Hatalmas kalapáccsal tiltakoztak a Kossuth téren

Hatalmas kalapáccsal tiltakoztak a Kossuth téren

Az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodás ellen tüntettek Budapesten. A tiltakozók szerint az egyezmény elfogadásával véget érne hazánk GMO-mentessége, az Európai Bizottság biztosa viszont azt mondta: a genetikailag módosított élelmiszerek tiltása a megállapodás aláírása után is tagállami hatáskör marad.

Az Európai nagyvárosok után Budapesten is molinókkal és egy óriás kalapáccsal tiltakoztak az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás ellen. 107 civil szervezet levélben kérte a külügyminisztertől az egyezmény elutasítását.

„Mi azt szeretnék, hogy Magyarország mondjon nemet erre az egyezményre, mert ez veszélyezteti hazánk GMO-mentességét és olyan hatalmat adna óriásvállalatoknak, amellyel a magyar kormány fölé nőhetne, és akár már a következő hónapoktól fenyegetné az országot” – közölte Farkas István, a Magyar Természetjárók Szövetségének elnöke.

„Akkor helyes, ha véleményt mondunk valamiről, ha az létezik, de jelenleg a TTIP nem létezik” – fogalmazott Szijjártó Péter, aki a Parlamentben fogadta az egyezményről tárgyaló uniós biztost. A magyar külügyminiszter szerint az amerikai szabadkereskedelmi egyezményről még korai beszélni, a Kanadával kötendő megállapodásról pedig a kormány a parlamenttel közösen fogja kialakítani a véleményét. A politikus hozzátette: az akadálymentes kereskedelem közös érdek, de van, amiből nem engednek.

„Nekünk vannak vörös vonalaink, a GMO-mentesség ilyen, és ez alaptörvényben rögzített helyzet. És attól eltérni nemzetközi szerződéssel sem lehet, és sem a magyar kormány és a parlament sem adja a jóváhagyását olyan nemzetközi szerződéshez, amely az alaptörvényi helyzeten változtatna. A GMO egy vörös vonal, és a magyar kormány nem fog olyan javaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni, ami kinyitja a GMO-mentesség kérdését” – hangsúlyozta.

A Hír TV-nek adott interjúban az uniós biztos is megerősítette, hogy Magyarország az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény életbe lépése után is maga dönthet majd arról, hogy beenged-e az országba genetikailag módosított élelmiszereket.

„A genetikailag módosított termékek engedélyezésének a folyamata nem változik. Ha egy ország vagy gyártó ilyen élelmiszert szeretne eladni az EU-n belül, akkor azt előbb engedélyeznie kell egy európai tudományos ügynökségnek. Ez érvényes az amerikai, a kanadai, a mexikói vagy bármely más gyártókra. Ha ez az ügynökség engedélyezi, akkor bejöhet az európai piacra, ha nem engedélyezi, akkor nem. Magyarországnak joga van arra, hogy ne fogadjon génmódosított termékeket, és ezen az EU–kanadai egyezmény sem fog változtatni” – mondta Cecilia Malmström.

A biztos később a külügyi bizottságban is részletes tájékoztatást adott az egyezmények részleteiről. Az LMP-t azonban nem tudta meggyőzni. „Az Országgyűlés is tárgyalja a CETA-t. Lényege, hogy a kormány segítséget kér az ellenzéki pártoktól, hogy hogyan alakítsa ki a véleményét. Az LMP elutasítja az Kanada–EU szabadkereskedelmi egyezmény ratifikálását” – közölte Schmuck Erzsébet frakcióvezető.

Az uniós biztos bízik benne, hogy az október 27-i EU–Kanada ülésen aláírhatják majd az egyezményt, amely jövő év elején ideiglenesen életbe is léphet.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »