Gulyás Gergely miniszter a Korményinfón hangoztatta: ha az oltás működik, Magyarország működik. Hozzátette: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb és legszabadabb országa járványügyi szempontból.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2021. szeptember 15-én. MTI/Máthé Zoltán
A kormány értékelése szerint a koronavírus negyedik és azt követő hullámai alapvetően eltérnek majd az előzőektől, hiszen az oltás védettséget ad, aki be van oltva, annak a védettsége sokszorosára nő – közölte a járványügyi helyzettel kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely hangoztatta: ha az oltás működik, Magyarország működik. Hozzátette: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb és legszabadabb országa járványügyi szempontból.
Kijelentette: a kormány nem kívánja a lezárások politikáját folytatni.
A miniszter közölte, az idősebbek veszélyeztetettsége most is nagyobb. Arra kért mindenkit, aki még nem tette, oltassa be magát. Különösen a hatvan év felettieknek ajánlják az oltást, mivel még mindig van négyszázezer ember közöttük, aki nem oltatta be magát.
Hozzátette: a harmadik oltást is elsősorban az idősebbeknek, a hatvan év felettieknek javasolják, ez négy hónap után lehetséges, hat hónap után pedig kifejezetten ajánlott.
Gulyás Gergely szerint a kormány mindent megtett, hogy az idősek oltását elősegítse. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden adat azt mutatja, a koronavírus miatti súlyos megbetegedés és a halál kockázata sokszorosa azok esetében, akik nincsenek beoltva.
Beszámolt a napi koronavírus adatokról is, elmondta: kedden 371 fertőzöttet találtak és 12-en haltak meg a koronavírus miatt.
Jelezte azt is, hogy az országban bőven van oltóanyag, és Magyarország csatlakozik a 12 év alattiaknak adható – még engedélyezés alatt lévő – Pfizer-oltás uniós beszerzéséhez. Ha lesz ennek a korosztálynak beadható vakcina, Magyarország is beszerez belőle – közölte.
Pfizer- és Moderna-oltásból mintegy 3,3 millió, AstraZenecából 1,5 millió, Janssenből csaknem 300 ezer, Szputnyikból 77 ezer, Sinopharmból 2,6 millió adag áll rendelkezésre – ismertette.
A miniszter kitért arra, hogy a magyar koronavírus-statisztika a lehető „legszigorúbb”, azok is szerepelnek benne, akiknek a halálához nincs köze a koronavírusnak, de a tesztjük haláluk idején pozitív volt.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a kormány a veszélyhelyzet január 1-jéig történő meghosszabbítását kezdeményezi az Országgyűlésnél. Ez semmilyen szabadságjogi korlátozást nem jelent – mondta. Hozzátette: korábban már feloldották az alapvető alkotmányos jogok gyakorlását korlátozó szabályokat, a veszélyhelyzet meghosszabbítása esetén így például továbbra is lehet tüntetni. A meghosszabbítást a kormány akcióképességének biztosítása, a gyors reagálás miatt nevezte szükségesnek.
Gulyás Gergely közölte, a koronavírussal kapcsolatos számok nyilvánvalóan növekedni fognak, de azt várják, hogy a fertőzésszámok ugrásszerű növekedését nem fogja hasonló arányban követni a kórházba kerülők és a halottak számának növekedése.
A miniszter kitért arra, hogy a védettségi igazolványnak jelenleg is van szerepe és nem kizárt, hogy a jelentősége nőni fog. Megjegyezte, jelenleg úgy látják, hogy a fertőzésszám növekedése nem jár olyan kockázattal, mint a második és a harmadik hullámban.
Beszámolt arról is, hogy a minimálbérről szóló tárgyalásokon szóba került, legyen-e lehetősége a munkáltatónak megkövetelni a munkavállalójától az oltást. Ilyen döntés még nem született, de – folytatta – jogos igénynek tartja a munkáltató részéről, hogy számíthasson a munkavállalójára.
Gulyás Gergely a gazdaságra áttérve közölte azt is: a kormány azt szeretné, ha a minimálbér 200 ezer forintra emelése már jövő év január elsejével megvalósulna, és ha ez megtörténik, akkor 2022-től több lesz Magyarországon a minimálbér, mint Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt az átlagbér volt.
A kormány meghallgatta a pénzügyminiszter tájékoztatását a minimálbér-tárgyalásokról, amelyeket a munkáltatókkal és munkavállalókkal folytatnak – közölte.
Jelezte, ez ügyben világos feladatot jelölt ki a nemzeti konzultáció, amelyben a válaszadók 94 százaléka a 200 ezer forintos minimálbér mellett foglalt állást. A minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, így nagy eredmény lenne, ha 2022. január elsejével elérhetnék a 200 ezer forintot – értékelt.
Bejelentette: a kormánynak sikerült túlteljesítenie azt az ígéretét, hogy annyi munkahelyet teremt, amennyit a koronavírus megszüntet, hiszen a legfrissebb adatok szerint 4,704 millióan dolgoznak Magyarországon. Hangsúlyozta: soha az elmúlt 31 évben, a rendszerváltás óta nem volt Magyarországon ennyi aktív munkavállaló.
Úgy értékelt: a gazdasági növekedés számai a harmadik negyedévben is bizakodásra adnak okot, a turizmus pedig egyedülálló rekordot tudhatott magáénak a nyáron. Közölte: a kormány ezért azt reméli, hogy meglesz az 5,5 százalékos növekedés, ami a feltétele annak, hogy a gyermeket nevelő családok a jövő év elején visszakaphassák a személyi jövedelemadójukat az átlagbér szintjéig ez év után.
Gulyás Gergely megerősítette azt is: a kormány döntött a hitelmoratóriumról. Fontosnak nevezte, hogy legyen lehetőség a hitelmoratórium meghosszabbítására azoknál a vállalkozásoknál, ahol az elmúlt 18 hónapban legalább 25 százalékos bevételcsökkenés történt, és azoknál a magánszemélyeknél, családoknál is, ahol tartós visszaesés következett be a jövedelemben vagy pedig gyermeket nevelnek.
Jelezte: természetesen mindenki szabadon dönthet arról, hogy ha tartósan visszaesett jövedelme, akkor él-e ezzel a lehetőséggel. Ha igen, akkor október 31-éig személyesen a banknál kell a jogosultsági felvételekről nyilatkoznia.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról is beszámolt: a kormány Magyarországot ért elismerésként értékeli, hogy pápa személyes jelenlétével megtisztelte a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten.
Gulyás Gergely kiemelte: sem a jelenlegi pápa, sem elődje nem vett részt korábban eucharisztikus kongresszuson, és korábban II. János Pál pápa is mindösszesen csak három ilyen eseményen volt jelen. Hozzátette: ritka, hogy a pápa bármely országot az eucharisztikus kongresszus során személyes jelenlétével megtiszteli.
Gulyás Gergely a kabinet nevében köszönet mondott annak a mintegy 20 ezer embernek, aki a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezésében segített. Hozzátette: ebben a papságon és a szerzeteseken kívül önkéntesekre is számíthattak. Külön köszönetet mondott a rendőrség állományának, a Terrorelhárítási Központ, a katasztrófavédelem és a titkosszolgálat munkatársainak, akik szintén segítették azt, hogy a kongresszus minden nehézség nélkül, a lehető legmagasabb technikai színvonalon valósuljon meg.
Elmondta: vasárnap a pápai szentmisét 250 ezren hallgatták a helyszínen, az Andrássy úton pedig szeptember 11-én este a gyertyás meneten háromszázezren vonultak.
Ferenc pápa, a köztársasági elnök és a miniszterelnök találkozóján semmilyen vitás kérdés nem volt – jelentette ki, hazugságnak nevezve azokat a híreket, amelyek feszültségről számoltak be. Utalt arra, hogy egyes médiumok még azt sem tudták, hol van a pápa. A pápa egyértelművé tette, hogy példaértékűnek tartja a magyar családpolitikát, és fontosnak ítéli, hogy a magyar kormány nem relativizálja a család fogalmát. „A család egy anyából, egy apából és gyerekekből áll, és pont” – idézte a pápát a találkozón jelenlévők elmondása alapján.
A miniszter az Európai Parlament (EP) azonos neműek házasságát érintő állásfoglalásáról kijelentette: az ilyen „határozatoknak, papíroknak” nincs nagy jelentősége, a helyén kell kezelni őket, a helye pedig a papírkosár. A Hollywoodnál is drágábban működő szórakoztatóipar részének minősítette az EP ez irányú tevékenységét. Megjegyezte: mivel ez az uniós adófizetők pénzéknek „elégetése”, a magyar uniós reformjavaslatok között továbbra is szerepel a visszatérés arra, hogy az EP-be a nemzeti parlamentek delegáljanak képviselőket.
Az Afganisztánból Magyarországra menekítettekkel kapcsolatban azt mondta: folynak a menekültügyi eljárásaik, és mivel életveszélyben vannak amiatt, hogy segítették a magyarokat, fennáll a menekültstátusz megadásának feltétele. Hozzátette: a kihozandók listáján szereplők nagy része itt van, de nem mindenki; utóbbiak esetében „ha tudunk, segítünk” – közölte részletek említése nélkül Gulyás Gergely.
Afganisztán esetleges uniós támogatásával kapcsolatban azt mondta: a brüsszeli döntést még meg kell vizsgálnia a kormánynak. Megjegyezte: a nyugati erők által kiképzett hadsereg valószínűleg átállt a tálibok oldalára, ami után az afganisztáni pénzköltéssel óvatosnak kell lenni.
Kérdésre kifejtette: a baloldalt minősíti, hogy ismét Gyurcsány Ferenc a legmeghatározóbb politikusa, a 2010-es választási vereségük után ugyanis a Jobbik „karanténba zárását” tűzték ki célul, valamint azt, hogy megszabadulnak Gyurcsány Ferenctől, „ehhez képest ma Gyurcsány Ferenc vezetésével fogtak össze a Jobbikkal”.
Az őszödi beszéd 15. évfordulója kapcsán kijelentette: a politikának ma már nem része a Gyurcsány Ferenc által meghonosított nyílt és gátlástalan hazudozás. Hozzáfűzte: előtte és azóta is elképzelhetetlen az olyan visszaélés a választók bizalmával, ami akkor valósult meg.
Arra a felvetésre, hogy többen írják alá a „Stop” kampányt, mint ahányan az ellenzék íveit, kijelentette: 2022-ben nem a kormány és az ellenzék, hanem két kormány közül kell választani, a Gyurcsány-kormány és az elmúlt évtized teljesítményét kell összemérni. Ennek fényében szerinte érthető, hogy többen írják alá a kormányoldali íveket.
A miniszter kijelentette: a „show” részének tekinti azokat a baloldali megszólalásokat, amelyek alapján sima többséggel alkotmányoznának, az ugyanis szerinte nem jogállam. Szerinte az ellenzéki jelöltek akként keresik „Gyurcsány kegyeit”, hogy a lehető legképtelenebb állításokat fogalmazzák meg.
Karácsony Gergelynek a Corvinus egyetemen korábban betöltött állásáról szólva leszögezte: jogszerűtlen volt a munkavállalása és kivételeztek vele. Szerinte ennél lényegesen kisebb, közjogi méltóságoknak felrótt visszaélés miatt az ellenzék lemondást követelt. A főpolgármester azonban semmilyen konzekvenciát nem von le, sőt büszke a jogsértésre – mondta. Abszurdnak nevezte, hogy a főpolgármester az őt egykor alkalmazó egyetemre hárítja a felelősséget, miközben nem tett eleget a rá irányuló követelményeknek.
A minimálbérről szóló tárgyalásokról azt mondta: a munkaadók az emelésért cserébe a szociális hozzájárulási adó csökkentését várják. Zajlanak a tárgyalások, de a kormány kész a munkáltatók versenyképességének megőrzése érdekében költségvetési áldozatokat hozni. A szakmunkás bérminimum hasonló szintű emelkedése is várható – tette hozzá.
A keddi kötvénykibocsátásról szólva közölte: annak mértéke nem egyedi, hasonló nagyságrendű tavaly is volt. Célja az állam finanszírozási biztonságának megteremtése, az uniós programok ugyanis az elmúlt hétéves időszakhoz hasonlóan előfinanszírozással működnek. A helyreállítási alapról szóló tárgyalásról azt mondta: legalább 50 százalékos esélyt lát a megállapodásra, bízik abban, hogy az Európai Bizottság nem szegi meg a saját szavát. Ha azonban politikai döntés alapján be akar avatkozni a magyar választásba, az mindennel ellentétes lenne, ami az uniót életben tartja – fogalmazott. Idén az alapból a forrás 13 százaléka, mintegy 350 milliárd forintnyi összeg érkezne – tette hozzá.
Gulyás Gergely kijelentette azt is: van alkotmányos indoka, hogy különbséget tegyenek oltottak és oltatlanok között, az nem önkényes. A kormány, amíg lehet, vár a különbségtétellel, de ha szükséges, határozni fog erről.
Egyelőre nincs szándék az iskolák bezárására a járványhelyzet miatt, de a kormány aktuálisan hozhat döntést erről. Megjegyezte: a veszélyhelyzet fenntartása is ahhoz kell, hogy ilyen döntéseket hosszas törvényalkotási folyamat nélkül lehessen meghozni.
Hangsúlyozta: továbbra is szakértők meghallgatása után, számos adat függvényében hoznak döntést, a negyedik hullámban ugyanakkor az átoltottság miatt a fertőzöttek számát is másképp kell értékelni, ugyanis kevesebben kerülhetnek kórházba, lélegeztetőgépre közülük.
A vadászati világkiállítással kapcsolatban a kabinet úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi fertőzésszám mellett azon védettségi igazolvány nélkül is részt vehetnek az érdeklődők – válaszolta.
A kötelező maszkhasználat kérdéséről kijelentette: arról nincs orvosi konszenzus, előírása pedig azt a látszatot kelthetné, hogy hasonló erejű, mint az oltás.
Leszögezte: utóbbi érdemi segítség, míg előbbi hatékonysága látszott a korábbi hullámokban.
További kérdésre Gulyás Gergely azt közölte: a veszélyhelyzet meghosszabbítása nem érinti az ellenzéki előválasztást, így azon lehet személyesen is voksolni.
A háziorvosok, rezidensek által folytatott oltási kampányról szólva elmondta: annak eredményeként 13 ezer ember vette fel a vakcinát, „sajnos, az elutasítás ebben az esetben is nagyon magas”, akárcsak a 400 ezer oltatlan idős körében.
Szerencsésnek nevezte, hogy az orvosoknál és a szakdolgozóknál egyaránt „nagyon alacsony” azok aránya, akik nem adatták be maguknak az éjfélkor lejáró határidő előtt a koronavírus-vakcinát.
Annak a véleményének adott hangot, hogy a negyedik járványhullám az ország működőképességét kisebb mértékben fogja befolyásolni, mint az előző három. Hangsúlyozta: a kormány szeretné Magyarországon előállítani a koronavírus ellen védő oltóanyagokat, de egyelőre nincsen konkrét megállapodás bérgyártásról. Nem az a veszély fenyeget, hogy kevés lesz az oltóanyag, hanem hogy itt fog megromlani – jellemezte a helyzetet a miniszter.
A távozó norvég kormányt érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban úgy fogalmazott: a többi közt abba buktak bele, hogy a pártjukhoz köthető személyek és korábbi miniszterelnökük több millió eurós nagyságrendű támogatást kapott a szaúd-arábiai kormányhoz köthető mekkai központú Muszlim Világszövetségtől.
Ugyan még nem igazolódott, de felmerült az is, hogy norvég kormánytagokhoz „belépő” megfizetésével lehetett bejutni. Kijelentette: jó lenne, ha Norvégia, mint az Európai Gazdasági Közösség tagja, egyértelműen tisztázná a korrupciós kérdéseket. Az ügy emellett a külföldi befolyásszerzés lehetőségét is felveti – tette hozzá. Gulyás Gergely emellett komolytalannak nevezte a norvég alapból Magyarországnak járó pénzekkel kapcsolatos norvég kormányzati megszólalásokat.
Hozzátette: várják az új norvég kormány megalakulását. Ha nem sikerül velük megállapodni, jogi eszközök állnak rendelkezésre, a „legerősebb adu ász” pedig az, hogy az EGT fenntartásához egyhangúság kell.
Megismételte a kormány álláspontját arról, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását a „tűrhetetlen, minden alapvető emberi jogi elvnek ellentmondó” ukrán oktatási törvény megváltoztatásához köti, a kérdésben pedig a legtöbbet az Egyesült Államok teheti.
Amikor a migrációról kérdezték, a miniszter úgy nyilatkozott: folyamatosan háromezer rendőr és katona jelenlétére van szükség a déli határon, ami e szervezetek számára jelentő terhelés. Hozzátette, könnyen nőhet a határokon a migrációs nyomás, és nagyobb lehet, mint 2016 óta bármikor, megeshet, hogy oda újabb erőket kell átcsoportosítani. Migránsokat nem várunk Európába, Magyarország nem hajlandó migránsokat befogadni – jelentette ki, hangsúlyozva, aki valóban menekült, azt az első biztonságos országban kell befogadni.
Gulyás Gergely megemlítette: az, hogy Nyugat-Európában az integrációra költött hatalmas összegek dacára is párhuzamos társadalmak alakultak ki, jelzi, hogy „ez a kísérlet teljes egészében sikertelen lett”. Ha valaki a migrációra nemet mond, annak a magyar baloldalra is nemet kell mondania – mondta.
Gulyás Gergely közlése szerint napi szintű az egyeztetés a kórházi várólisták mihamarabbi megszüntetéséről, „egy héten belül lesz döntés” a kérdésben, a kormány pedig megadja a probléma végrehajtásához szükséges forrásokat.
Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy más államok, szervezetek beavatkoznak a jövő évi magyarországi országgyűlési választásba, Gulyás Gergely megjegyezte, „Nyugat-Európa kormányainak többsége örülne, ha nem a jobboldal nyerne”. Hozzátette: ha nem születik meg a megállapodás az uniós helyreállítási alap Magyarországnak jutó forrásairól, azt jelenti, hogy „az Európai Bizottság részt kíván venni az ellenzék oldalán a kampányban”, de a kormány megtett mindent e kockázat kiszűrésére.
Gulyás Gergely újabb kérdésre elképzelhetetlennek nevezte a melegházasság legalizálását Magyarországon. Szerintünk azonos neműek között házasság nem létezik – jelentette ki, megemlítve, az élettársi viszonyt ezen párok esetében egy baloldali kormány szabályozta.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
