Háromszékre is ellátogatott a brit nagykövet

Háromszékre is ellátogatott Paul Brummell brit nagykövet, aki a sepsiszentgyörgyi Megyeházán találkozott Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével és Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével. A nagykövet a találkozón Székelyföld autonómiájáról, valamint a magyar közösség helyzetéről érdeklődött.

Tamás Sándor tanácselnök ismertette a közelgő régiósítás veszélyeit a székelyföldi magyar közösségre nézve, rámutatott, hogy a Dacian Cioloş vezette kormány tervei között szerepel az, hogy a fejlesztési régiókat adminisztratív egységekké alakítsák, és így a székelyföldi magyarok egy olyan adminisztratív kompetenciákkal felruházott régióba kerülnének, ahol kisebbségben lennének, ahhoz képest, hogy most két székelyföldi megyében többséget alkotnak. “Ez a törekvés nyilvánvalóan a magyar közösség felszámolására tett kísérlet” – mondta az megyeelnök.

Antal Árpád polgármester ismertette Székelyföld autonómiájának részleteit. Elmondta, az RMDSZ elkészítette az autonómia statútumot, melyben világosan meghatározták, hogyan működne a régió. Hangsúlyozta, hogy nem etnikai, hanem területi autonómiát szeretnének és mindezt a románokkal közösen. Arra is kitért, hogy jelenleg párhuzamos struktúrák vannak Romániában, sok az átfedés az önkormányzatok és az állami dekoncentrált intézmények hatáskörei között.

“Véleményem szerint akkor lehetne igazán hatékonyan működtetni a régiókat, ha a régiókat érintő kérdésekben minden hatáskör a régiókhoz kerülne. Ez gazdasági fellendülést eredményezne országszerte. Jelenleg az a tapasztalat, hogy szegény megyék kerültek ugyanabba a fejlesztési régióba gazdag megyékkel és ez felerősíti a megyék közti gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket” – mondta Antal.

A megbeszélés során szó esett a székely zászló használatának betiltásáról, a magyar feliratok elleni prefektusi hadjáratról és arról, hogy az új román politikusnemzedék nem tekinti fontosnak, hogy az erdélyi magyarok kérdésével foglalkozzon, tekintve, hogy a román állam nem érzi feladatának azt, hogy gesztusokat tegyen a magyar közösség felé, mint tette azt a NATO vagy EU csatlakozás előtt. A két székely elöljáró elmondta, nemhogy nem bővültek a magyar kisebbség jogai, hanem egyre inkább megnyírbálják őket.

Paul Brummell nagykövet elmondta, fontosnak tartja a konszenzust a többség és kisebbség között. Nagy-Britanniában jelentőségük van a történelmi régióknak, és a régiókban élők szabadon használhatják szimbólumaikat és nyelvüket. Példaként említette, hogy sporteseményeken nem lehet brit zászlót látni, hanem angol vagy skót zászlókat és ez természetes és elfogadott. Az Egyesült Királyságban sikerült tartós megoldásokat találni, így vezették be a devolúciót Skóciában vagy tették hivatalos regionális nyelvvé a walesi nyelvet Walesben az angol mellett.

Elmondása szerint Nagy Britanniában nagy figyelmet fordítottak arra, hogy demokratikus válaszokat adjanak a régiókban felmerült problémákra, így népszavazást rendeztek Skócia függetlenségével kapcsolatosan, hiszen az érintett lakosság véleménye perdöntő a régió jövőjét érintő ügyekben.

A nagykövet a találkozóra egy olyan ajándékzacskóval érkezett, amely az Egyesült Királyság régióinak virágszimbólumaival volt díszítve, szerepelt rajta a walesi nárcisz, a skót bogáncs, az angol rózsa és az ír lóhere. Tamás Sándor ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy “én is egy olyan Romániában szeretnék élni, melyben a román politikusok és diplomaták a történelmi régiók szimbólumaival díszített ajándékzacskókat visznek magukkal hivatalos látogatásokra. Egyébként mi sem szeretnénk semmi egyebet, csak azt, ami más nemzeti kisebbségek esetében már rég megvalósult és működik az Európai Unió több tagállamában, így például Dél-Tirolban is” – összegezte az elnök.

Paul Brummell brit nagykövet Kézdivásárhelyre is ellátogatott, ahol Bokor Tibor polgármester fogadta. “Szívügyem az anyanyelvi oktatás kérdése is, ezt elsősorban a felsőoktatásra éleztem ki, mert amíg Székelyföldön meg van oldva az anyanyelven való oktatás, a felsőoktatás területén nem létezik állami műszaki egyetem, amely anyanyelven szakembereket tudna kiképezni” – nyomatékosította Bokor Tibor.

Szó esett az orvosi egyetem sorsáról is, és az állandó konfliktusokról, ami körülveszi ezt a témát. “Azt sem hallgathattam el, hogy folyamatos harc folyik a polgármesteri hivatalok és a Prefektúra között szimbólumaink használatáért. Amíg egy moldovai vagy olténiai településnek lehet saját szimbóluma és használhatja zászlaját, nálunk folyamatos pereskedések vannak, amelyeket sajnos legtöbb esetben el is veszítünk. Nem hallgathattam el Beke István és Szőcs Zoltán ügyét sem. Most is meggyőződésem, és ezt elmondtam a nagykövet úrnak is, hogy jónéhány hónapja fogva tartják a két kézdivásárhelyi fiatalt, anélkül, hogy az ügyüket letárgyalnák. Véleményem szerint minél hamarabb kellene tisztázni az ügyet, mindezek alatt nem börtönben, hanem házi őrizetben tartani őket” – foglalta össze Bokor Tibor a beszélgetés fontosabb pontjait.

A beszélgetés második felében Kézdivásárhely és Felső-Háromszék iparáról és gazdaságáról tárgyaltak. “Átadtam a nagykövetnek egy részletes összeállítást a hamarosan induló két ipari parkról azzal a kéréssel, hogy népszerűsítse a brit vállalkozók körében” – mondta Bokor.


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »