Hangulatok 04 – Nincsen hely

Nincsen hely a Múltamnak már!

Szétfeszíti szívemet,

Múlt és elmúlt Öröm, végleg

Le kell számolnom veled.

Új Remény kell már szívemnek,

Új Szerelem, új Célok,

Búcsút intek neked múltam:

Újra élni akarok!

.

Túl sokáig kísértél már

Ezen zűrös utamon,

Mint valami elátkozott

Túlvilági Hatalom,

S te is Lány, bár érték vagy Te,

Emléked már nem elég,

Szerelem kell! (nem fordítom

Álmaimat már feléd!).

.

Mennyi esélyt szalasztottam

El azzal, hogy vártalak,

Éveken át, minduntalan,

Fojtogatva álmomat,

S nem hittem, hogy lehet jó még,

Rajtad kívül mással is,

Úgy képzeltem, Te kívüled

Hűvös minden lány, s hamis.

.

De most vége! Nincs más utam!

Elsorvaszt a Jelenem,

Kiábrándult, üres, szürke,

Árny lakik a szívemen,

Vágyom rá, hogy Újra Éljek,

Új Álmokat akarok!

S hogy legyenek érzéseim

Frissek, halhatatlanok.

..

.

Kerepesi Igor


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »