Határok nélkül Tatán

Határok nélkül Tatán

Tata város önkormányzata tizenhetedik alkalommal fogadta az elszakított területek testvértelepüléseiről érkezett fiatalokat, akik a művészet, az iparművészet, a magyar történelem és az irodalom jegyében alkottak egy héten keresztül az anyaországi városban.

A hat tatai résztvevő mellé a felvidéki Szőgyénből, az erdélyi Szovátáról és a vajdasági Magyarkanizsáról érkezett az a további hat-hat fiatal, akik a tábor témájául választott „alma” szimbólumát boncolgatták, mely az emberiség történelmében a maga sokszínűségével van jelen.

Michl József polgármester a rendezvénynek egy hétre otthont adó Bláthy Ottó Kollégiumban köszöntötte a tábor résztvevőit.

A kézművesek Baracska Árpád szőgyéni foglalkoztató segítségével, öntőforma készítésével jelenítették meg az almát, Juhász Tímea keramikussal az agyag kelt életre, Nyikus Anna iparművész a komáromi láda motívumaiba avatta be a résztvevőket, míg Kormányos Kávai Lívia közreműködésével magyarkanizsai vadvirágok elevenedtek meg a vásznon.

Hírdetés

Kóthay Péter vetítéssel egybekötött előadásában az almával, mint a képzőművészetben megjelent szimbólummal ismerkedtek. Gútay János szobrászművésszel a magyar nyelv szépségéről, a nemzeti kultúráról és az identitás megőrzéséről beszélgettek. Gútay Jánosné irodalmárral a Nagyságos Fejedelemre emlékeztek. Majd a forgószínpadi foglalkozás jelenítette meg az almát, a történelem, az irodalom és a néprajz minden formájában, amikor játékos jelenetekkel idézték fel az almához kapcsolódó mondákat, bibliai történeteket, meséket, anekdotákat. Végezetül mindenki elültetett három almamagot egy kis cserépbe, amit haza is vihetett.

Volt városnézés kisvonattal, közös fagylaltozás és strandolás a Fényes fürdőben. Alkalom nyílt megismerkedni a tatai diákok családjaival, akik egy estén át vendégül láttak egy-egy szőgyéni, szovátai és magyarkanizsai gyereket. Ellátogattak a felújítás alatt álló piarista rendházba, ahol a rendház kápolnájában a „Mezők lilioma” címet viselő csoportos kortárs képzőművészeti kiállítást csodálták meg. Megtekintették a „Menaságra repülj” című dokumentumfilmet, mely a nemzeti összetartozásról és a népi kultúra megmaradásáról szól.

Miként a megnyitó alkalmával, ezúttal is Tata polgármestere mondott ünnepi beszédet. Köszönetet mondott a testvértelepülések szervezőinek, amiért elhozták a gyerekeket, valamint az alkotóknak, a foglalkoztatóknak és a segítőknek, valamint Osgyáni Zsuzsanna külkapcsolatokért felelős referensnek, aki a tábor értelmi szerzője és mindenkori szervezője. Minden résztvevő emléklapot és ajándékot kapott, s megszólaltak a foglalkoztató tanárok és a vendégcsapatok képviselői is. Jelen volt Méri Szabolcs, Szőgyén polgármestere, a szőgyéni gyerekekért a szülők érkeztek, a vajdasági és erdélyi gyerekek viszont még egy éjszakát töltöttek Tatán és a következő napon utaztak haza vezetőik kíséretében.

Ennek fényében fejezte ki örömét Michl József polgármester: „Nagy öröm számomra, hogy a trianoni tragédia és a határok ellenére az egy nyelvet beszélő, egyazon kultúrát ápoló lelkes, alkotni vágyó fiatalok találkoznak egymással, egy héten át közösen alkotnak, közös élményeket szereznek, erősítik egymást a nemzeti együvé tartozásban és megtapasztalják a közösség erejét. Remélem, hogy mindez a fiatalokban tudatosulva olyan plusz erőt ad, melynek hatására később a saját közösségeik meghatározó személyiségévé válhatnak. Külön öröm számomra, hogy ennek a közös barátkozásnak és tehetséggondozásnak Tata az otthona. Jövőre nagykorúvá válik a tábor, így a tizennyolcadik alkalommal ismét várjuk az alkotni vágyókat a Kárpát-haza tájairól, Szőgyénből, Szovátáról és Magyarkanizsáról.”

Berényi Kornélia felvételei a táborról. 


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »