Háromnapos munka helyett a Gulágra hurcolták a kárpátaljai magyar férfiakat

Háromnapos munka helyett a Gulágra hurcolták a kárpátaljai magyar férfiakat

A kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe történt 1944-es elhurcolásáról tartottak tudományos konferenciát kárpátaljai történész kutatók részvételével kedden Beregszászon a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezésében. 

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott tanácskozáson Molnár D. Erzsébet történész, Gulág-kutató, a felsőoktatási intézmény adjunktusa kutatásaira alapozva ismertette a kárpátaljai magyar férfiak 1944 novemberi, “háromnapos munkára” vagy málenkij robotra történt elhurcolásának katonai-politikai hátterét és a deportálásoknak a kárpátaljai magyarság demográfiai, szociális helyzetére gyakorolt hatását. A történész szerint az előkerült listák adatainak összesítése azt valószínűsíti, hogy – az egyes szakemberek által becsült 40 ezerrel szemben – valójában 30 ezer a szovjet lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar férfiak száma.

Szamborovszkyné Nagy Ibolya történész, a főiskola könyvtárának igazgatója levéltári kutatásainak eredményeit összegezve – családok történetein keresztül – vázolta az 1944-es deportálás és a szovjet megszállás következményeit a Beregszászhoz közeli Nagybereg község lakosságára nézve. A Kárpátaljai Református Egyház második világháború utáni történetét Fodor Gusztáv református lelkész, egyháztörténész ismertette, különös tekintettel a református papok jelentős részének szovjet lágerekbe való elhurcolására. A tudományos konferencia után Szász Jenő, az NSKI elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismerjék a kárpátaljai magyarság második világháború utáni tragikus történetét.

Hozzátette, ugyanilyen fontos annak megtapasztalása, miként élnek jelenleg a kárpátaljai magyarok, ezért az NSKI valamennyi munkatársa Beregszászra látogatott, meghallgatta a konferencia előadásait és a következő napokban különböző kárpátaljai programokon vesz részt. Szász Jenő kifejtette: a kárpátaljai magyarok helyzete nem csak 1944-ben volt nehéz, hanem ma is az, mert míg 72 évvel ezelőtt elhurcolták a magyar férfiakat, addig ma a körülmények szorítása miatt kénytelenek szülőföldjükről elmenni.

“A nemzeti együvé tartozás, a közös jövő tervezése akkor hiteles, ha kéz a kézben haladunk a külhoni magyarsággal, ezért vagyunk ma itt kárpátaljai honfitársainkkal a Kárpát-medence különböző sarkaiból”, hogy történelmünk tragikus szakaszai után biztató jövőt építhessünk, “a közös gondolkodás, tervezés után közösen kell cselekednünk” – fogalmazott az NSKI elnöke, megjegyezve.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »