Harminckétmilliárd jut a mellrákosokra

Harminckétmilliárd jut a mellrákosokra

A hazai hospice-ellátás keretében a tüdőrákos betegek után a végstádiumban lévő emlődaganatos betegek veszik igénybe a legtöbben a hospice-házakat.

Tavaly 32 milliárd forintot költött a rosszindulatú emlődaganatos betegek gyógyítására az egészségbiztosító, 7 milliárddal többet, mint 2015-ben – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból. Az elmúlt évben a hospice keretei között ellátott 6500 beteg közül is a tüdőrák után emlőrákban és vastagbélrákban szenvedtek a legtöbben – ez pedig a Központi Statisztikai Hivatal 2016-os évet összegző Egészségügyi évkönyvében olvasható.

Magyarországon 90 intézményben 243 ágyon, 65 otthoni hospice-ellátást végző csoport, négy kórházi hospice mobil team és négy palliatív járóbeteg-ellátást végző csoport segíti a végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek ápolását.
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 2016-os jelentése szerint a hospice-házak financiális problémákkal küzdenek, aminek egyik oka, hogy a működési forrásaik 75 százalékát fedezi csak a NEAK, kiadásaik fennmaradó részét adományokból, pályázatokból állják.

Nehézséget okoz számukra, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékából befolyó bevétel idén ötödé­vel csökkent a rendszer megváltozása miatt, de gond az is, hogy a civil és nonprofit szervezeteknél a szakdolgozói béremelést az állam nem finanszírozza. A hazai hospice-ellátásra ugyanakkor a korábbi 3,5 milliárd forint helyett 5,6 milliárd jut évente, idén ráadásul további egymilliárd forintot biztosítottak számukra – erről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszélt a parlamentben.

A hospice-házakban tavaly csaknem hatszáz végstádiumban lévő emlőrákos betegről gondoskodtak. Rosszindulatú emlődaganat miatt évente több mint kétezer nő hal meg Magyarországon. Összesen 31,5 ezer új mellrákos beteget diagnosztizáltak 2012 és 2015 között. Míg 2012-ben 7240 új beteg került orvoshoz, addig 2015-ben már 8353 betegnél találtak emlődaganatot.

A NEAK adatai szerint komputertomográfiára és mágnesesrezonancia-vizsgálatra 2015-ben 693,4 millió forintot, 2016-ban pedig 827,5 millió forintot költött az egészségbiztosító a mellrákosok esetében.

A fekvőbeteg-szakellátás összköltsége (ami tartalmazza a sugárterápiát és a klasszikus kemoterápiát is) 2015-ben 13,5 milliárd forint volt, 2016-ban pedig 14,3 milliárd forint. A rosszindulatú mellrákos betegek gyógyszeres kezelése, amely a molekuláris terápiát is tartalmazza, 2015-ben még 9,2 milliárd, 2016-ban viszont már 15,1 milliárd forintba került.

Évente hazánkban 400-500 ezer emlőszűrési meghívót kézbesítenek a 45–65 év közötti nőknek, de a behívottaknak csak 45 százaléka megy el mammográfiás vizsgálatra. 2016-ban 544 ezer meghívót kézbesítettek, de csak 222 ezren mentek el az 51 akkreditált emlőszűrő állomás valamelyikére. 2010 és 2016 között évente átlagosan 2500 nőnél alkalmaztak masztektómiát, vagyis ennyi nő esett át melleltávolító műtéten. 2010 és 2016 között évente átlagosan 3700 nőnek távolították el részben valamelyik mellét.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2010-től 2017 év elejéig 2657 nő mellhelyreállító műtétjét támogatta, csak az elmúlt évben 459 beavatkozást finanszírozott 88,6 millió forint értékben. Az idén szinte biztosan nőnek az ilyen célú kiadások, miután az első fél évben 324 műtétre 73 milliót fordított a NEAK.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »