Hat különös történelmi esemény augusztus hónapból

Az oxigén felfedezése, a Mona Lisa legendás eltulajdonítása, egy angol király rejtélyes halála – csak néhány példa azokra a különös eseményekre, amelyek ugyanabban a hónapban történtek. Alább olvasható hat különös esemény a történelemből, amely augusztusban történt.

II. Vilmos angol király rejtélyes halála – 1100. augusztus 2.

A Hampshire-ben található New Forest nevű királyi erdőben vadászó II. (Rufus) Vilmost egy nyílvessző találta el, amelyet egy Walter Tirel nevű nemes lőtt ki. Az incidenst ekkor balesetként könyvelték el, azonban könnyen elképzelhető, hogy valójában sikeres merényletről van szó. A korabeli krónikaíró Orderic Vitalis szerint mielőtt a király és társai elindultak volna a vadászatra, a király kézhez kapott egy levelet Gloucester apátjától, amely arra figyelmeztette, hogy az apát egy álomban a király halálát látta. A király figyelmen kívül hagyta a levelet, és megkezdte a vadászatot.

A vadászat során Vilmos és Tirel elkülönültek a társaságtól, és egy szarvasbika nyomára akadtak, amelyet a király megsebesített. Tirel ezután megpróbálta elejteni a szarvast, de nyila a király mellkasába fúródott, aki a helyszínen meghalt. Tirel, látva, hogy a király élete menthetetlen, azonnal lóra ült, és elmenekült, végül eljutva Franciaországba, ahol szintén voltak birtokai.

Miután értesült Vilmos haláláról, öccse, Henrik azonnal Winchesterbe utazott, és királlyá kiáltatta ki magát. Lehetséges, hogy Henrik előre eltervezte Vilmos halálát, erről azonban vita van a kutatók között.

Joseph Priestley felfedezi az oxigént, 1774. augusztus 1.

Miközben William Petty, Shelburne második earlje gyermekeinek tanítója volt, Joseph Priestley angol kémikus és lelkész felfedezte az oxigént. Több különféle „levegővel” végzett kísérletet követően hajtotta végre azt, amely nevét világhírűvé tette: egy „égetőlencsének” nevezett eszköz segítségével napfényt fókuszált egy üvegedénybe helyezett higany(II)-oxidra, aminek hatására az szublimálni kezdett, higanycseppeket hagyva maga után. Az ebből izolált levegő (a felszabadult oxigén) alatt tovább égett a meggyújtott gyertya, mint az átlagos levegőn, illetve az ebbe a környezetbe helyezett egér is tovább maradt életben. Priestley az új „levegőt” eleinte „deflogisztikált levegőnek” hívta, az „oxigén” nevet Antoine Lavoisier francia kémikus adta az elemnek 1777-ben.

Thomas Edison szabadalmaztatja „kinetográf” nevű találmányát – 1897. augusztus 31.

Az 1890-es évek során folytatott kísérletek után Thomas Edison szabadalmaztatta a „kinetográfot”, egy korai mozgóképrögzítő eszközt. Az alkalmazott eljárás a fényképezés francia úttörői, Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre módszerén alapult, Edison azonban a korábbi anyagok helyett celluloidfilmet használt az eszközben. 1893-ban épített egy apró filmstúdiót, ahol felvételeket készített és rövid filmeket állított össze. Ezek közül az egyik elsőn alkalmazottai kovácsok szerepét játszották el. A szabadalom elnyerése után beperelte volt alkalmazottja, William Kennedy Dickson cégét, az American Mutoscope and Biograph Picturest 35 milliméteres filmtípusának használatáért, aminek hatására a Biograph saját, 68 milliméteres filmtípusával rukkolt elő.

A történelem első világ körüli távirata – 1911. augusztus 20.

Az első, a világot körbeérő táviratot a New York Times szerkesztőségéből küldték, hogy a világon lefektetett távírókábeleken haladó üzenetek gyorsaságát lemérjék. A több, mint 45 000 kilométeres utat megtevő üzenet annyi volt: „A világon körbeküldött üzenet”. A Föld körül összesen 16 központon ment keresztül, köztük San Franciscón, Saigonon és az Azori-szigeteken. A válasz csupán 16 és fél perccel az elküldés után érkezett. A csendes-óceáni távírókábel 1900-as lefektetése óta ez volt a leggyorsabban továbbított üzenet.

A Mona Lisa ellopása a Louvre-ból – 1911. augusztus 21.

Leonardo Da Vinci híres festményét egy olasz ezermester, Vincenzo Peruggia lopta el, miután a párizsi Louvre őt alkalmazta néhány védelmet nyújtó üvegszekrény beszerelésére a múzeum legféltettebb kincsei, köztük a Mona Lisa számára. Egy nap elrejtőzött egy szekrényben a múzeumban, megvárta az éjszakát, majd könnyűszerrel eltávolította az általa beszerelt szekrényből a festményt, amelyet ruhája alá rejtett – egy gyanútlan vízvezeték-szerelő engedte ki, mivel az ajtók eddigre már zárva voltak.

A Mona Lisa eltűnését csupán 24 órával később jelentették. A hír azonnal bejárta a világsajtót, de nem akadtak sehol nyomára. Peruggia két évvel később, 1913 decemberében bukott végül le, miután a firenzei Uffizi képtárral kezdeményezett tárgyalásokat a festmény eladásáról. A képtár értesítette a hatóságokat, Peruggiát pedig egy év börtönre ítélték, amelyből hét hónapot kellett csupán leülnie – az enyhe büntetés jól mutatja, Olaszországban egyfajta hősként tisztelték a férfit, aki saját bevallása szerint is hazafias kötelességének érezte visszajuttatni Leonardo leghíresebb alkotását Itáliába.

A Guinness Rekordok Könyvének első kiadása – 1955. augusztus 27.

A híres, világrekordokat összegyűjtő kiadvány első kiadásából 50 000 példány készült, 1955 karácsonyára bestsellerré vált az Egyesült Királyságban. Sir Hugh Beavernek, a Guinness sörfőzde ügyvezető igazgatójának először az 1950-es évek elején jutott eszébe egy rekordokat összegyűjtő könyv összeállítása, miután egy lövészeten nem tudott dűlőre jutni vitapartnerével Európa leggyorsabban repülő vadmadara kérdésében. Norris és Ross McWhirter ikertestvéreket kérte fel a könyv anyagának kikutatására és megírására, ők ezt 13 és fél hét alatt teljesítették, majd a Guinness márkanévvel fémjelezve kiadásra került a könyv.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »