Hálás vagyok az én Uramnak

Zlatko Dalic Horvátország új nemzeti hőse: a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának elévülhetetlen szerepe van abban, hogy hazája világbajnoki döntőt játszhat. A világbajnokság előtt hitéről tett tanúságot, és azt is elmesélte, hogy miért hord mindig egy rózsafüzért a zsebében.

Horvátország története során először jutott be a labdarúgó-világbajnokság döntőjébe, miután hosszabbításban legyőzte Angliát: az ország teljes mámorban, reggelig ünnepeltek déli szomszédunknál. A játékosok egy emberként ünneplik a sikerkovácsot, Zlatko Dalic szövetségi kapitányt, aki hatalmas bravúrt végrehajtva vezeti országát a világbajnoki trófea felé. Az 51 éves szerény vezetőedzőnek nincsenek idáig kimagasló edzői eredményei, “csupán” horvát kupagyőztesnek mondhatja magát. Szerethető személyisége miatt hamar megszerették a szurkolók, de eredményeit látva egyenesen rajonganak érte: a csapatban lévő világsztárok is szinte minden nyilatkozatukban megköszönik Dalicnak azt, hogy egy ilyen közösséget kovácsolt a horvát nemzeti csapatból.

A vezetőedző pedig sikereit Istennek köszöni: a világbajnokság előtt a horvát katolikus rádiónak nyilatkozott, amelynek nyomán a Catholic News Agency írt cikket: “Minden, amit elértem az életemben, illetve a pályafutásomban azt a hitemnek köszönhetem. Hálás vagyok ezért az én Uramnak. Ha elveszítjük a reményt, akkor Istenben és a hitünkben kell bíznunk.”

Dalicnál mindig van egy rózsafüzér, nyakában keresztet hord, erről így nyilatkozott: “Amikor valami nehézségem adódik, csak ragaszkodva megfogom, és minden könnyebb lesz.”

Habár Mateo Kovacic nem lépett pályára az Anglia elleni elődöntőn – végig a cserepadról figyelte a találkozót – így is örömmel adott hálát azért, amiért hazája először jutott be a világbajnokság döntőjébe. A mélyen vallásos középpályás egy horvát zászlót osztott meg Instagramján, rajta egy kis feszület és egy Szűz Mária-szobor. Címnek pedig csak ennyit írt: “Köszönöm, Istenem!” A Real Madrid középpályásának közösségi profilját négymillióan követik.

A horvát legenda, aki újjáépíttette szülőfalujának lerombolt templomát

Vedran Ćorluka kétségtelenül nem a legtechnikásabb horvát labdarúgó az elmúlt évtizedekből, azonban stabilitására jellemző, hogy 101 alkalommal szerepelt már hazája válogatottjában. A 32 éves hátvédnek borzasztóan nehéz gyerekkora volt, azonban két dologról sosem feledkezett meg: szülőföldjéről és a hitéről.

Vedran Ćorluka kétségtelenül nem a legtechnikásabb horvát labdarúgó az elmúlt évtizedekből, azonban stabilitására jellemző, hogy 101 alkalommal szerepelt már hazája válogatottjában. A 32 éves hátvédnek borzasztóan nehéz gyerekkora volt, azonban két dologról sosem feledkezett meg: szülőföldjéről és a hitéről.

Vedran Ćorluka 1986-ban született Boszniában, Derventa településen, horvát szülők gyermekeként: mindösszesen hat éves volt, amikor a délszláv háború miatt mérnök édesapja úgy döntött, hogy Zágrábba költöznek, a jogász édesanyával és lánytestvérével. A tíz éven át tartó borzalmakat viszonylag békességben átélhették, azonban szülőfalujuk szinte teljesen elpusztult: a horvát kisebbség Ćorluka családhoz hasonlóan Horvátországba menekült, a katolikus templomot pedig ismeretlenek lerombolták.

A szupertehetséges Vedran előbb bajnok lett Horvátországban, húsz évesen pedig már a válogatottban is bemutatkozhatott. Ezután következett angliai pályafutása: öt éven keresztül szerepelt a szigetországban, hogy az elmúlt hat szezonját már a Lokomotiv Moszkvában töltse. Azonban nemcsak karrierjére figyelt, hanem egy egészen fantasztikus gesztust is gyakorolt: édesapjával, Jozóval úgy döntöttek, hogy újjáépítik szülőfalujuk katolikus templomát. Az építőmérnök édesapa megtervezte, Vedran Ćorluka pedig kifizette a költségek nagy részét. Nemes gesztusát később így kommentálta:

“Nagyon fontos a hitem a családomnak, és nekem is. Habár családom elköltözött és Zágrábban él, de a szülőfalum mindig fontos szerepet fog betölteni az életemben. Az emberek büszkék arra, hogy honnan származnak, természetes, hogy a háborút követően igyekeznek segíteni. Én is így tettem, nemcsak anyagilag, hanem fizikailag is segítettem a munkában. A templomnak fontos szerepe van a falu életében: kicsi voltam a háború kitörésekor, nem emlékszem sok dologra, De azt tudom, hogy milyen fontos szerepe van a templomnak egy falu életében.

Íme a templom, amelyet a 101-szeres válogatott, orosz bajnok – és kupagyőztes, horvát bajnok- és kupagyőztes Vedran Ćorluka és édesapja építtetek fel szülőfalujuknak:


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »