Hét év után nőtt az élelmiszer-kínálat

Hét év után nőtt az élelmiszer-kínálat

Hétéves mélyrepülés után 2014-ben először emelkedett a boltok által kínált élelmiszer mennyisége, de a válság előtti szintet még mindig nem éri el a kínálat – derül ki a statisztikai hivatal lapunk által megismert kiadványából. Legjobban a baromfi fogy a húsok közül, megint hódít a tömény alkohol, miközben a borból kevesebbet árulnak a magyar boltok. Az egészséges életmódot tekintve nem jó hír, hogy a felhasználható zsiradék 60 százalékkal meghaladja az optimális mennyiséget – márpedig a kínálatot a kereslet alakítja.

A gazdasági válság hatására a rendelkezésre álló élelmiszer egy főre jutó mennyisége 2008– 2012 között folyamatosan csökkent hazánkban. 2013-ban a kedvezőtlen folyamat végre megtorpant, egy évvel később pedig markánsan, 5,1 százalékkal növekedett az egy főre jutó élelmiszer mennyisége. Ezzel a magyarországi élelmiszer-kínálat meghaladta a 2010. évi szintet, bár a válság előtti mennyiséget még nem érte el – közli a lapunk által megismert, 2014-es élelmiszermérleg-adatokat elemző friss kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár az adatok nem a tényleges fogyasztást mutatják, hanem a boltok kínálatát vizsgálják, a mutatókból következtetni lehet a magyarok fogyasztási szokásaira is, hiszen az áruházak kínálata szorosan igazodik a fogyasztók igényeihez is. Az egészséges életmód tekintetében felemás a kép: több szárnyast eszünk, de a halból nem nőtt a kínálat, több gyümölcs jut az asztalra, a növekedés azonban szinte kizárólag az almának köszönhető, zsiradékból pedig még mindig túl sokat használunk.

Az egy főre jutó összes élelmiszer több mint harmadát teszik ki az állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás), ezek együttes mennyisége 2014-ben az előző évhez képest átlagosan közel 6 százalékkal emelkedett. Fejenként 59 kilogramm hús jutott, 3 kilogrammal több, mint egy évvel korábban. Ez kissé meghaladta a 2010. évi kínálatot, de még mindig nem érte el a 2009-es szintet, amikor 62 kilogramm hússal számolhattunk. Ezen belül változatlanul a baromfihús részesedése volt a legnagyobb (26 kilogramm), amit szorosan követ a rangsorban a sertéshús (25 kilogramm/fő). Mindkettő esetében egy év alatt több mint 5 százalékkal bővült a kínálat. A marhahús, a belsőség és az egyéb húsfélék együttesen változatlanul az összes fogyasztható hús 12 százalékát tették ki, a marhahús mennyisége a fejenként 2,2 kilogrammos mélypontról 2014-ben 2,5 kilóra nőtt. Az egy főre jutó hal mennyisége 3,7 kilogramm volt, csakúgy, mint az előző évben. Ennél csak 2007-ben és 2008-ban juthattunk több halhoz, és a fogyasztható mennyiség akkor is csupán fejenként 10 dekagrammal haladta meg a mostanit.

Tíz év után végre megállt a tojáskínálat 2004 óta tartó csökkenése is: fejenként 7 darabbal jutott több, mint egy évvel korábban, így egy év alatt minden egyes ember átlagosan 221 darabot vásárolhatott. Ezzel együtt még mindig rosszul áll a tojásfogyasztás: 2010-ben 14 darabbal, míg tíz évvel korábban 70 darabbal több tojás jutott egy főre. A bővülés kizárólag a tojásimportnak köszönhető.

A tej és tejtermékek hazai kínálata 6,2 százalékkal bővült, és a 2010-es szintre emelkedett. Egy főre így napi fél liter tej jutott. Nagy szerepe volt a bővülésben a hazai tejtermelésnek, amely hatszázalékos növekedést könyvelhetett el, a megtermelt tej mennyisége utoljára 2005-ben volt magasabb Magyarországon. A növekedést annak ellenére sikerült elérni, hogy 2014-ben az átlagos élelmiszerárakhoz (–0,4 százalék) viszonyítva a tej és a tejtermékek fogyasztói ára jelentősen nőtt.

Kevésbé kedvező, hogy hét évig tartó csökkenés után emelkedett a zsiradék és kismértékben a cukor mennyisége is. Az összes felhasználható zsiradék így fejenként 35 kilogrammra nőtt, ez megegyezik a 2010-es adattal, de a 2000-es évek elejéhez képest még mindig 10 százalékos csökkenés tapasztalható. Ezen belül az állati zsiradékok mennyisége több mint 6 százalékkal nőtt, így ezek az összes zsiradékmennyiség 42 százalékát teszi ki, minden egyes emberre 11 kiló sertészsír jut. A zsiradékok közel 60 százalékát képező növényi olajok és zsírok mennyisége 3,1 százalékkal haladta meg az előző évit. Ennek kétharmada étolaj, egyharmada margarin.

Összességében nőtt a rendelkezésre álló mennyiség a növényi termékekből is. Az egy főre jutó zöldség és gyümölcs mennyisége 199 kilogramm volt, 7 százalékkal több, mint az előző évben, ezen belül zöldségfélékből fejenként 108, gyümölcsökből 91 kilogramm jutott. Ezzel az egy főre jutó zöldség gyakorlatilag megegyezett 2009–2013 átlagával, a gyümölcsből viszont 10 kilogrammal többet ehettünk. Míg lisztből 1,5 százalékkal kevesebb jutott, így ebből fejenként 80 kilogramm állt rendelkezésre, addig burgonyából az előző évi mélypontról 63 kilogrammra nőtt a felhasználható mennyiség. A gyümölcsök 14 százaléka volt déligyümölcs, a hazai termesztésű gyümölcsökből több mint öt kilogrammal jutott több fejenként.

Két évig tartó csökkenés után nőtt az egy főre jutó alkohol mennyisége is, 9,1 abszolút literről 9,3 literre. Ezzel együtt a szeszesital-kínálat a 2000-es évek első felében érte el maximumát (11 liter), amelyhez képest a 2014. évi szint 15 százalékkal alacsonyabb volt. Az egy főre jutó bor mennyisége 2014-ben (22 liter) 2 literrel csökkent, míg a söré ugyanennyivel nőtt, így évente 67 liter jut egy személyre. Az előző évtizedben még több mint 70 liter sör jutott minden egyes emberre. Az égetett szeszes italok fogyasztása egy főre vetítve 3,2 abszolút literről 3,5-re nőtt egy év alatt.

Áttekintve az élelmiszer-kínálatot, a KSH megállapítja: az egy főre jutó napi fehérje 96 gramm volt. Ezzel elértük a 2010-es szintet, de még mindig 10 százalékkal kevesebb fehérjét fogyaszthatunk el, mint 2005-ben. Hasonlóképpen alakult az egy főre jutó zsiradék mennyisége is. Szénhidrátból 358 gramm jut egy főre évente, ez hét grammal több az előző évinél, de a 2005-ben fogyasztható mennyiségnél majdnem tizedével volt alacsonyabb. A szénhidrátból 2014-ben fogyasztható adag megfelel az optimális mennyiségnek, miközben a rendelkezésre álló zsiradék 60 százalékkal több annál, vagyis a bővülés nem minden esetben okoz kedvező hatást.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »