Háttérbe szorított közérdek

Nagy nyilvánosság előtt szinte soha nem keveredik (ön)ellentmondásba a mindig magabiztos Lázár János. Az átalakítás alatt álló háttérintézményi rendszer kapcsán néhány napja mégis ilyen helyzetbe került a kancelláriaminiszter. A csütörtöki kormányinfón lapunk kérdésére Lázár előbb azt mondta, hogy természetesen készültek hatástanulmányok az érintett szervezetek jogutóddal történő megszűnésének következményeiről, majd miután arról érdeklődtünk, hogy ezeket mikor ismerheti meg a közvélemény, már visszakozott. Szerinte ugyanis nem 1200 oldalas tanulmányokra kell gondolni, mindössze olyan dokumentumokra, amelyek segítenek meghozni a helyes kormányzati döntést.

Ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy valójában nem születtek meg azok a részletes hatástanulmányok, amelyek többek között a Magyar Államkincstár (MÁK), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) esetében elengedhetetlenek lennének. Ha ez így van, akkor több mint felelőtlen az a kormány, amely úgy lát neki a több millió ember megélhetését, egészségét vagy szociális ellátását biztosító intézmények átalakításának, hogy nem ismeri a várható társadalmi és gazdasági következményeket. Ahhoz pedig nem elég egy néhány oldalas kormány-előterjesztés.

Mindezzel vélhetően a kabinet tagjai is tisztában vannak. A jelek szerint viszont sokkal inkább a kormányzati belharcok, illetve háttéralkuk, és nem a kiérlelt előkészítés áll a háttérben. Lázár több kollégája – köztük főleg Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter – sokáig ágált a kancelláriaminiszter tervei ellen, aki egyébként állítása szerint mindvégig Orbán Viktor elképzeléseit képviselte a háttérintézményi rendszer átalakítása kapcsán.

Valójában már az első lista kiszivárgása után látható volt, hogy a hatalmi játszmák (megint) felülírják a közérdek szempontjait. De amikor március végén Lázár János bejelentette, hogy a MÁK-ból egy úgynevezett szuperállamkincstár jön létre, már tudni lehetett, hogy még ennél is nagyobb lehet a baj. Egy olyan háttérintézményt akarnak ugyanis – az idén és jövőre összesen 270 milliárd (!) forintból – fejleszteni, amely eddig sem tudta betölteni maradéktalanul a szerepét. Sőt működése nemegyszer törvénysértőnek bizonyult. Elég, ha a tanárok és a mentők késve vagy hiányosan érkező fizetésére gondolunk, vagy arra a lapunk által feltárt esetre, amikor egy idén megszüntetett háttérintézmény elbocsátott dolgozói a törvényi határidőig nem jutottak hozzá járandóságaikhoz. Ha készült volna hatástanulmány az államkincstár eddigi működéséről, akkor épeszű embernek eszébe sem jutna egy rosszul működő szervezetre bízni havi több száz milliárd forint sorsát. Ki hiszi azt el, hogy ha még a 900 ezer köztisztviselő és közalkalmazott adóbevallásához szükséges papíroknak elkészítése a határidőre is gondot okozott, akkor majd milliók – köztük nyugdíjasok, kismamák és betegek – juttatásai időben célhoz érnek?

Persze ha annyi időt, energiát és pénzt fordított volna a kabinet a háttérintézmények átalakításának előkészítésére, mint amennyit például a háttérhatalmakról szóló propagandára költ, már sokkal előrébb tartanánk. De a jelek szerint fontosabb volt például a – Rogán Antal tárcájához tartozó – Nemzeti Kommunikációs Hivatal háttérintézményként való további működtetése, mint a rendszer megfontolt átalakítása. Pedig azok, akik az elkapkodott átalakítások miatt esetleg nem jutnak majd időben fizetéshez, nyugdíjhoz, táppénzhez vagy családi pótlékhoz, nem az állítólagos háttérhatalmakat fogják okolni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »