Hatórás munkanap: a svédek bebizonyították, hogy működhet

Hatórás munkanap: a svédek bebizonyították, hogy működhet

Sikeres a svéd projekt, ami napi hat órára csökkentette a nyugdíjas-otthonok ápolóinak munkaidejét. A vizsgálatok kimutatták, az alkalmazottak hatékonyabban dolgoznak, elégedettebbek, és jobban kihasználják kreativitásukat.

 

A göteborgi Svartadalens idősek otthona ápolói a rövidített munkaórák ellenére ugyanazt a bért kapják meg, mintha napi 8 órát dolgoznának. A svéd kormány által támogatott kísérleti projekt, ami tavaly februárban kezdődött, a jelek szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az alkalmazottak egészségesebbek és elégedettebbek.

 

A felmérések szerint az elmúlt 12 hónapban azok a nővérek, akik csak 6 órát dolgoztak, kevesebbszer voltak betegállományban, mint napi 8 órát dolgozó kolléganőik. Kipihentebbek voltak, és szabadságra is 2,8-szor kevesebbszer mentek. Összesen tehát több időt töltöttek munkával, mint korábban.

 

„Az, hogy a nővérek több időt töltenek a munkában (összesítve) és egészségesebbek, azt jelzi, hogy a műszakok folyamatossága megnőtt. Ez pedig az egészségügyi ellátás minőségének emelkedését jelenti”, mondta a felmérést végző csoport egyik kutatója, Bengt Lorentz.

 

Svédországban 221 600 nyugdíjas él a házigondozás lehetőségével. Ez csupán töredéke a 1,9 millió svéd nyugdíjas korúnak. Forrás: TheGuardian.com

 

Előnyös lehet a munkáltatónak és az alkalamzottnak is

 

Kevésbé meglepő eredmény, hogy a rövidített munkanapnak hála munkahelyükkel 20 százalékkal elégedettebbek és boldogabbak voltak a projektben részt vevő ápolók. Nagyobb lelkesedéssel és odafigyeléssel végezték feladataikat, jobban odafigyeltek a betegekre. A felmérések szerint kevésbé merültek ki, így saját családjukra több idejük maradt.

 

Az idősek otthonát működtető vállalkozásnak is hasznára vált a projekt: 64 százalékkal nőtt a hatékonyság, vagyis jóval több és sokrétűbb programok valósultak meg a nyugdíjas-otthonban. A sokszor testi és szellemi leépüléssel küzdő idősek ellátásához állandó jelenlét és kreativitás szükségeltetik.„Nem engedhetjük meg az idősebb embereknek, hogy idegeskedjenek, ellenkező esetben pocsék napnak nézünk elébe”, mondta Lise-Lotte Pettersson, a projektben részt vevő egyik ápolónő.

 

A vitathatatlan eredmények ellenére a projekt idén véget ér, a balközép kormánykoalíció elvesztette többségét a város önkormányzatában, és a többségbe kerülő konzervatívok és liberálisok meg vannak győződve, hogy a rövidített óraszámok bevezetése pénzkidobás. A kutatás költségei ugyanis elérték a 8 millió svéd koronát (kb. 860 millió euró).

 

Adatok: OECD, Grafikon: Körkép.sk

 

A magánszektor már évek óta alkalmazza a rövidített munkanapot

 

A kísérlet nem egyedi kezdeményezés volt. Hasonló projektek a magánszektorban is megvalósultak, ott azonban az állam vállalt szerepet. A Toyota a göteborgi szervizüzemében már 14 évvel ezelőtt bevezette a 30 órás munkahetet, vagyis két műszakban dolgoznak az alkalmazottak: reggel hattól délig, és déltől este hatig.

 

A szervizüzem vezetőjének elmondása szerint ez a megoldás előnyös a munkáltatónak és az alkalmazottnak egyaránt, sokkal gyorsabban tudják teljesíteni a megrendeléseket, és a munkások is több időt tölthetnek a családjukkal. Az üzem nyeresége 25 százalékkal emelkedett, mióta a 6-órás műszakokat bevezették.

 

A svéd projekt kudarcára is van példa. Néhány éve Svédország egyik bányászvárosában is bevezették a rövidített munkaidőt, ami a termelékenységet ugyan javította, de nem olyan ütemben, mint ahogy a költségek nőttek. A hatórás munkanap ugyanis egyik elkerülhetetlen velejárója, hogy újabb alkalmazottakat kell felvenni, ezért nőttek a járulékterhek.

 

A göteborgi Toyota-szerviz egyik alkalmazottja. Forrás: TheGuardian.com

 

Az idősgondozás kulcskérdés az elöregedő társadalmakban

 

Hogy miért épp a nyugdíjas-otthonok esetén kapott új lendületet a projekt? Svédország lakossága 9,8 millió fő, ebből kb. 20 százalék a nyugdíjas korú, ami a következő 20 évben 23 százalékra fog nőni. Ráadásul a skandináv országban a legmagasabb a várható életkor (férfiaknál 79,9 év, nőknél 83,7 év), és már most a népesség 5,2 százaléka 80 év feletti.

 

A lakosság elöregedése miatt kulcsfontosságú, hogy megoldják az idősellátást, lehetőleg minél olcsóbban és minél hatékonyabban. De itt is, mint mindig, a kiadás-bevétel aránya a fő kérdés. Az idősek gondozására a svéd állam évente 110 milliárd svéd koronát költ (kb. 11,7 milliárd euró).

 

A következő adat még azt is mellbe fogja vágni, aki tisztában van vele, mennyire alacsonyak Szlovákiában a nyugdíjak. Egy svéd átlagnyugdíjas havonta 1190 eurónak megfelelő svéd koronát kap öreg napjaira.

 

 

A magas nyugdíjak és a lakosság elöregedése azonban komoly nyomás alá helyezi az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, emiatt olyan megoldást keres a svéd kormány, ami biztosítja, hogy lesz elegendő ápoló a munkaerőpiacon a megnövekedett igényekhez képest.

 

Szlovákiában ezzel szemben az egészségügyben nem történt előrelépés. A kormánykoalíció és Drucker egészségügyi miniszter eddig még csak rémisztő adatokat vonultattak fel a szektor siralmas állapotára vonatkozólag.

 

 

 

eTrend

Nyitókép: TheGuardian.com

 

Kapcsolódó cikkek: 

 

Új típusú korkedvezményes nyugdíjat vezetne be a kormány

Új típusú korkedvezményes nyugdíjat vezetne be a kormány

Richter: az állami nyugdíj a jövőben kevés lesz a tisztes megélhetéshez

Richter: az állami nyugdíj a jövőben kevés lesz a tisztes megélhetéshez

Tömegdemonstrációk Franciaországban: összecsapások, törölt járatok, munkatörvénykönyv

Tömegdemonstrációk Franciaországban: összecsapások, törölt járatok, munkatörvényköny

 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »