljárás indoklásában azt írta:
Az, hogy Nagy Ádám ügye nem került bele a vádiratba, azért is érdekes, mert az említett tanársegéd vizsgáztatási jogát az eset után felfüggesztették, Mészáros Pál Emil pedig – a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja, Fábián Adrián tájékoztatása szerint – azt mondta: anyagi haszna nem származott a segítségnyújtásból, baráti szívességet tett, amit már nagyon megbánt. Noha ezt beismerésként is lehet értelmezni, Mészáros Pál Emil a 24-nek később azt írta, nem tett elismerő nyilatkozatot a vizsgaszabályzat megszegésével kapcsolatban, az egyetem belső vizsgálata alapján pedig „nem volt megállapítható egyetemi vizsgákkal kapcsolatos visszaélés vagy egyéb szabálytalanság”.
A nyomozati iratok Nagy Ádám ügye mellett arra is kitértek, hogy végrehajtók és Völner Pál egyik rokonának levizsgázása ügyében is közreműködhetett Schadl György, de a vádiratban már ez sem szerepel, és a hírbe hozott Szegedi Tudományegyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem szerint sem befolyásolták náluk a vizsgák eredményét.
Szintén hiányzik a vádiratból, hogy Schadl György kék villogót használt autóján, hogy a buszsávban is tudjon haladni autójával, ami egy Skoda Superb volt. Schadl cége vette, de átadta üzemeltetésre egy magán-mentőszolgálatnak, pontosabban egy közhasznú nonprofit kft.-nek. A mentőszolgálatnak volt saját járműve, a Skoda papíron annak a tartaléka volt, így került rá kék villogó. Schadl jogellenesen használta a megkülönböztető jelzést, a nyomozati irat szerint rendszeresen.
Arra sem tér ki a vádirat, hogy Schadl ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben, ezért bosszúhadjáratot indított ellene, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják. Schadl találkozott a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel, aki közölte vele, hogy a bírót nem lehet kirúgni, de diszkomfortossá lehet tenni az életét, és a csoportvezetői megbízását is vissza lehet vonni.
Mivel nem világos, hogy ezek az ügyek miért nem szerepelnek a bíróságra benyújtott vádiratban, a 24 megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget. Érdeklődtek a többi között arról, hogy Rogán Antal kabinetfőnökét kihallgatták-e, azonban nem kaptak érdemi válaszokat. A főügyészség azt írta: az ügy bírósági szakban van, így az eljárásról az október 24-én kiadott közleményükön túl további információ nem adható.
Korábban írtuk: Csecsen emberrablók, váltságdíj – krimibe illő szélhámosságok a Völner-Schadl-vádiratban
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
