A jubileum alkalmából a Zentai Városi Múzeumban ünnepélyes keretek közepette megnyitották a Zenta város monográfiája festészeten és grafikán keresztül címet viselő kiállítást, amely keretében abból a gazdag képzőművészeti gyűjteményből kaphatnak ízelítőt a tárlat látogatói, amely a művésztelep hét évtizedes működése során jött létre, és amely a város képzőművészeti életének részletgazdag és pontos lenyomatát adja.
A Vajdasági Magyar Képzőművészet Napja alkalmából megrendezett kiállításmegnyitón elsőként Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum vezetője, majd pedig Szarka Mándity Krisztina művészettörténész, a múzeum muzeológusa, a kiállítás kurátora köszöntötte az egybegyűlteket.
A művészettörténész beszédében elmondta, hogy a Zentai Művésztelep története összetett és bonyolult, főként egyértelmű, olykor kusza.
– A kiválasztott alkotások történetet mesélnek, történelmet írnak. A Zentai Művésztelep egy-egy korszakának, aranykornak, kríziseknek és egy-egy reményteljes fellendülésnek a művei ezek, de kivétel nélkül mind fontosok és meghatározóak. Így együttesen pedig kifejeznek, vagy pedig sugallnak valamit, amit a kurátor több szempontot is szem előtt tartva fontosnak tartott elmondani – ecsetelte Szarka Mándity Krisztina, majd pedig kihangsúlyozta, hogy egy sikeres művésztelephez elsősorban művészekre van szükség, s ezért nagy tisztelettel gondolnak azokra a művészekre, akik már a művészettörténet részei, emellett pedig hálásak azoknak, akik mindig eleget tesznek a meghívásuknak.
– Egy művésztelep elsősorban a művészek miatt van, de ez nem csak az övéké – jegyezte meg megnyitó beszédében Ninkov Kovačev Olga, szabadkai művészettörténész, múzeumi tanácsos, aki 1991–1997 között, a Zentai Városi Múzeum művészettörténészeként a Zentai Művésztelep vezetője volt, és hozzáfűzte, hogy a művésztelep a zentaiké: tehát mindazoké, akik a városban élnek, legyenek azok orvosok, újságírók, fotósok, kétkezi munkások stb.
A művészettörténész egyben rámutatott a Zentai Művésztelep „bölcső jellegére“, mert ahogyan kihangsúlyozta: Zentán ringott a vajdasági művésztelep-mozgalom bölcsője. Ugyanis, annak ellenére, hogy előtte a most már horvátországi Újlakon (Ilok) is volt hasonló próbálkozás, de a zentai az, amit a mai napig megrendeznek. Emellett megemlítette, hogy nemcsak a vajdasági művésztelep-mozgalom, hanem a Szabadkai Kortárs Galériának is a bölcsője a Zentai Művésztelep, amely elmondása szerint egy olyan fantasztikus hangszer, illetve játékszer, ami nem adatott meg minden városnak.
– Azt kívánom, a mostani művészgárdának, valamint a szervezőknek, a művészettörténészeknek és a politikusoknak is természetesen, hogy sikeresen vigyék tovább és élvezzék a Zentai Művésztelepet, hogy az utánuk jövők is ugyanúgy tudják élvezni ezt – emelte ki beszéde végén a szabadkai művészettörténész.
A megnyitó zenei és irodalmi aláfestéseként Ágoston Lóránt (gitár), Miroslav Jovančić (hegedű) zenészek, illetve Szabó Szegedi Béla és Beszédes István költők működtek közre.
A kiállítás december 19-ig tekinthető meg, azzal, hogy időközben Szarka Mándity Krisztina egy tárlatvezetéssel egybekötött filmnézést is tervez, amely során a Zentai Művésztelep keretében az évek során készített mozgóképek lesznek majd megtekinthetők. A tárlatvezetés időpontjáról a Zentai Városi Múzeum majd tájékoztatja a művészetkedvelőket.
Horváth Zsolt
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
