Az idei iskolaévben ünnepli újranyitásának hetvenedik évfordulóját a lévai Juhász Gyula Alapiskola. Ahogy az elmúlt évtizedeket akadályok, megpróbáltatások jellemezték a járási székhely egyetlen magyar alapiskolája számára, úgy a jubileumi ünneplés megszervezése sem volt zökkenőmentes. A pandémia miatt többszöri átütemezés után június 25-én meghitt ünneplésre gyűltek össze az iskola udvarán. Az ünnepélyes alkalmon több felszólaló is hangsúlyozta: szórványvidéken őrt álló intézményként stratégiai szerepe van a lévai magyarság megmaradásában, a magyar értékek át- és továbbörökítésében. A Juhász Gyula Alapiskola egy sziget a lévai magyarság számára, az anyanyelv lévai temploma.
„Az ünnep a megállított időt jelenti, feloldozást is jelent, részesedést a csodában. Ma az emlékezés és a számvetés jegyében állunk itt, egy számunkra fontos intézmény, egy iskola ünnepén” – hangzott el nyitógondolatként Lőrincz Katalin, az alapiskola igazgatóhelyettese tolmácsolásában. Hozzátette: a megpróbáltatások mellett van mit ünnepelnie a lévai magyar alapiskolának.
Az anyanyelv és a nemzeti kultúra semmivel sem pótolható, szilárd alapot biztosít a közösségünk számára – jelezte az igazgatóhelyettes.
Andruska Csilla, aki immár húsz esztendeje vezeti a szórványban helytálló tanintézményt, ünnepi beszédében kifejtette:
Hozzátette, az évforduló lehetőség az emlékezésre, de a jövőbe is tekintenek a megfogalmazott gondolatokkal. Mint elmondta, 1950. szeptember elsején nyílt meg újra a magyar alapiskola Léván. Ez a lévai magyarság számára a remény kezdete volt, ahogy azóta minden szeptember elseje az számunkra – szögezte le az igazgató. Köszöntőjében megjegyezte: a közösségi összefogás eredményeként áll és fejlődik az iskola.
A gyermekközpontú intézménynek az elmúlt hetven évben kissé hányatott sors jutott, hiszen hatszor kényszerültek költözni. S a most záruló iskolaév is megpróbáltatást hozott számukra a közös iskolaudvarba tervezett szlovák iskola megnyitásával. Azonban a vészfelhők eloszlottak, a megnyíló új tanintézmény a város más szegeltében keresett bérleményt.
„Céljaink megvalósultak az igényes és következetes áldozatos munka eredményeként. Törekvésünk egyértelmű, az anyanyelv megőrzése és továbbadása a jövő generáció számára” – hangsúlyozta Andruska Csilla.
– summázta gondolatait.
„Önökkel együtt örülök, hogy az iskola immár hetven éve működik. Kívánom, hogy évről évre több magyar diák jöjjön az iskolába. Tisztelet a helytállásukért, és köszönöm, hogy vannak” – szólt személyes köszöntőjében Tolnai Csaba, Léva város alpolgármestere, aki egyben Ján Krtík polgármester üdvözletét is tolmácsolta az ünneplő közösségnek.
Múltidézéssel kezdte beszédét Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke. Felelevenítette a legutóbbi költözés mozzanatait. Sok mindent tettek annak érdekében, hogy méltó körülményeket teremtsenek az iskola diákjainak. Ez összefogással sikerül – fejtette ki az alelnök. Kitért arra is, hogy Léva és szűkebb környéke napjainkra sajnos szórványvidéké vált.
– szögezte le.
„Az elmúlt hét évtized nagyon jól mutatja, hogy a lévai magyar alapiskola kiállta a próbákat, az elmúlt évtizedeket átvészelte és szeptemberben egy növekvő létszámmal kezdi el az új tanévet” – fogalmazott Petrovay László, a Rákóczi Szövetség magyar iskolaválasztásért felelős igazgatója. Mint az iskolaudvaron elhangzott, amíg lesz gyermek a magyar óvodában és alapiskolában, addig van utánpótlása a lévai magyar közösségnek. Végezetül megköszönte a pedagógusgárda munkáját, s a szülőknek az iskolába vetett bizalmat, mellyel a lévai magyarság megmaradása mellett döntöttek.
Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felvidéki leányvállalatának ügyvezető igazgatója szintén köszöntötte a jubiláló intézményt. Kiemelte, a magyar kormány számára kiemelten fontos a külhoni területeken működő intézmények anyagi és erkölcsi támogatása, mellyel az ott élő magyar közösségek helyben maradását is segíti. A megmaradás záloga az oktatás és a kultúra támogatása. A Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül a lévai oktatási intézménybe is érkezett magyar állami támogatás – fogalmazott. „A felvidéki közösség erős bástyája a lévai Juhász Gyula Alapiskola” – hangsúlyozta köszöntőjében.
– üzente Novák Mónika, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége projektmenedzsere, programkoordinátora az ünnepségen.
Ugyancsak köszöntötte a tanintézményt Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, aki szintén a múlt fontos mozzanatainak felelevenítésével kezdte. „Az a közösség marad meg, amely képes megőrizni a nyelvet, ezen a nyelven képes megélni a mindennapjait és az ünnepeit, ezen a nyelven tudja továbbvinni az elődök hagyományait, ebből tudunk továbbmenni az úton. Ezzel a küldetéssel indultak újra hetven évvel ezelőtt a felvidéki magyar iskolák, így a lévai alapiskola is” – húzta alá beszédében. Fodor Attila is kiemelte a szórványban lévő iskola tevékenységének fontosságát, ahol gerinces és emberséges pedagógusgárda dolgozik.
Az ünnepi alkalmon szólt Furik Gyula, az iskola mellett működő szülői szövetség vezetője, aki megjegyezte, mindig az iskola mellett állnak, az anyanyelvi oktatás támogatásával.
Az ünnepi alkalom a városban szolgáló magyar lelkivezetők rövid áhítatával ért véget. Elsőként Nt. Kassai Gyula, református lelkész osztotta meg hitmélyítő gondolatait. „Egyedül a hit és a lelkiismeret képes megfelelő tudást és értelmet adni. Aki nemzeti iskolába jár, csak sikeres lehet, a tudása többszöröse azokénak, akik valami idegenhez próbálnak igazodni” –fogalmazott a lelkész.
Benčík Tibor katolikus plébános az iskolához fűződő személyes történetével kezdte, majd méltatta a anyanyelvi oktatás jelentőségét.
Az ünnepi szónokok mellett az iskola jelenlegi és egykori tehetséges diákjai adtak rövid kultúrműsort. Néptánc, vers, ének, gyermekdal, mazsorett-tánc jelent meg a programsorozat részeként.
Az ünnepséget kiállítással is színesítették. Az egyes kiállítási paneleken az oktatási intézmény múltjának fontos pillanatai jelentek meg. Az érdeklődők a fotódokumentáció által belepillanthattak az utolsó költözés viszontagságaiba. Fotók vetítésén keresztül pedig a elmúlt évtizedek sikereit, a város magyar történelmi mozzanatait követhették figyelemmel.
Az eseményre számos egykori diák, volt pedagógus, nyugalmazott tanár jött el, hogy együtt ünnepeljen volt alma materével.
Az jubileumi alkalom végén ünnepélyes keretek között átadták az iskola köszöntőtábláját, melyen a tanintézmény címere mellett a következő mottó olvasható: A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
