Hekkerek törtek be az orosz titkosszolgálat szervereibe

Hekkerek törtek be az orosz titkosszolgálat szervereibe

Történetének legnagyobb adatlopását szenvedte el az orosz hírszerzés, jelentette a hét végén a nemzetközi sajtó. A lapunknak nyilatkozó szakértő, Földi László szerint elképzelhető, hogy titkosszolgálati támadás történt, de az sincs kizárva, hogy profi hekkerek keresik az újabb célpontokat. Mára a technológia túllépte a védelem lehetőségeit, és elemzők szerint a titkosszolgálatok alvállalkozóiként dolgozó technológiai cégek jelentik a gyenge láncszemet a hírszerzések számára.

A gúnyos, yoba face néven ismert nevető mémet hagyták maguk után az internetes kalózok
Fotó: Twitter

A főként belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) szerződött SyTech rendszerbe július 13-án törtek be ismeretlen hekkerek. Az 0v1ru$ fedőnév alatt dolgozó adattolvajok nem titkolták az akciót: megváltoztatták a cég honlapját, a yoba face néven ismert nevető mémet hagyták maguk után.

Mintegy 7,5 terabitnyi információhoz juthattak hozzá, és a megszerzett adatokat továbbították a Digital Revolution nevű másik hekkercsoportnak, amelynek tagjai a Twitteren és különböző sajtótermékeknél azonnal szivárogtatni kezdték azokat.

A most leleplezett projektek közül a legkiemelkedőbb Nautilus-S néven futott: ennek célja az volt, hogy felderítse az anonimitást biztosító Tor hálózat felhasználóinak személyazonosságát.

Nem tudni, hogy a vállalkozás sikerrel járt-e, de a cél valószínűleg a politikai disszidensek azonosítása és elhallgattatása lehetett, írja az Engadget technológiai hírekkel foglalkozó brit portál.

Hírdetés

Ezenkívül a közösségi média működésének szinte összes területét érintő FSZB-projektek is napvilágra kerültek, valamint az orosz internet, az úgynevezett Runet előkészületi folyamata is. Utóbbi Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatára vált törvénytervezetté, és lényege, hogy vészhelyzet esetén lekapcsolnák Oroszországot a világhálóról, majd Moszkva egyetlen központból irányítaná az orosz on­line forgalmat.

Az adatlopásról egyébként a BBC Russia híroldal jelentett először, úgy fogalmazva, hogy „feltehetően az orosz hírszerzés legnagyobb adatlopása történt”. A cikk egyébként azt is hozzáteszi, hogy államtitkok nem tudódtak ki. „Nincs semmi hírértékű ezen projektekben, mindenről tudni lehetett vagy legalábbis várható volt” – írta a Forbes amerikai üzleti magazin digitális szakértője, Zak Doffman is.

„Inkább a betörés gördülékenysége, nyilvánossága és az adatlopás mértéke érdemel említést” – tette hozzá. A szakértő szerint a titkosszolgálatok esetében a technológiai rendszereket biztosító alvállalkozók jelentik a gyenge láncszemet. Ez Edward Snowden óta egy világszintű jelenség, amely minden hírszerzést érint.

– Nem Oroszország a legprofibb az adatlopás területén, Kína és az Egyesült Államok például előbbre jár – mondta lapunknak Földi László biztonságpolitikai szakértő. Kiemelte, bár az amerikai, illetve egyes európai választások kapcsán gyakran hallani orosz hekkertámadásokról, mindez nem más, mint politika.

A szakértő szerint az természetes, hogy egy ellenérdekelt ország megkísérli a betörést az adott állam rendszereibe, és amennyiben ez sikerül, meg is szerzi az adatokat. – A titkosszolgálatoknak ez a feladata, ezen a területen nincs tabutéma – tette hozzá. A legértékesebb az ellenérdekű hírszerzéshez való beépülés, így az adatlopás is.

Az FSZB elleni támadással kapcsolatban Földi László kiemelte, elképzelhető, hogy titkosszolgálati támadás történt, de az sincs kizárva, hogy profi hekkerek keresik az újabb célpontokat akár saját motivációból, akár megrendelésre. – Oroszország célja most az, hogy lokalizálja a támadót, és fejlessze a rendszerét a további támadások ellen – mondta. A technológia túllépte a védelem lehetőségeit, és ezzel a titkosszolgálatok is tisztában vannak.

Példaként említette, hogy a legtitkosabb dokumentumokat ma már nem számítógéppel, hanem régi típusú írógépekkel rögzítik – ebben a tekintetben visszaléphet a világ egy régebbi korba. A SyTech egyébként a támadást követően azonnal leszedte a weboldalát, és egyelőre nem válaszolt a sajtó megkereséseire sem.

Zetelaki Réka


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »