Helyet a kajszibaracknak

Helyet a kajszibaracknak

Gyümölcsöskert aligha képzelhető el kajszibarack nélkül, s nemcsak a belőle készült dzsem, lekvár, befőtt (pálinka) miatt, hanem mert frissen fogyasztva is az egyik legízletesebb gyümölcsünk, amelynek táplálkozási értéke is kimagasló.

Kezdjük azzal: jellegzetesen finom íze és illata hátterében szerves savak és savészterek sokasága áll. Kalciumban, vasban, élelmi rostban különösen gazdag, a gyümölcsben lévő kén pedig a jellegzetes édes-savanykás íz kialakulásában játszik közre. Jelentős béta-karotin-tartalma folytán (ami a sárga színét adja, és ami egyben az A-vitamin elővitaminja is) késlelteti az időskori látásromlást, védi az ereket, serkenti a renyhe bélműködést és egyben aktivizálja a máj méregtelenítő funkcióját. Három szem érett sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin-igényünket. Külön értéke, hogy jól aszalható. Aszalványában hatóanyagai földúsulnak, szintúgy a benne lévő cukor, így kis mennyiségben is igen tápláló.

A sárgabarack utóérő, érésében több fokozatot különíthetünk el. Közöttük a fán érett állapot jelenti a csúcsot, az íz-, illat- és zamatanyagok maradéktalan kialakulását, illetve a beltartalmi érték teljességét. A kertben ezt gond nélkül megvárhatjuk. A szedési érettség azt jelenti, hogy a gyümölcs háromnegyed részben érett, a napos oldala világossárga, az árnyékos pedig sárgászöld, húsa kemény. Ilyen állapotában alkalmas hosszabb szállításra, több napos, szobahőmérsékletű utóérlelés során pedig jó minőségben megérik (amit türelemmel ki kell várni).

Hírdetés

A kajszi a meszes, laza szerkezetű talajon fejlődik a legszebben (mészben szegény, savanyú földben a legkevésbé). Hő- és fényigényes, viszonylag jól tűri a szárazságot. A téli fagyra érzékeny – ez okozza nálunk a termésveszteségek zömét. (A késői virágzású fajta, melyek mélynyugalmi időszaka hosszabb, kevésbé károsodnak.) Éppen ezért termesztése elsősorban a környezetéből kiemelkedő, kevésbé fagyveszélyes helyeken (dombok, lejtők déli oldalán) javasolt. Tenyészterület-igénye – az egyes fajták növekedési erélyétől függően – 20-30 négyzetméter.

A házikertben elsősorban az öntermékenyülő fajtáknak van helyük. S ha csak egy-két fának tudunk helyet szorítani, különösen fontos, hogy a már beváltak közül válasszunk, mint amilyen a Magyar kajszi c. 235, a Gönci magyar kajszi, a Ceglédi bíbor, a Pannónia vagy a Rakovszky.

Bodnár István kertészmérnök


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »