Három tengert köt össze a Via Carpatia

Három tengert köt össze a Via Carpatia

A közlekedési folyosó itthoni szakaszának jelentős része már elkészült.

Közös cél, hogy a teljes elkészültekor hét országon áthaladó Via Carpatia folyosó a transzeurópai közlekedési hálózat része legyen – hangsúlyozták a mérnöki kamara tegnapi konferenciájának előadói. Vitályos Eszter uniós fejlesztésekért felelős államtitkár szerint a magyarországi szakasz teljes mértékben illeszkedik a kormányzat 2022-ig tervezett nagyszabású közútfejlesztési terveihez.

A Via Carpatiáról, a hét országon áthaladó, a Balti-tengert a Fekete-tengerrel és az Égei-tengerrel összekötő közlekedési folyosóról rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) annak érdekében, hogy a következő felülvizsgálatkor ez a Közép-Kelet-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatait bővítő útvonal is bekerüljön a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T).

– A visegrádiak és a többi érintett ország közös érdeke, hogy az útvonal mielőbb megvalósuljon. A folyosó olyan régiókat köt majd össze, ahol erősen hiányos az úthálózat, így elősegítheti e területek felzárkózását és munkahelyek teremtését– jelentette ki Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. A 229 kilométernyi magyarországi útszakasz az M30-as meglévő és épülő szakaszát, az M3-as autópálya egy részét, az M35-ös már meglévő és tervezett szakaszait, valamint az M4-es autópálya Berettyóújfalut a román határ menti Nagykerekivel összekötő részét foglalja magában. Vitályos Eszter kiemelte: az uniós források bevonásával 2022-ig zajló nagyszabású közútfejlesztési tervekhez kiválóan illeszkedik a Via Carpatia magyarországi része.

Barsiné Pataky Etelka, az MMK elnöke arról beszélt, hogy a folyosó déli szakasza ugyan már a TEN-T hálózat része lett, de a három visegrádi országon (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország) keresztül Litvániáig futó északi rész még nem. – Érdekünk, hogy a felülvizsgálat idejére elkészüljünk, hogy hitelesen tudjuk alátámasztani a teljes folyosó megépítésének fontosságát – emelte ki. Hozzátette, a Via Carpatia keleti kaput nyithat Fehéroroszország és Ukrajna felé, vagyis az unió keleti szomszédságpolitikájának egyik gerince lehet, sőt teljes elkészülte esetén kapcsolódási pont lesz a Fekete-tenger térségéhez és Törökországhoz.

Tomasz Piotr Poreba, az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottságának alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az érintett tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy társfinanszírozásban pályázzanak uniós forrásokra. A tanácskozás eredményeit a szervezők elküldik az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosának.

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »