Helybenhagyták az atomtudósok meggyilkolását segítő Moszad-ügynök halálos ítéletét Iránban

Helybenhagyták egy állítólagos Moszad-ügynök halálos ítéletét Iránban, a férfit azzal vádolták, hogy információkat adott át az izraeli hírszerzésnek, a Moszadnak, és ennek következtében meggyilkoltak több vezető iráni atomtudóst – közölte hétfőn Abbász Dzsafari Dolatabádi teheráni ügyész.

Hírdetés

Az elítélt, Ahmadreza Dzsalali svédországi-iráni orvostudós a múlt héten az iráni állami televízióban vallotta be, hogy Irán nukleáris és védelmi programjáról szóló titkos adatokat adott át az izraeli hírszerzésnek.

Az elítélt számos alkalommal találkozott a Moszad ügynökeivel, és bizalmas információkat adott át pénzért, illetve svédországi tartózkodásért cserébe – ismertette a teheráni ügyész. Dolatabádi korábban közölte azt is, hogy az elítélt mintegy 30 katonai szakértőről és atomtudósról szolgáltatott információkat a Moszadnak.

Iránban legalább négy atomtudóst gyilkoltak meg 2010 és 2012 között a perzsa állam atomprogramjának megfékezése érdekében.

A halálos ítéletet, melyet kémkedésért szabtak ki a Svédországban tanult orvosra, októberben ismertették.

Az Amnesty International közlése szerint Dzsalalit tavaly áprilisban vették őrizetbe egy családi látogatás során, hét hónapig nem engedtek hozzá ügyvédet, a bírósági eljárást pedig tisztességtelennek minősítette. Az AI szerint kicsikarták belőle a vallomást.

Dzsalalinak Svédországban él a felesége és két gyermeke. A feleség szerint férje egészsége súlyosan megromlott őrizetbe vétele óta.

Nyugati lapok, többek között a Business Insider szerint a férfit valójában azért kínozták meg, majd ítélték halálra, mert visszautasította, hogy Iránnak kémkedjen. Kétszer kezdett éhségsztrájkba, az első 42, a második 43 napig tartott, eközben ment tönkre az egészsége. Számos szakmai szervezet és akadémia, egészségügyi és humanitárius szervezet, valamint politikai vezető fordult Iránhoz Dzsalali ügyében, választ senki nem kapott.

(Kuruc.info – MTI korrigálva)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »