Hanyatlóban a Román Posta: a szolgáltatások minősége és a kézbesítők száma is alacsonyabb az uniós átlagnál

Hanyatlóban a Román Posta: a szolgáltatások minősége és a kézbesítők száma is alacsonyabb az uniós átlagnál

Miközben az Európai Unióban minden 10 ezer polgárra 42 postás, futár, kézbesítő jut, addig Romániában alig 28,1 – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Nem csoda, hogy egyre inkább teret veszít a Román Posta a magán-futárszolgálatokkal szemben, hiszen lassan nem lesz ki kiszállítsa a küldeményeket a lakosságnak. Magánkézbesítőkkel sem állhatunk ugyanakkor túl fényesen: az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, amíg az Unióban minden 10 ezer polgárra 42 postai szolgáltatásban tevékenykedő személy jut, addig Romániában alig 28,1.

A legjobban eközben Nagy-Britannia áll 61 postai szolgáltatást végző alkalmazottal 10 ezer lakosra, majd Csehország (60), Szlovákia (58), Magyarország (55) és Szlovénia (52) következik. Az ellenkező póluson Portugáliát (16,5), Görögországot (16,7), Ciprust (17,1), Litvániát (24,4), Spanyolországot (26,8) és – mint már említettük – Romániát találjuk. A számok tükrében

Romániában kevesebb kézbesítő jut 10 ezer lakosra, mint Luxemburgban (30,5), Bulgáriában (37,1), Máltán (39,1) vagy Észtországban (41,8).

Az EU-ban amúgy tavaly nagyjából 1,8 millió személy dolgozott postai szolgáltatások terén, ami az alkalmazottak 1 százalékát tette ki. Az Eurostat megfogalmazása szerint a postai szolgáltatás kategóriába tartoznak a postai és futárszolgálatok, mint a levelek és csomagok átvétele, szállítása és kézbesítése.

A Román Postának mintegy 24 ezer alkalmazottja van, ám vannak megyék és falvak, ahol nagy a hiány – mutatott rá megkeresésünkre Cornel Radu, a postai dolgozók szakszervezetének Kovászna megyei elnöke. Meglátása szerint minden baj az alacsony fizetésekre vezethető vissza, az érdeklődők 80 százaléka nem vállalja a munkát, amikor értesül, hogy csak minimálbért kapna. A munka mennyisége eközben kiszámíthatatlan, előfordul, hogy több vagy kevesebb a kézbesítendő levél, küldemény, pénz, ám kénytelenek úgy megszervezni a munkát, hogy mindenkihez eljussanak. Ez általában azzal jár, hogy növelik a körzeteket, vagy többletmunkát vállalnak. Cornel Radu arról is beszámolt kérdésünkre, hogy vannak olyan nagyvárosok, ahol mindössze húsz postás teljesít szolgálatot, és vidéken is gondok vannak, egy-egy postáshoz több falu is tartozik.

Hírdetés

Egy vidéken élő háromszéki olvasónk is a postai szolgáltatásokra panaszkodott minap. Elmondta, szinte soha nem jár ki a postás, így az újságelőfizetést is lemondták, hiszen jó esetben is egy héten csak egy alkalommal kapták meg a lapot.

– mesélte a nő. Ha küldeményt várnak, akkor a postán érdeklődnek, majd ha megérkezett, ott átveszik, de olyan eset is előfordult, hogy a postás üzent, hogy menjenek a csomagért. Hasonló problémával keresett meg egy nagyváradi olvasónk is. Mint rámutatott, már azokat az időket is visszasírják, amikor délután 17–18 órakor érkezett meg az újság, miután újabban már csak heti két alkalommal, kedden és csütörtökön jár hozzájuk postás, holott, sétálva is alig 25–30 percre laknak a város főterétől, a Szent László tértől.

„Negatív spirálba került a Román Posta, és egyre kevesebb az esély, hogy ebből fordítani tudjon, holott  az egyetemes postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, és a polgárok joga, hogy hozzáférjenek” – szögezte le megkeresésünkre Apjok Norbert a képviselőház távközlési bizottságának tagja. Az RMDSZ politikusa felidézte, az elmúlt ülésszakban kérdést is intézett a távközlési miniszterhez, hogy melyek a postaszolgálat korszerűsítésére vonatkozó terveik annak érdekében, hogy az egyre nyilvánvalóbb lemaradást behozzák, ám az interpellációra semmitmondó választ kapott. Azt írták, hogy „folyamatban van a korszerűsítés, tanulmányok, elemzések készülnek”, de semmi kézzelfoghatót nem tudtak felmutatni – mondta el kérdésünkre Apjok Norbert, aki szerint

a probléma gyökere a szervezetlenségben és a korszerűsítés teljes hiányában rejlik,

emiatt a monopolhelyzetből induló román posta mára elveszítette a versenyt a magánszolgáltatókkal szemben. „Ma már oda jutott a posta, hogy szinte csak akkor veszik igénybe a szolgáltatásait, ha nincs alternatíva, a magáncégeknek azon a vidéken épp nincs lefedettségük”– szögezte le a képviselő. Kifejtette, a nyugdíjakat  már falvakon is bankkártyára kérik, még akkor is, ha ez plusz költséget jelent, vagy utazni kell a legközelebbi bankautomatáig, a csomag- vagy levélküldés sokkal drágább a futárszolgálatoknál, mégis a többség azt részesíti előnyben. Ennek a hátterében az áll, hogy az emberek már nem bíznak meg a postában, mert szervezetlen és elavult. Apjok Norbert rámutatott, a külföldről érkező küldemények esetében is szakszerűtlen a szolgáltatás. Miközben a nyugati országokban a posta gyorsan, és az esetek többségében házhoz viszi a külföldi küldeményeket is, Romániában ez akadozik. Például egyre gyakoribbak a Kínából jövő csomagok, ám miközben két hét alatt Kínából bejönnek az országba, az országon belül további két, sőt három hétbe telik, amíg a bürokrácia és az elavult rendszer miatt kikézbesítik a címzettnek.

– összegezte a politikus. Szerinte ez szomorú helyzet, és nem is körvonalazódik megoldás. „A posta uralta piacot, de ma folyamatosan veszíti el piaci részesedését. Csak azért tud még mindig jelentős szereplő lenni, mert óriási hálózata van, és nem azért, mert minőségi szolgáltatást nyújt. Az átszervezéshez, a korszerűsítéshez hiányzik a koncepció, nem vállalják fel a népszerűtlen döntéseket” – fogalmazta meg Apjok Norbert.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »