Heves viták a Magyar Nemzeti Tanács adai ülésén

Heves viták a Magyar Nemzeti Tanács adai ülésén

Heves vitáktól és személyeskedéstől sem volt mentes a Magyar Nemzeti Tanács tizenhetedik rendes ülése, amelyet ma délután tartottak meg az adai községi képviselő-testület nagytermében.

A Magyar Nemzeti Tanács Adán megtartott ülésén a legnagyobb vitát a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója kinevezésének előzetes jóváhagyására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, ugyanis a Magyar Mozgalom már napokkal korábban nehezményezte, hogy a Magyar Nemzeti Tanács illetékes bizottságai annak ellenére nem támogatták Varga Anikó eddigi igazgatónő kinevezését – aki egyébként az egyedüli jelölt volt a posztra – hogy mind a tantestület, mind az intézmény igazgatóbizottsága támogatta.

Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke az intézmény és az MNT közötti együttműködés hiányát hozta fel magyarázatként, aminek bizonyításául számos példát is felsorakoztatott, hangsúlyozva, hiába keresték meg az elmúlt másfél év során több ízben is az iskola vezetőségét, nem tudtak együttműködést kialakítani velük, majd hozzátette, ez az egyetlen ilyen oktatási intézmény Vajdaságban. Minderre válaszul Joó-Horti Lívia kifejtette, szerinte egyértelmű politikai leszámolásról van szó, majd hozzátette, mélységesen szégyelli, hogy az MNT Oktatási Bizottsága – amelynek egyébként maga is tagja – idáig jutott, sőt szégyelli magát annak elnöke helyett is. Perpauer Attila az Oktatási Bizottság elnökeként visszautasította az elhangzottakat, mondván „senkinek nem kell szégyellnie magát helyette”, majd leszögezte, a bizottság továbbra is szakmai szervként kíván működni, és ilyen elvek mentén fogja meghozni a döntéseit is. Petkovics Márta a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium működésében általa tapasztalt szabálytalanságokról beszélt, Várkonyi Zsolt pedig az MNT állásfoglalásával kapcsolatos jogi aggályainak adott hangot, majd feltette a kérdést: „Vajon mi a bűne Varga Anikónak?”, amire a választ Joó-Horti Lívia adta meg, aki leszögezte: „Varga Anikónak az a bűne, hogy a Magyar Mozgalom alapító tagja”, majd hozzátette, úgy véli, ebben az esetben egyszerű karaktergyilkosságról van szó. Hajnal Jenő „minősíthetetlen rágalomnak” nevezte mindazt, amit Joó-Horti Lívia megfogalmazott, majd arról beszélt, maga is felkereste az intézmény igazgatóját, és több példát is felhozott, amelyekkel azt kívánta alátámasztani, hogy az intézmény vezetője valóban nem volt együttműködő a Magyar Nemzeti Tanáccsal. „Olyan hiányosságok, olyan mulasztások voltak tapasztalhatók részéről, amelyek nem elfogadhatók” – szögezte le Hajnal Jenő. A tanács végül 22 igen és 2 nem szavazattal, valamint 1 tartózkodással fogadta el a döntést.

A másik nagy vitát kiváltott napirendi pont a Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása volt a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója felmentésének véleményezése kapcsán. A bizottság ugyanis támogatta az intézmény igazgatóbizottságának az igazgató felmentésére vonatkozó kezdeményezését, amit a tanács szintén szavazattöbbséggel hagyott jóvá. Jerasz Anikó indoklásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy az intézmény kettes osztályzatot kapott az illetékes szervek vizsgálatán, és az igazgató erről nem tájékoztatta az igazgatóbizottságot, amellyel állítása szerint egyébként sem tudott együttműködni, és az igazgatóbizottság tagjai egyéb okok mellett éppen ezért kezdeményezték a felmentését. A Magyar Mozgalom tagjai szerint ebben az esetben is politikai leszámolás történt. Várkonyi Zsolt és Joó-Horti Lívia nehezményezték, hogy a leváltásra „telefonos fenyegetéseket követően került sor”, valamint azt is, hogy az igazgatóbizottság kezdeményezését mindössze két nap alatt elfogadta a tartományi oktatási titkárság, az MNT Oktatási Bizottsága és az MNT Végrehajtó Bizottsága is. Hajnal Jenő saját élményeit idézte fel az igazgatóval kapcsolatban, aki elmondása szerint ellenállt, amikor felkínálták az intézménynek, hogy kamerákat helyeznek a Petőfi-szobor megvédése érdekében.

A tanács állást foglalt a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége Népesedési és Családgondozási Cselekvési Programjával kapcsolatban is, amely az MNT Népesedési Akcióterve által előirányzott munka folytatását öleli fel. Bevezetőjében Krizsán Vilmos, a VANCSESZ elnöke hangsúlyozta, a család intézménye veszélyben van, ezért nagy szükség van a védelmére, amihez pozitív példát szolgáltatnak a nagycsaládos egyesületek, ezért óriási szükség van a támogatásukra. Beszélt az anyaországi mintát követő rendezvények, valamint az önkormányzatok családokat segítő intézkedéseinek fontosságáról és sok egyéb kérdésről is, majd végezetül leszögezte: „A magyarság fogyásának víziója valósággá válhat, fontos, hogy ezt ne engedjük meg!” Várkonyi Zsolt úgy fogalmazott, „megsemmisítésre került az MNT Népesedési Akcióterve”, majd hozzátette, ha összehasonlítjuk a szövegeket, láthatjuk, hogy az 50 oldalas akciótervnek a mostani 5-6 oldalas „iromány” csupán a vázlata, majd nehezményezte, hogy nincs benne szó sem hordozókról, sem határidőkről, sem eszközökről. Joó-Horti Lívia kifejtette, olyan dokumentum megszűnéséről kell beszélni, amire az előző felállású MNT méltán volt büszke, hiszen a közösség megtartására vonatkozó vízióit fogalmazta meg benne. Perpauer Attila hangsúlyozta, átlátható és valós adatokra épülő dokumentum jött létre, amely figyelembe vette a reális helyzetképet, majd kiemelte annak fontosságát is, hogy a dokumentum több olyan elemet is tartalmaz, amelyek az oktatásra vonatkoznak. A dokumentumot ezt követően többen is védelmükbe vették, köztük Hajnal Jenő, Kecskés Endre, Paskó Csaba, Nyilas Leonov Anita és Madarász Gyula is, majd Krizsán Vilmos kifejtette, az volt a céljuk, hogy olyan keretet alkossanak meg, amely meghatározza, melyek azok a feladatok és ajánlások, amelyek rájuk és a partnereikre várnak, majd hozzátette, ennek részletei a majdani operatív terv részét fogják képezni. Hozzátette, szeretnék, ha azok, akik eddig részt vettek az akcióterv megvalósításában, ezentúl is szerepet vállalnának benne.

Az ülésen mindemellett döntés született több intézmény igazgatói kinevezésének előzetes jóváhagyásáról, az egyes intézmények igazgatóbizottságaiban és iskolaszékeiben javasolt személyi változások jóváhagyásáról, több oktatási intézmény tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztálya megnyitásának véleményezéséről és egyéb kérdésekről is, valamint jóváhagyták az MNT Végrehajtó Bizottságának a különféle pályázatok pénzeszközelosztására vonatkozó döntéseit is.

H. A.


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »