Háromnapos munkahét? Lehetséges

 

Vajon jobban élnénk-e, ha csupán három napot dolgoznánk egy héten? A világ negyedik leggazdagabb embere, a mexikói Carlos Slim szerint a válasz egyértelműen igen. Egyelőre azonban átlagosan öt napot kell dolgozniuk az emberek a világ minden táján.

Nem mindig volt ötnapos a munkahét nálunk sem. Magyarországon 1982-ig hetente hat napot kellett munkával tölteniük a dolgozóknak, és a munkaórák számát is csak 1984-ben csökkentették 40-re.

– Amikor Magyarországon áttértek a hatnaposról az ötnapos munkahétre, akkor olyan elképzelések voltak, hogy ettől növekszik majd a családdal töltött idő, mint ahogy a kulturált, színvonalas fogyasztás is. Úgy, mint amikor könyvet fogyasztok annak érdekében, hogy gyarapodjak szellemileg, egyre okosabb és képezettebb legyek – mondta el az M1 Summa című műsorában Garai László gazdaságpszichológus. Szerinte ehelyett az történt, hogy az emberek gyorsan körülnéztek, hogy hol lehet pluszmunkát vállalni, amiért plusz fizetés jár.

Valamit valamiért 

Carlos Slim szerint azonban a világ olyan iramban fejlődik, hogy érdemes lenne megfontolni a háromnapos munkahét bevezetését. Slim szerint a technológia fejlődésével egyes szakterületeken az embereket fokozatosan felváltják a gépek, ugyanakkor a foglalkoztatottak nem mennek nyugdíjba 50-60 éves korukban, mert azt nem bírná el a nyugdíjrendszer. A megoldás az lenne, ha a munkavállalók ugyanannyi pénzért két nappal kevesebbet dolgoznának – viszont később mennének nyugdíjba.

– A világgazdaság elindult az ipari termeléstől a szolgáltatásközpontú gazdaság felé –  emelte ki György László, a Századvég vezető közgazdásza. – Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb emberre van szükség az iparban, de egyre többre a szolgáltatásban.

A szakember szerint azonban ezt a folyamatot a gazdaságpolitikának valahogy tudatosan kézben kellene tartania annak érdekében, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, mint Magyarországon a ’90-es években. Akkor nagyon sokan elszoktak a munkától és attól, hogy önerejükből képesek legyenek önmagukat reprodukálni. Arra van szükség, hogy a szabadidőnket saját tudatosodásunk, fejlesztésünk érdekében tudjuk felhasználni.

Mindenkit máshogy érintene 

A mexikói milliárdos szerint ez a megoldás sok pozitív hatással járna. Megkímélné az államot és a társadalmat a nyugdíjrendszer működtetésétől, valamint a háromnapos munkahét növelné a keresletet a szabadidőre épülő szolgáltatásokban, például a turizmusban és a szórakoztatóiparban.

Csökkentené továbbá az utazás gazdasági és környezeti terheit, mert a dolgozóknak kevesebbszer kellene megtenniük az otthonuk és a munkahelyük közötti távolságot.

Garai László gazdaságpszichológus szerint azonban az eltérő gazdasági fejlettségű régiók, és az eltérő identitású és megbecsültségű dolgozók máshogy viszonyulnának a háromnapos munkahéthez.

– A munka, ha érdekes és megbecsült, akkor tulajdonképpen nem a gyötrelem forrása – legalábbis egy bizonyos ideig –, hanem az élvezeté. Munkát végezni úgy, hogy van egy nyersanyag, amit én megmunkálok, abból lesz valami, az én művem. Ez nagy élvezet forrása lehet, akár skandináv vagyok, akár dél-amerikai – szögezte le. – De ehhez tényleg az kell, hogy ez a feltétel valamilyen módon teljesüljön, további feltételek pedig ne zavarják ezt. Például, hogy több pénzre van szükségem. Mert ha szükségem van rá, akkor akár élvezni tudom a munkámat, akár nem, mindenképpen elmegyek pluszmunkát vállalni – magyarázta.

Évtizedeket kell még várni? 

A négynapos munkahét bevezetésére van már példa a világon. Gambiában például törvény írja elő, hogy a közalkalmazottak munkaideje 8-tól 18 óráig tart – és a péntek szabad.

Az Egyesült Királyságban felmérést is készítettek a témában. Ebből kiderült, hogy a dolgozók 57 százaléka támogatja a négynapos munkahét bevezetését, 71 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a lépéssel Anglia boldogabb hellyé válhatna.

Ezek a megoldások azonban csak hasonlítanak Carlos Slim ötletéhez, amely szerint többen és kevesebbet kellene dolgoznunk ugyanannyi pénzért.

Szakértők szerint a háromnapos munkahét egyáltalán nem elvetendő ötlet, de a bevezetése leghamarabb alapos elemzések után, csak évek vagy évtizedek múlva lehetséges.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »