Harmincmilliárd forint jutott jégkorongra, nem is hiába

Harmincmilliárd forint jutott jégkorongra, nem is hiába

A sport rajongóinak körében mindig népszerű volt a jégkorong, a férfias küzdelem egyik megtestesítőjévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben a sportág. Az igazi felemelkedését az hozta el, amikor 2011-ben bekerült a látványsportágak közé. Ekkortól ugyanis ugrásszerűen megnőtt az addig csak csordogáló állami támogatás mértéke, a társaságiadó-kedvezmény rendszerén keresztül rengeteg közpénz áramlott a jégkorongba. Persze bármilyen népszerű és egyre eredményesebb is a hoki, a látványsportágak közül messze ennek jutott a legkevesebb állami támogatás. Eddig összesen 30,77 milliárd forintot hívtak le a jóváhagyott 38,56 milliárdból – grafikonunkból leolvasható a támogatások éves bontása –, a legutolsó évben már annyi pénz érkezett a sportágba, mint például az első három évben összesen. Ez azonban kevesebb, mint a focinak juttatott közpénz hetede, hiszen utóbbi összesen 229 milliárd forintot kapott eddig a rendszeren keresztül. Sorozatunk harmadik részében arra voltunk kíváncsiak, vajon az eddig befolyt összeg milyen hatással volt az utánpótlás korosztályainak eredményességére, illetve a sportágfejlesztési program alapján mi változott meg 2011 óta a jégkorong háza táján.

A pénzek elosztása a hokiban a sportpiaci elvárásoknak megfelelően történhetett, ugyanis itt sincs olyan központi akarat, amely egyfelé irányította volna a vállalkozók adóforintjait. Ráadásul talán a jégkorong esetében érhető tetten legjobban, hogy a taorendszer akár még jótékony és eredményes hatással is lehet egy sportágra. 2011 óta például háromszorosára – 1500-ról 5800-ra – nőtt az igazolt játékosok száma, ami nemcsak mennyiségi, hanem minőségi növekedést is hozott. Utánpótlás-válogatottjaink közül ugyanis – a felnőttekhez hasonlóan egyébként – az U20-as és az U18-as férficsapat is képes volt egy alkalommal feljutni az elitbe, azaz a világ tizenhat legjobb válogatottja közé, az U18-as női válogatott pedig két évet is tudott játszani a világ legjobb tíz csapata között. Ezek a szereplések a taotámogatások megjelenése előtt az álomkategóriát jelentették a magyar hoki számára.

http://mno.hu/

Az eredmények javulásához természetesen a jégkoronghoz kapcsolható sportlétesítmények nagyszámú növekedése is hozzájárult, aminek jelentős részét szintén taóból építették fel. A Magyar Jégkorongszövetségnek (MJSZ) ugyan nincs saját csarnoka, székhelye vagy egyéb építménye, az állam tulajdonában lévő, 2014-ben átadott Tüskecsarnokban berendezett egy legmagasabb színvonalú metodikai központot, amelyre közel 50 millió forintot költött, és például az utánpótlás-korosztályú csapatok ingyen használhatják. Ezenkívül a korábbi évekhez képest elképesztő mennyiségű jégpálya épült fel a tao kezdetétől 2017 végéig egyebek között Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Jászberényben, Veszprémben. Ráadásul újabb államilag dotált milliárdokból már le is tették Szombathelyen, Nyíregyházán és Győrben az új jégcsarnok alapkövét.

Amióta látványsportág a hoki, az MJSZ évenként egyszer nemzetközi edzői konferenciát szervezett, amelyen hatvan hazai és húsz-harminc külföldi edző vesz aktívan részt. A legmagasabb szintű képzés mellett évenként két alkalommal indítottak a legkisebb korosztályok, az U8-as és U10-es gyerekekkel foglalkozó edzők számára LTP (learn to play) alapfokú tanfolyamokat, illetve az elmúlt években kialakították az ország nyolc régiójában az úgynevezett mentoredzői hálózatot. Beindították az egyesületek részére az iskolai és óvodai korcsolyaoktatás támogatását a mindennapos testnevelés keretein belül. Az újonnan induló gyerekcsapatoknak kezdőfelszerelés-szetteket adtak át, évi
150-200 darabos mennyiségben, összesen több millió forint értékben. Az utánpótlásválogatott-edzőknek tíznapos külföldi csereprogramokat szerveznek évente, illetve külön képzést biztosítottak a csapatvezetők, technikai vezetők és felszerelésmenedzserek számára is.

A szövetségnél is tisztában vannak azzal, hogy folyamatosan ellenőrizniük kell a megítélt támogatások helyes és szabályos felhasználását, ezt 2014 óta folyamatosan végre is hajtják. Az elmúlt négy év alatt 245 taoelszámolás felülvizsgálatát végezték el, aminek eredményeként idén nyárra befejezik a 2014–2015. évi támogatási időszak alap- és hosszabbítási beszámolójának ellenőrzését. Ez időszak alatt három olyan egyesületi elszámolással találkoztak összesen, amely komolyabb hiányosságokat, problémákat tartalmazott, feltárásukat a törvényi kereteknek megfelelően azonnal elvégezték. Az összes többi egyesület a törvényeket maradéktalanul betartva, rendben elszámolt a taotámogatásokkal, és a hazai szövetség illetékesei szerint a pályázó és támogatást elnyerő klubok, egyesületek évről évre magasabb színvonalú és komplexebb elszámolásokat nyújtanak be.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »