Heves adok-kapok zajlik a brexitről

Az ország szétszakadása, az egészségügy teljes összeomlása, biztonságpolitikai katasztrófa és gazdasági mélyrepülés vagy új aranykor, nemzeti ragyogás és megszabadulás a „brüsszeli bilincsektől”? Talán még sosem volt nehezebb megválaszolni a kérdést, hogy mit hoz a június 23-i EU-népszavazás Nagy-Britanniában.

Az EU elhagyása esetén a briteknek azonnal egy rendkívül fontos problémával kéne szembesülniük, mivel a kilépés akár az Egyesült Királyság felbomlását is okozhatja. A saját identitással és autonómiával rendelkező területeken mérhetően nagyobb a maradás mellettiek aránya, mivel ők kiemelten részesülnek az uniós támogatásokból. A brit EU-kilépés, a brexit esetén Skócia vélhetően függetlenedne, az írek pedig feltehetően újraegyesülnének.

A brüsszeli támadások fényében a kilépés biztonságpolitikai vonzatai rögtön reflektorfénybe kerültek. Ahogy a többi kérdésben, itt is megosztottak a szakértők. Van, aki szerint az EU-n belüli rossz minőségű információáramlás miatt lényegében mindegy, hogy bent vagy kint.

Veszélyben az egészségügy?

Más elemzők az unió stabilitását féltik, arra figyelmeztetve, hogy egy tagállam kilépése precedenst teremtene. Ebben a kérdésben tehát különösen nehéz véleményt formálni. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) válsága eddig elsősorban a belpolitikai csatározások színtere volt. James Hunt egészségügyi miniszter egy minapi interjúban azt emelte ki, hogy a közel százezer európai munkavállaló nélkül, akik az NHS-nél dolgoznak, komoly gondban lennének.

Erre válaszul a kilépést támogató egyik legnagyobb csoport, a Vote Leave egyik vezetője, Matthew Elliot úgy érvelt, Hunték pénzügyi válságba sodorták az NHS-t. Amennyiben azonban kilépnének, lehetővé válna, hogy a felszabaduló pénzt az uniós bürokrácia helyett az egészségügyre költsék. Külön pikantériát ad az ügynek, hogy Michael Grove, aki a kabinet tagja és ezzel párhuzamosan a Vote Leave másik vezetője, szintén hasonló nyilatkozatot adott, így támadva saját kormányának egészségpolitikáját.

Olyanok, mint az Iszlám Állam!

Ez a törés nem egyedülálló a Konzervatív Párton belül. Névtelen forrásokra hivatkozva több lap is arról számolt be, hogy David Cameron neheztel az euroszkeptikus miniszterekre, még a szemkontaktust is kerüli, ha összefutnak a folyosón. Ugyan korábban a brit kormányfő megengedte, hogy a kabinet minden tagja szabadon foglaljon állást a kérdésben, illetve arra figyelmeztetett mindenkit, hogy „tisztelettel és figyelemmel” kezelje a másikat, ám úgy tűnik, ez az irányelv már a múlté.

Egy maradáspárti politikus névtelenül az Iszlám Államhoz hasonlította a brexitet sürgető képviselőket, mivel „nem hajlandóak tárgyalni”. Amennyiben ez a szakadék tovább mélyül a párton belül, az a referendum eredményétől függetlenül is katasztrofális fejleményekhez vezethet.

Mi lesz a kis- és középvállalkozásokkal?

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kilépés gazdasági következményeit sem. A Vote Leave múlt hét szombaton közzétett egy 250 vállalkozó nevét tartalmazó nyilatkozatot, akik támogatják őket. Fő célként a kis- és középvállalkozások fenntarthatóságát nevezték meg, illetve arra hivatkoztak, hogy elsősorban nekik jelent terhet az EU. Fontos azonban megjegyezni, hogy a feliratkozók magánemberként adták a nevüket, sokuknál a cégük hivatalos álláspontja ezzel épp ellentétes.

A kis- és középvállalkozásokra való hivatkozás pedig a másik oldalon is megfigyelhető, ahol úgy érvelnek, hogy pont ezt a szektort érintené legsúlyosabban a brexit. Mindkét oldal érvei meggyőzőnek tűnnek, ám a döntés végső soron mégis a brit állampolgárok kezében lesz.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »