Hamis liberális áriák

Hamis liberális áriák

Kedves Karsai úr! A demokráciában a közhatalmat a megválasztott kormány gyakorolja.

Tisztelt Karsai György úr!

Ön a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása kapcsán kibontakozó vitában nyílt levelet írt Rátóti Zoltán kollégámnak, a vele készült beszélgetés apropóján. Ebben lekezelően kioktatja őt, a liberál-verbális hadrafoghatóság minden eszközével felvértezetten. Hat éve egyszer már volt szerencsém nyílt levelet írni Kulka Jánosnak Kerényi Imre, volt Madách színházi igazgatóm védelmében, amikor ő szintén nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz Kerényi tanár úr színházi élettel kapcsolatban megfogalmazott gondolataival szemben. Most, hat év elteltével ismét késztetést éreztem arra, hogy ezt tegyem. Elöljáróban annyit, természetesen kalapom emelem a levelében idézett titulusai, jelentős szakmai munkája előtt. Azt viszont bátran állíthatom, a véleményformálás nem pozíciószám-függő.

Kedves Karsai úr! Ön a levelében ezt írja Rátóti Zoltánnak: ,,Miért kell ilyen durván, a megalázás nyilvánvaló szándékával pökhendi hatalmi gőggel berontani az egyetemünkre?”. Halkan szeretném megkérdezni, mitől az önök egyeteme? Árulkodó és önleleplező ez a fogalmazás. Nem lett volna szerényebb, helyesebb az egyetemre szó használata? Ön szerint az egyetem az az önöké? Miért is? Na, itt van a kiinduló probléma. Az ön levele nem más, mint a megkövetelt liberális kórus egyik aktuális műremeke, de sajnos több sebből vérzik. Kezdjük az elején! Ön azt írja legelső hangsúlyos felütésében, hogy az SZFE-n az ideológiamentes munkára koncentrálnak. Itt be is fejezhetném a levelem írását, hiszen ez az állítása egyszerűen nem igaz. Önnek is tudnia kell, hogy nincs olyan, hogy független és ideológiamentes értelmiség. Ezek és a hasonló címkézések hiteltelenek. Felnőttkorban, úgy gondolom, minden ember, legyen az csúcsértelmiségi avagy egyszerű kétkezi munkás, rendelkezik világlátással és a maga szintjén értelmezni képes szűkebb hazánk és a nagyvilág történéseit. Így vagy a jobboldali, vagy a baloldali értékrend elfogadójává válik, ezáltal nem lehet ideológiamentes és épp ezáltal lesz képes a demokrácián belüli felelős választásra is. Ezt az értékválasztást az ideológiamentesség álcája mögé csak önök próbálják begyömöszölni. Játsszunk nyílt kártyákkal! A rendszerváltás után azt a liberális hegemóniát napjainkig semmi nem törte meg, amelyben színházaink igazgatói, rendezői dolgoztak. Most végre határozott akarat látszik arra, hogy ez megváltozzon. Miért ez a lekezelő, hisztériás tiltakozás? Zárójelben jegyzem meg, hogy hat évvel ezelőtt, amikor írni merészeltem, azonnal felsorakozott a balliberális nehéztüzérség, és voltam én minden: Kossuth-díj-várományos, seggnyaló, tehetségtelen senki stb. Most ugyanez történik. A kilövési tűzparancs adott, jelenleg a célszemély Vidnyánszky Attila és Rátóti Zoltán. Mindig azok, akik másképp gondolják, mint önök.

Kedves Karsai úr! A demokráciában a közhatalmat a megválasztott kormány gyakorolja. Ez vonatkozik a kultúrára is. ­Miért ne gyakorolhatná a jobboldal által favorizált művészek, vállalkozók csoportja ezt a kulturális feladatot? Miért kellene magyarázkodniuk? Természetesen mind a jobb-, mind a baloldalon sok tehetséges ember alkot, de miért csak az önök által kedvezményezettek érvényesülhetnének? Helyesen mondta ki Kerényi Imre hat éve, hogy: most mi jövünk! Eltelt hat év, és ahogy a tudományos világban is elindult végre a jelentős témák jobboldali értelmezése – lásd Szakács Árpád kiváló vitaindító cikkeit –, úgy a művészetben, így a színházi világunkban is elindulni látszik valami. Csak úgy tűnik, hogy nehezen definiálható, milyen ez a jobboldali gondolkodású színházeszmény, pedig szerintem egyszerű. Olyan például, mint a budapesti Nemzeti Színház vagy a Szolnoki Szigligeti Színház produkciói, avagy olyan, mint a Veszprémi Petőfi Színház előadásai, hogy hármat kiragadjak. A színház másságát a vezető gondolkodása teremti meg, amely a produkciókra is kihat. Igen, ezeket a színházakat jobboldali gondolkodású művészemberek vezetik. És értékrendjük szerint azt remélem, hogy többségben a velük hasonlóképpen gondolkodó művészembereknek, színészeknek és rendezőknek adnak teret. Ez a gondolkodásmód pedig átszüremlik az adott színdarabokról alkotott elképzelésekbe és a színpadi előadás hordozni fogja a vezető karizmáját, gondolkodását. Ugyanezt gondolom az egyetemmel kapcsolatban is.

Hírdetés

Tisztelt Karsai úr! Tegye a szívére a kezét. Ön szerint a most önnel együtt tiltakozók közül hányan szavazói, avagy szimpatizánsai a mostani kormánynak? Na ugye! Ha ebben megegyeztünk, akkor fogadja el, hogy a jobboldali beállítottságú művészemberek sem ördögök, csak idő kell számukra is, mondjuk még tíz év, hogy az SZFE-n vagy bárhol máshol az önök által támogatott erkölcsi viselkedés és az oktatási ,,ideológiamentesség” mellett a saját eszményüket ők is felmutathassák. A világlátás tekintetében pedig egy egyszerű példa jut eszembe arra, hogy önnek miért is lehetne, illetve kellene tiltakoznia. Mindaddig, ameddig ön nem ír tiltakozó nyílt leveleket azon sajtóorgánumok ellen, ahol az olvasókkal való kommunikációt állatiasították, ahol csak a balos, de „független” véleményeikkel döfnek hátba minden velük egyet nem értőt, addig nincs miről beszélnünk. Valahol itt kezdődik a másként gondolkodás és a sor a végtelenségig folytatható. Sok kicsi mozaik alkotja a jobboldali gondolkodást, csak idő kell ahhoz, hogy egésszé összeálljon és hasson, mind a tudomány, mind a kultúra területén. Végezetül emlékeztetném, hogy a Nemzeti Színházat nem a baloldali kormányok építették fel, ahol minő véletlen, igazgató lehetett Alföldi Róbert és Jordán Tamás, hanem az Orbán-kormány. Önök jelenleg is Spéter Erzsébet téglajegyeit gyűjtögetnék annak felépüléséhez. Az SZFE-n 1981-ben végzett színművészként maradok tisztelettel ön iránt, de kérem, hogy fogadja el Kerényi Imre szavait, amit csak megismételni tudok: most mi jövünk! Így legyen.

Utóirat: Levelemmel a balos internetes kultúrkommandónak ismételt lehetőséget biztosítok arra, hogy vita helyett kiélhessék rajtam ösztönlényük személyeskedő, lenéző és lekezelő vágyait.

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Üdvözlettel:

Bognár Zsolt színművész


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »