A koronavírus a világháló használatára is jelentős hatással van. A trendeket mégsem a járvány, sokkal inkább a tizenévesek generációja alakítja a fogyasztási szokásaival, amelyek jócskán eltérnek az idősebb generációkétól.
A közösségi oldalak az elmúlt évtizedben ugyanis már nem feltétlenül csak a 35 évnél fiatalabbakat szólították meg. A Facebook története a bő másfél évtizede alatt egyre inkább nem róluk szól, hanem az üzleti lehetőségekről, és ahogy az elmúlt hónapokban is tapasztaltuk, nagymértékben a politikai véleményformálásról.
A tizenévesek számára ezért már közel sem annyira vonzó a Facebook, mint az elmúlt évtized elején. Számukra már túl sok a hír és a reklám, amelyek nem őket szólítják meg, ráadásul a magánéletük kis titkait sem a szülők előtt akarják megvitatni, hiszen a Facebookon a szüleik is ott vannak.
De azért Zuckerbergnek nincs mitől tartania, hiszen a másik nagy megosztó, a szintén az ő üzleti csoportjához tartozó Instagram már egyre népszerűbb a tinédzserek körében.
Egyébként a statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy a mindennapi online kommunikációra egyre több személy használja inkább a közösségi oldalak felületein a csevegőprogramokat. A szlovák statisztikusoknak a hazai internetezési szokásokról végzett legutóbbi felmérése arra világít rá, hogy a háztartások közel 86 százalékában van internethozzáférés (igaz, amely háztartásokban hiányzott, ott a távoktatás megoldása nagy gondot jelentett az elmúlt hónapokban).
Ami a szokásainkat illeti, a szlovák állampolgárok 88 százaléka használja napi szinten a világhálót, ahol leginkább termékekről keresnek információkat, azután pedig az e-maileket nézik meg. A statisztika ilyen szinten akár megtévesztő is lehet, mert ugyan a válaszadók e-mailekről beszélnek, de több felmérés világossá teszi, hogy egyre többen használják az üzenetváltásra valamelyik üzenetküldő alkalmazást az e-mail-fiókok helyett. A lakosok háromnegyede számára a Messenger, a Skype, a Viber, a WhatsApp jelenti ugyanis az ingyenes kommunikáció lehetőségét.
Míg a lakosság egészét tekintve 70 százalék van jelen a közösségi oldalakon, a 16−24 év közötti korosztály esetében ez az arány meghaladja a 90 (!) százalékot.
A nemzetközi kutatások azt mutatják, az internethasználók átlagosan napi mintegy 144 percet, azaz több mint két órát töltenek a közösségi hálózatokon szörfözéssel. A hazai adatok ugyan ettől eltérhetnek, de egyértelműen megállapítható, hogy a tinédzserek a szabadidejük jelentős részét az interneten, éppen az ilyen oldalakon töltik. Más kérdés, hogy a népszerű oldalak versenye óriási, évről évre változnak a trendek, így a Facebook után napjainkban az Instagram és a Snapchat korszaka mellett egyre inkább hódít a TikTok.
Külön érdekesség, hogy a kutatások azt is megállapították, a közösségi oldalak biztonsági helyként vannak jelen a fiatalok életében, vagyis ide menekülnek a problémáik esetén. A YouTube-on vagy éppen az Instagramon saját világok épülnek ki egy-egy influencer (magyarul véleményvezér) köré, amelyek jelentős nagyságú közösséggé nőnek ki. Ezek belső erővel bírnak, igaz, a felépítési rendszer miatt törékenyek is.
A szakértők szerint fel kell készülni arra is, hogy ez a trend a teljes médiapiacra is jellemzővé válik, aminek igazából már napjainkban is tanúi vagyunk.
Az internetes fogyasztási szokásaink ugyanis arról árulkodnak, hogy a 30 évnél fiatalabb generáció jóval gyakrabban költi a pénzét az interneten akár egy-egy műsor vagy játék megvásárlására, mint az idősebbek.
Arról már korábban is írtunk, hogyan tolódnak át a filmek a mozikból egyre inkább az online streamingszolgáltatókhoz. A fiatalokra pedig már nem a lineáris tévézés a jellemző.
Bár a lakosság többsége még mindig a „hátradőlős” tévénézés híve, kérdés, meddig marad ez így.
A TikTok kínai videómegosztó egyre növekvő sikere azt az érzést keltheti, hogy egyre rövidebb ideig tart a közösségi oldalon a felhasználó figyelme. Az alkalmazás ugyanis zömében a 15 másodpercnél rövidebb videókat osztja, ráadásul a konkurenciát is arra ösztökéli, hogy hasonló felületeket hozzon létre. A TikTok egyértelműen a humorra és a gyors figyelemfelkeltésre épít. Ebben is különbözik a versenytársaktól. Nehéz megjósolni, hogy melyik felhasználó lesz a nyerő, hiszen a TikTok például a karantén idején már nemcsak a tinédzserek körében hódított, hanem a húsz évvel idősebbeknél is.
A társadalmi környezet változása tehát ugyancsak hatással van a közösségi médiában uralkodó irányzatokra, és a nagy IT-vállalatok is igyekeznek irányítani a trendeket.
Nem is lenne gond ezzel mindaddig, ha nem nőnének túl saját magukon, ahogy az a Facebook esetében is tapasztalható: sok felhasználó szinte már ezen keresztül éli a mindennapi életét.
Ez az egyre inkább elhatalmasodó jelenség különösen a fiatalok esetében járhat komoly veszélyekkel, hiszen a néhány másodpercnyi figyelem kiharcolása sokszor az egyéniségük teljes elveszítéséhez vezethet, mert mindenáron egy külső, rájuk erőltetett képnek akarnak megfelelni.
A nyugtalanító jelenségre különösen most érdemes odafigyelni, amikor a korlátozások és a bezártság miatt az életünk egyre nagyobb része zajlik a világhálón.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/2. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
