Határozatképtelen volt a rendkívüli ülés

Határozatképtelen volt a rendkívüli ülés

Emiatt a napirend előtti felszólalások után véget is ért az Országgyűlés hétfői, rendkívüli ülése. A Demokratikus Koalíció kezdeményezte a tanácskozást, mert álláspontja szerint a miniszterelnök a júliusi EU-csúcson szembement az Országgyűlés egy korábbi döntésével.

Az ülésen az ellenzéki pártok képviselői vettek csak részt,

a Fidesz- és a KDNP-frakció, illetve a kormány tagjai nem jelentek meg.

Az ülésen a DK az Európai Tanácsban július 21-én elfogadott megállapodásról szóló politikai nyilatkozatot vitatta volna meg, mert szerintük a kormányfő Brüsszelben szembement a július 14-én hozott parlamenti határozattal.

Párbeszéd: a kormány nem képes megvédeni a természeti értékeket

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) napirend előtt bírálta a kormánypárti politikusokat, mert távol maradtak az ülésről. Azt mondta, ezzel azt bizonyítják, hogy egyre inkább a hatalom emberei és nem a nép képviselői.

A kormány arra sem képes, hogy megvédje a természeti értékeket azokkal a “profitéhes” befektetőkkel szemben, akik sorra építik be a Balatont, a Velencei-tavat a Fertő tavat vagy a tatai Öreg-tavat – jelentette ki az ellenzéki képviselő.

A Városligetet is úgy akarták megújítani, hogy közben beépítették volna, de ezt a káros folyamatot sikerült megállítani a tavaly októberi önkormányzati választáson – közölte.

LMP: a miniszterelnök a német autó- és szénipar érdekében cselekedett

Ungár Péter (LMP) azt mondta, amennyiben a kormánypárti képviselők részt vennének az ülésen, akkor reagálniuk kellene arra, hogy korábban olyan határozati javaslatot fogadtak el, amiről maguk sem várták el, hogy a kabinet betartsa. Az év azzal indult, hogy Orbán Viktor “megvilágosodott és kitalálta magáról”, hogy zöld politikus – fogalmazott. Ezzel szemben a miniszterelnök Brüsszelben a német autó- és szénipar érdekének megfelelően blokkolta, hogy pénzt költsenek a klímaváltozás elleni küzdelemre – tette hozzá.

Hírdetés

Kijelentette, hiába szerepel az Európai Tanács által elfogadott határozatokban “valamilyen konklúzió” a jogállamiságról, mégsem lehet tudni, hogy lesz-e valamilyen Magyarországgal szembeni szankció. A magyar és a német kormánypárt ugyanis egy ilyen zavaros helyzetre játszik, mert abban a magyar “tud a sajátjainak háborút mutatni”, a német pedig ki tudja szolgálni a nagytőkét és a liberális szavazóit – érvelt.

Nem a nagyvállalatokkal kell stratégiai szövetséget kötni, hanem a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, illetve a közalkalmazottakat kell támogatni – szögezte le.

DK: az országnak züllött kormánya van

Gyurcsány Ferenc (DK) azt mondta, hogy egy züllött kormány a legerkölcsösebb nemzetet is züllésbe tudja vinni, Magyarországnak pedig “züllött kormánya van”. A pártelnök-frakcióvezető felszólalása során megemlékezett Bogdán Lászlóról, Cserdi júliusban elhunyt polgármesteréről. Kijelentette, szerette volna, ha a polgármester halálát a kormánypártok legalább “egy szóra érdemesnek tartották volna”.

Újabb témára áttérve úgy fogalmazott: látják és hallják a Színház- és Filmművészeti Egyetem “agóniáját”, mert más egyetemek “feldúlása után ez is az ebek harmincadjának sorsára jut”. Nincs pártos művészet, mert ami pártos, az propaganda – szögezte le.

Az Index hírportál főszerkesztőjének menesztéséről és a szerkesztőség tagjainak tömeges felmondásáról szólva azt mondta, a kormány mindenbe beleszól, amit az érdeke kíván, de nem hajlandó biztosítani a sajtó függetlenségét, inkább “kaján módon” hozzá is járul “annak leigázáshoz”.

MSZP: az ellenzéknek közösen kell megállítania a kormányoldal “hatalmi őrjöngését”

Tóth Bertalan, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője azt firtatta: hol vannak a fideszes képviselők, a kormány tagjai, a házelnök és a kormányfő. Hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnöknek meg kellett volna jelennie az Országgyűlés előtt, hogy beszámoljon arról, “mit intézett Brüsszelben”. Megjegyezte: a kormányfő az uniós csúcs előtt “megszavaztatott magának egy bumburnyák politikai nyilatkozatot”, azonban az abban foglaltak nem teljesültek.

Bírálta a kormányt “az Index elleni kormányzati támadás”, Mészáros Lőrinc milliárdos támogatása, a civil szervezetek ellehetetlenítése, a tudomány és a kultúra “gyarmatosítása” és a színművészeti egyetem sorsa miatt is.

Kijelentette: egy ilyen államot nem lehet jogállamnak nevezni, a jelenlegi köztársaság csak “alaki, nem létező”, valójában önkényuralmi rendszer. Arra szólított fel: ezt a rendszert fel kell számolni, valódi szabadságharcot kell folytatni, eljött az idő, hogy az ellenzék együtt, közösen készüljön arra, hogy ezt a “hatalmi őrjöngést” megállítsa 2022-ben.

Jobbik: kufárkodás helyett jólétet minden magyarnak!

Brenner Koloman (Jobbik) úgy értékelt: az EU-csúcstalálkozón “kufárkodás történt”, az EU vezetői rossz kompromisszumot kötöttek, majd mindenki hazament és győztesnek hirdette ki magát.

Hangsúlyozta: az EU jövője veszélybe került, és a néppárti Jobbik “sem a liberális ködevők, sem pedig a populista őrjöngők” veszélyét nem becsüli le. A Jobbik – folytatta – egy keresztényszociális jóléti Európában hisz, azonban kufárkodással, érték nélküli kompromisszumokkal nem lehet közös Európát építeni. Hangsúlyozta: a Jobbik azért küzd, hogy jobbközép pártként 2022-ben meghatározó eleme legyen egy nemzeti egységkormánynak.

A napirend előtti felszólalásokat követően az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy a független Hadházy Ákos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett rágalmazás miatt indított magánvádas ügyben, amit a mentelmi bizottság vizsgál meg. Latorcai János ezután a napirendről való szavazásnál megállapította, hogy a Ház határozatképtelen, így az ülést bezárta.

Nyitókép: KMTI/ovács Tamás

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »