Harmadik dimenzió a gazdaságban – beszélgetés Baritz Sarolta Laura OP nővérrel

Harmadik dimenzió a gazdaságban – beszélgetés Baritz Sarolta Laura OP nővérrel

A haszonelv, profitmaximalizálás alapján működő gazdasági rend fenntarthatatlan, újratermeli a boldogtalanságot és háttérbe szorítja a közjót. Ennek alternatívájával foglalkozik Baritz Sarolta Laura domonkos nővér új kötetében, melyet november 24-én mutatnak be a Budapesti Corvinus Egyetemen.


– Könyvének középpontjában a „harmadik dimenzió”, az erkölcs, az erényetikai szemlélet áll. Mit jelent ez a gazdaságban?

– A Háromdimenziós gazdaság doktori disszertációból született. Azt a hipotézist vizsgálja és kívánja alátámasztani, hogy más emberi értékrend más gazdasági renddel jár együtt. Két paradigmát, és ennek alapján két emberképet mutat be. Míg a jelenlegi haszonközpontú, utilitarizmuson alapuló szemlélet alternatívája az erényetikai gazdálkodás, addig a főáramú gazdaság emberképével, a homo oeconomicusszal a homo reciprocans emberképe áll szemben, mely a kölcsönösségre, a kölcsönös adásra teszi a hangsúlyt. Így jutok el a háromdimenziós gazdasági rend modelljéhez, ami az ember erényetikai értékrendje által meghatározott rendszer, melynek alapja és végső célja az ember, vagyis az ő kiteljesedését jelentő közjó megvalósítása. Mindezt a könyv második részében bemutatott kérdőíves empirikus tudományos kutatás támasztja alá.

– Benne élünk a főáramú gazdaság meghatározta társadalomban. Hogyan jellemezné a homo oeconomicus helyzetét?

– Fogyasztói társadalomban élünk, a növekedés, a profit maximalizálásának legfőbb célja határozza meg a gazdaság működését. Az egyén megsínyli ezt a helyzetet, mert a rendszer fogyasztásra sarkallja, és ezért egyre több erőforrást kell befektetnie, amiért cserébe egyre kevesebb élvezetet ér el. Tudjuk ugyanakkor – ezt támasztja alá a dolgozatomhoz végzett kutatás –, hogy az anyagi javak élvezete csak bizonyos szintig okoz boldogságot, amihez ugyan hozzátartoznak az anyagi javak is, de azok az értékhierarchia alsó szintjén helyezkednek el. A kutatások azt is kimutatták, hogy az anyagi javakhoz való kötődés már nem ad kellemes állapotot, hanem ellenkezőleg, depresszióhoz vezet. A mai helyzet sem nem jó, sem nem csüggesztő. Olyan állapot, amelynek javításáért küzdeni kell.

– Milyen választ ad az erényetikai szemlélet ezekre a problémákra?

– A világ súlyos problémáinak legmélyén az ember erkölcsi válságát találjuk. Ezzel kell szembenéznünk, az ember erkölcsi mivoltát kell helyreállítani, tulajdonképpen abba a helyzetbe kell visszahozni, ami természetéből fakadóan boldogságot jelent számára. Itt vannak az igazi válaszok. Úgy kell megszólalnunk, hogy meg is hallják, okosan kell fogalmaznunk, hogy meg is értsék. 

– Hogyan érveljünk, hogy hatásosak legyünk?

– Eszembe jutnak a Volkswagen, a Deutsche Bank és nálunk a Quaestor körüli botrányok. Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Egy idő után minden kiderül, hosszú távon visszaüt a normák megsértése, és óriási anyagi károkat okoz a vállalatnak. Azt látjuk, hogy egy erkölcsi norma megszegése pénzben mérhető veszteséget eredményez, és a hosszú távú működést is aláássa. Vagy ott van a devizahitelezés esete. Hosszú távon óriási veszteséget jelentett a rövid távú nagy nyereség realizálása. Nagy tanácsadó cégek, mint például a Morgenstern vagy az A.T. Kearney azokat a vállalatokat nevezik fenntarthatónak, melyek működésének alappillérei közt ott vannak az erkölcsi normák, az átláthatóság, a korrupciómentesség.


– Az erényetikai szemlélet magas mércét állít az ember elé. Hogyan lehet ennek megfelelni?

– Azt gondolom, minden szép dologért küzdeni kell, az erényességért is. Az erényes ember megtapasztalja, érdemes. Az emberi természetet Isten teremtette, az erkölcsi értékek benne vannak, így – a legmélyebb szinten – a jóra hajlik. Ha az ember önmagát akarja megvalósítani, rájön, hogy az erényes létmódban érzi jól magát. Arisztotelész szerint az erény a jóra való cselekvési készség. Hogy mi a jó, azt az ember erkölcsi mivolta határozza meg, és ezek a jók értékhierarchiát alkotnak, mely mentén haladva az ember egyre inkább kiteljesedik, egyre értékesebb, „tökéletesebb” lesz. Keresztényként az Istennel való kapcsolat a célja, ebben realizálja erkölcsi mivoltát. A boldogság egyik összetevője, hogy az ember dinamikusan el akar érni egy célt, és ebben kiteljesedik. A másik komponenst a tartalmas és jó emberi kapcsolatok adják. Van egy a harmadik összetevő is, ez pedig a lelki élet. Láthatjuk, mennyire összetett az erényetikai boldogságfogalom.

– Keresztényként, kilépve a család, a plébániai közösség védett világából rendszeresen szembe kell nézni más értékrend mentén működő közösségekkel, például a munkahellyel.

– Sokan élnek egyfajta „hasadtságban”, a magánéletben keresztényként, de ezt a közéletben nem merik felvállalni, sőt azzal ellentétes értékeket képviselnek. Ez feszültséget okoz és boldogtalanná tesz. A kutatás során a válaszadók egy részét „kovászcsoportnak” neveztem el. Ők arról számoltak be, rossznak érzik munkahelyüket, nem tudtak a  munkahelyi környezettel kapcsolatosan jó értékeket bejelölni. De nagyon nagy volt bennük a belső motiváció, ami a kiteljesedés, a tudás- és alkotásvágy, a tettrekészség része. Ennek alapján boldognak mondták magukat, életüket értelmesnek látták, és képesek voltak felülemelkedni a rossz struktúrán. De ehhez kell a stabil értékrend, és ki kell tartani mellette, minden akadály ellenére. Nem tálcán nyújtják a boldog pillanatokat, meg kell küzdeni értük.

– A multik világában bizonyított közgazdászként lépett be a domonkos rendbe. Ma hogyan látja az ott végzett munkát?

– 1983-ban végeztem a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán, külkereskedelmi vállaltoknál dolgoztam, legutoljára a Pepsi Colánál, kereskedelemfejlesztési menedzser státuszban. Emberségesen próbáltam vezetni. A rám bízottak szerettek velem dolgozni, jó volt a légkör. Azt gondolom, a vezető személyisége erőteljesen kihat a környezetére. Ma, amikor a kommunikáció torzul, nehézzé válik, egyre fontosabbnak tartom a példaadást, egy nonverbális példa sokkal hatásosabb lehet. A cél a szolgáló vezetés, a szubszidiaritás elvét megvalósítva, ami nemcsak a hierarchiában alacsonyabb szinten lévők önállóságát jelenti, hanem a segítő, a másik embert figyelembe vevő vezetési stílust. A közgazdászi munkámat szerettem, kreativitást, okosságot és ügyességet kívánt, intellektuális kihívást jelentett. Mai feladataim természetesen jobban gyarapítják a közjót, mint csupán az üdítőital eladása.

– Már többféle személyiségjegyet említett – hogyan írná le az erényes embert?

– Az emberi értékrend és a gazdasági rend összefüggését, benne az ember személyiségjegyeit is, egy nyolcvannyolc kérdésből álló kérdőív alapján vizsgáltam, mely kiterjedt az értékrendre, a motivációkra, az anyagiakhoz való kötődésre, de arra is, mennyire látja értelmesnek a kérdezett az életét, és milyen gazdasági rendet képzel el az ideál szintjén, és azt is megkérdeztem, hogy milyen a valódi munkahelye. Használtam a „Big Five” személyiségmodell kérdőívét és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete által ugyancsak a külföldi szakirodalomból adaptált kérdéseket az emberi motivációkra vonatkozóan („Aspirációs Index”), s így a „Nagy Ötök” személyiségvonás-típusai, vagyis az extraverzió, a neuroticitás, a lelkiismeretesség, a barátságosság és a nyitottság alapján különítettem el a személyiségtípusokat. A kérdőívre adott válaszok alapján bebizonyosodott, minél erényesebb, minél kevésbé anyagias, minél inkább belülről motivált valaki, annál inkább van elképzelése az ideális munkahelyről, ennek ismérvei pedig az etikai értékek érvényesülése, a társadalmi felelősségvállalás megvalósulása és a profit eszközként való értelmezése a gazdasági szervezetben.

– Hogyan történt az adatfelvétel?

– A kérdéssort közel ötezer-hétszáz helyre küldtem ki, ebből 302 kitöltött kérdőívet kaptam vissza. A mintavétel nem volt reprezentatív, hanem egy úgynevezett pilot teszt (előzetes adatfelvétel, próbafelmérés – a szerk.), ami alapján a hipotézisek vizsgálhatók, igazolhatók voltak. A válaszokat SPSS matematikai-statisztikai programmal dolgoztam fel, és elemeztem az eredményeket. Ezek alátámasztják azt a feltételezésemet, hogy végső soron az ember az elsődleges a környezethez, vagyis a gazdasági rendszerhez képest, és belső motivációja független a környezettől, tehát az ember képes a környezete, a gazdasági rend megváltoztatására. Az SPSS eredménytáblája szerint az ember belső motivációja korrelációt, összefüggést mutat az élet értelmességével, az erényetikai változókkal és az erényetika szerint körülírt boldogsággal, de negatívan korrelál az anyagiassággal. Ez az eredmény utal az Aquinói Szent Tamás által megfogalmazott természettörvény állítására, amely szerint az ember elsődleges hajlama a jóra irányul.

– Kiknek szól a most megjelenő kötet?

– Kettős célt követtem. Mind a laikus, mind a szakmabeli olvasónak azt szeretném bemutatni, lehet a civil gazdasági értékek, az erényetika értékei mentén felelősen gazdálkodni. A keresztény olvasóknak pedig azt, hogy belefér az életbe a gazdálkodás, a pénzügy, a banki szféra, hiszen mindez az élet szerves része. Olyan szemléletet képviselek, ami az ember arisztotelészi, Aquinói Szent Tamás-i és az egyház társadalmi tanítása szerint a keresztény értékrendből fakad. Ez a gazdaság, a gazdálkodás eredeti s valódi értelme.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »