Hétmérföldes csizma

Nincs az a költségvetés, ami mindenkinek s érdek nélkül tetszik. Lehet szoros, költekező, pazarló vagy kampánycélokat szolgáló, a jövőt felélő, a szegényeket út szélén hagyó, de nem lehet olyan, amelyik mindenkinek egyformán megfelel. Ezért a költségvetéseket aszerint érdemes vizsgálni, hogy mely csoportoknak kedvez. Persze ez sem könnyű, tekintve, hogy a kormányok igyekeznek minden büdzsét úgy feltüntetni, hogy az a szavazók legszélesebb körének hoz jobb életet. A többi párt pedig már-már apokaliptikus képekkel festi le országromboló hatását. Nincs ez másképp a 2017-es büdzsé tegnap kezdődött parlamenti vitájában sem. A Jobbik szerint több mint hatszázmilliárd forint pazarló tétel van a költségvetési javaslatban, ezért több száz módosító indítványt készülnek benyújtani. A szocialisták pedig a szemfényvesztés költségvetésének nevezték a jövő évi büdzsét. Habár esetükben a kritika élét jelentősen tompíthatja, hogy a kormányzásuk alatt benyújtott büdzséket sem tekinti mesterműveknek a gazdaságtörténet.

Mindenkivel persze nem lehet jót tenni, de vannak területek, amelyeken különösen égetők a problémák. Ilyen például az egészségügy, amelyre 167 milliárd forinttal többet szán ugyan a kormány jövőre, mint az idén, ez az összeg azonban a legoptimistább forgatókönyvek szerint is csak elodázhatja az elkerülhetetlent. A magyar orvosok és ápolók elvándorlása például katasztrófával fenyeget, az egészségügyi dolgozók béréről azonban még mindig nem született megegyezés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyan arról beszélt, hogy az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban dolgozók bérfejlesztésének fedezete benne van a költségvetésben, továbbra sem látszik, hogy az a bizonyos összeg mire lesz elég. Az elvándorlás megállítására aligha, hiszen a folyamat mögött az alacsony bérek mellett számos más probléma rejtőzik.

Az oktatás helyzete szintén ellentmondásos. A kormány erre a célra 270 milliárd forinttal költ többet jövőre. A Klik költségvetését azonban mintegy 108 milliárd forinttal kurtítanák meg, különösen drasztikus a dologi kiadásokra fordítható összeg 23 milliárd forinttal való csökkentése, hiszen a szakmai szervezetek szerint a jelenlegi összeg sem elég a megfelelő működéshez. Vagyis a pedagógusok 2017-ben sem várhatnak jelentős javulást a munkakörülményeikben.

Egy költségvetésben persze olyan területeknek is lenniük kell, amelyeknek a korábbinál kevesebből kell gazdálkodniuk. A Világgazdaság számításai szerint a 2017-es büdzsé sorai között körülbelül ezermilliárd forintnyi lefaragás bújik meg. Beszédes lehet, hogy melyek azok a területek, amelyeknek kevesebb jut. Ilyen a munkaerőpiacról kiszorult emberek számára létrehozott Start munkaprogram. Vagy a szociális juttatások egy része, úgymint az árvaellátás, özvegyi nyugdíj vagy a családi pótlék. A kormány állítása szerint a büdzsé legnagyobb nyertesei a családosok lesznek, akik az áfacsökkentésnek, az otthonteremtési támogatásnak és a családi adókedvezménynek köszönhetően több pénzből gazdálkodhatnak majd. A nyugdíjasok helyzete várhatóan nem változik jelentősen. És – bár erre nem térnek ki a kormány tagjai – szintén jól járhatnak azok a vállalkozások is, amelyek részt vehetnek a költségvetésben szereplő beruházások munkálataiban.

Mindenki egy újabb lépést tehet előre – a kormány ezt a szlogent állította a 2017-es büdzsé mögé. A kérdés csak az, hogy ki mekkorát. Mészáros Lőrinc és még néhány szerencsés milliárdos vállalkozó lábáról például valószínűleg jövőre sem feslik le a hétmérföldes csizma.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »