Hajrázott a Tisztelt Ház!

Hajrázott a Tisztelt Ház!

Tengernyi pénz sorsáról döntött a tavaszi ülés utolsó napján. Ezer oldalnál is jóval többet kellett volna elolvasni.

Ezer oldalnál is jóval többet kellett volna elolvasni.  Meglepetés mégsem történt. Segített minden pártban az  ügyeletes karmester, aki félreérthetetlenül jelezte, hogy az  igen, a nem vagy a tartózkodás gombot kell megnyomni.

Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosítása.

Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének:   2016. évi bevételi főösszegét 16 222 052,4millió forintban, kiadási főösszegét 16 983 686,9millió forintban, hiányát 761 634,5millió forintban állapította meg. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének:   2016. évi bevételi főösszegét 16 222 052,4millió forintban, kiadási főösszegét 16 983 686,9millió forintban, hiányát 761 634,5millió forintban állapította meg. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a javaslatot 121  igen szavazattal, 63  ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül  elfogadta.

Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről.

Az Országgyűlés  az államháztartás központi alrendszerének  2017 . évibevételi főösszeget 17 431 347,9 millió forintban, a kiadási főösszeget 18 597 705,0 millió forintban, a hiányát pedig 1 166 357,1millió forintban állapította meg. Az államadósság-mutatónak 2017. december 31-ére tervezett mértéke – a 2016. év utolsó napján várható 73,5%-hoz képest – 71,9 százalékra tervezte.

A 2017-es költségvetés szeretné elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre saját életében. Lényeges szempontja, hogy biztonságot nyújtson a családok számára, mindezeknek megfelelően a kormány ígérete alapján a 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A 2017-es költségvetés szeretné elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre saját életében. Lényeges szempontja, hogy biztonságot nyújtson a családok számára, mindezeknek megfelelően a kormány ígérete alapján a 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 122  igen szavazattal, 63  ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül  elfogadta.

A határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosítása.

A tömegesen illegálisan érkező menedékkérők esetében indokolt volt megteremteni a határon történő eljárás speciális szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy a menekültügyi eljárások gyorsan lefolytathatóak legyenek. A módosítások célja a határon lefolytatott eljárások széles körben való alkalmazhatóságának biztosítása, azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy azon jogellenesen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, akik Magyarország határvonalától 8 km-es sávon belül kerültek feltartóztatásra az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísérésre kerüljenek. A szabályozás az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísért személyek részére lehetőséget teremt a határon lefolytatott eljárás szabályainak alkalmazására, a menedékjog iránti kérelem benyújtására. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

A tömegesen illegálisan érkező menedékkérők esetében indokolt volt megteremteni a határon történő eljárás speciális szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy a menekültügyi eljárások gyorsan lefolytathatóak legyenek. A módosítások célja a határon lefolytatott eljárások széles körben való alkalmazhatóságának biztosítása, azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy azon jogellenesen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, akik Magyarország határvonalától 8 km-es sávon belül kerültek feltartóztatásra az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísérésre kerüljenek. A szabályozás az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísért személyek részére lehetőséget teremt a határon lefolytatott eljárás szabályainak alkalmazására, a menedékjog iránti kérelem benyújtására. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 127  igen szavazattal, 32  ellenszavazat és 25 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítása.

A törvényjavaslat egyrészt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt, másrészt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, harmadrészt a munkavédelemről szóló törvényt, negyedrészt a Bérgarancia Alapról szóló törvényt, ötödrészt a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt, hatodrészt pedig az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényt módosította.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat egyrészt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt, másrészt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, harmadrészt a munkavédelemről szóló törvényt, negyedrészt a Bérgarancia Alapról szóló törvényt, ötödrészt a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt, hatodrészt pedig az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényt módosította.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 151  igen szavazattal, 4  ellenszavazat és 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosítása.

Indoklása szerint a törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a nemzeti köznevelési és a szakképzési rendszer megújítása során szerzett tapasztalatok, az állami intézményfenntartó működésének hatékonyabbá tétele, továbbá mindezen célok elérése érdekében létrehozott, a köznevelés területén tevékenykedő szakmai szervezetek, a köznevelés szereplőinek képviselői részvételével működő Köznevelési Kerekasztal tárgyalásai során beazonosított megoldandó feladatok és javaslatok törvénymódosítást igénylő elemei indokolták. Ezen kívül, mind a köznevelés, mind a felsőoktatás tekintetében számos, korábban megkezdett folyamat továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szövegpontosító, értelmezést és alkalmazást, végrehajtást könnyítő módosításra is szükségesnek tartotta. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

Indoklása szerint a törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a nemzeti köznevelési és a szakképzési rendszer megújítása során szerzett tapasztalatok, az állami intézményfenntartó működésének hatékonyabbá tétele, továbbá mindezen célok elérése érdekében létrehozott, a köznevelés területén tevékenykedő szakmai szervezetek, a köznevelés szereplőinek képviselői részvételével működő Köznevelési Kerekasztal tárgyalásai során beazonosított megoldandó feladatok és javaslatok törvénymódosítást igénylő elemei indokolták. Ezen kívül, mind a köznevelés, mind a felsőoktatás tekintetében számos, korábban megkezdett folyamat továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szövegpontosító, értelmezést és alkalmazást, végrehajtást könnyítő módosításra is szükségesnek tartotta. (Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 120  igen szavazattal, 64  ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról.

A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet játszanak. A jogalkotó kifejezett célja továbbá a járandóságok rendszerének megreformálása, speciális rendelkezéseket megfogalmazva a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályaihoz képest. Ennek keretében a reform a tervezet minden elemében megjelenő kiszámíthatóság, stabilitás, rugalmasság mellett célul tűzte ki a bürokrácia csökkentését a külügyi igazgatás központjában, egyidejűleg növelve a kontroll hatékonyságát a külképviseleteken. Az átalakuló rendszer kiszámítható költségtervezést tesz lehetővé a kiküldő szerv oldaláról, miközben megfelelő döntési szabadságot is biztosít és ehhez párosuló felelősséget telepít az egyes kiküldöttekre is. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF .)

A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet játszanak. A jogalkotó kifejezett célja továbbá a járandóságok rendszerének megreformálása, speciális rendelkezéseket megfogalmazva a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályaihoz képest. Ennek keretében a reform a tervezet minden elemében megjelenő kiszámíthatóság, stabilitás, rugalmasság mellett célul tűzte ki a bürokrácia csökkentését a külügyi igazgatás központjában, egyidejűleg növelve a kontroll hatékonyságát a külképviseleteken. Az átalakuló rendszer kiszámítható költségtervezést tesz lehetővé a kiküldő szerv oldaláról, miközben megfelelő döntési szabadságot is biztosít és ehhez párosuló felelősséget telepít az egyes kiküldöttekre is. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF .)

Az Országgyűlés a javaslatot 145  igen szavazattal, 6  ellenszavazat és 34 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről.

A jelenleg hatályos szabályokhoz képest lényeges változást jelent, hogy a javaslat alapján már nem minden esetben elvárás a közös jogkezelő szervezetekkel szemben a reprezentativitás, vagyis annak a feltételnek való megfelelés, hogy a tevékenységükkel érintett jogosultak jelentős részétől rendelkezzenek megbízással a közös jogkezelésre. A többletkövetelménynek megfelelő, reprezentatív tagsággal, illetve megbízói körrel rendelkező szervezeteket a közös jogkezelő szervezeteken belüli speciális kategóriaként nevesíti a javaslat. Hatékonysága, valamint az ilyen tevékenység feletti megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében a javaslatban meghatározott körben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végezhető a közös jogkezelés.(Előterjesztő: igazságügyi miniszter. :Szövege: PDF.)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 149  igen szavazattal, 32  ellenszavazat és 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása.

Indoklása szerint a javaslatban foglalt módosítások indokai és céljai a következők voltak: – a Ptk. hatálybalépését követően felmerült, illetve felerősödött gazdasági igények kielégítése, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás;  – a megváltozott külső (uniós) szabályozói környezetnek való megfelelés;  – az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek az átültetése.(Előterjesztő: igazságügyi miniszter.  Szövege: PDF.)

Indoklása szerint a javaslatban foglalt módosítások indokai és céljai a következők voltak: – a Ptk. hatálybalépését követően felmerült, illetve felerősödött gazdasági igények kielégítése, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás;  – a megváltozott külső (uniós) szabályozói környezetnek való megfelelés;  – az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek az átültetése.(Előterjesztő: igazságügyi miniszter.  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 118  igen szavazattal, 65  ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül  elfogadta.

A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény módosítása.

A javaslat átmeneti, pontosító rendelkezései a jogosultak számára kedvezőbb és egyértelműbb helyzetet teremt, ezért indokolt a módosításnak a már folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazása is. (Előterjesztő: dr. Völner Pál, – Fidesz. Szövege: PDF.)

A javaslat átmeneti, pontosító rendelkezései a jogosultak számára kedvezőbb és egyértelműbb helyzetet teremt, ezért indokolt a módosításnak a már folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazása is. (Előterjesztő: dr. Völner Pál, – Fidesz. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 121  igen szavazattal, 8  ellenszavazat és 55 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása.

A módosítás javaslatot tett a gyakorlati tapasztalatok alapján a hulladéklerakási járulékfizetés egyszerűbb rendszerére. Célja többek között az is, hogy megfeleljen az európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak, valamint megteremtse a felhatalmazást a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek listájának miniszteri rendeletben történő kihirdetéséhez. További célja az egyszerűsítés és az egységes jogértelmezés megteremtése, valamint az adminisztratív és egyéb vállalkozói terhek csökkentése. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 118  igen szavazattal, 40  ellenszavazat és 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása.

A javaslat célja a hazai szőlő- és bortermelők versenyképességének növelése, valamint a borászati termékek hazai ellenőrzési hatásosságának és hatékonyságának növelése. A szorgalmazott intézkedések pozitív hatásukat abban az esetben tudják a szükséges mértékben kifejteni, amennyiben azok még az idei szüret kezdetét megelőzően bevezetésre kerülnek. (Előterjesztő:  Kósa Lajos, Font Sándor, Nyitrai Zsolt, – Fidesz. Szövege: PDF.)

A javaslat célja a hazai szőlő- és bortermelők versenyképességének növelése, valamint a borászati termékek hazai ellenőrzési hatásosságának és hatékonyságának növelése. A szorgalmazott intézkedések pozitív hatásukat abban az esetben tudják a szükséges mértékben kifejteni, amennyiben azok még az idei szüret kezdetét megelőzően bevezetésre kerülnek. (Előterjesztő:  Kósa Lajos, Font Sándor, Nyitrai Zsolt, – Fidesz. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 151  igen szavazattal, 4  ellenszavazat és 30 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása.

A javaslat az állami feladatok ellátására a külgazdaságért és külpolitikáért felelős minisztert jelölte ki, figyelemmel a nemzetközi energiapolitikai együttműködéssel összefüggő feladataira.(Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter Szövege: PDF .)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 144  igen szavazattal, 35  ellenszavazat és 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosítása.

A módosítás javaslatot tett nemzeti emlékhelyeink körének kibővítésére, két új helyszín, a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes és a szigetvári vár nemzeti emlékhellyé nyilvánítására. Ezen túlmenően kiterjed a tapasztalatok figyelembe vételével a régészeti örökség, különösen a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályainak egyszerűsítésére, koordinációs feladatainak erősítésére. További célja az eljárások könnyítését, gyorsítását, a bürokráciacsökkentést szolgálja. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

A módosítás javaslatot tett nemzeti emlékhelyeink körének kibővítésére, két új helyszín, a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes és a szigetvári vár nemzeti emlékhellyé nyilvánítására. Ezen túlmenően kiterjed a tapasztalatok figyelembe vételével a régészeti örökség, különösen a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályainak egyszerűsítésére, koordinációs feladatainak erősítésére. További célja az eljárások könnyítését, gyorsítását, a bürokráciacsökkentést szolgálja. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 121  igen szavazattal, 39  ellenszavazat és 25 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes területrendezési tárgyú törvények módosítása.

Indoklása szerint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása alapján a tervhierarchia különböző szintjein lévő terveket egy időben kell elkészíteni, ezáltal a tervek összhangja hosszútávra biztosítható, amely jogbiztonságot eredményez mind a településrendezési eszközök készítésére, mind a beruházások megvalósítására vonatkozólag. A módosítás javaslatot tett az összhang igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás idejének csökkentésére is, segítve a települési önkormányzatokat terveik módosításában és a beruházási szándékok megvalósításában. A Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosítása megteremti a jogszabályi feltételeit a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervezés területrendezési tervbe történő integrálásának és egyszerűsítésének. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosítása révén pedig a megyék a területi sajátosságokat hatékonyabban érvényesíthetik a településrendezési eszközökben. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 120  igen szavazattal, 58  ellenszavazat és 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A településkép védelméről. 

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván, ezzel öt önálló önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezései kerülhetnek egy településképi rendeletbe. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a településkép-védelem megvalósul: – a helyi jogalkotásban, a településképi rendeletben, – a részletes szakmai követelményekben és az ösztönzésben, a településképi arculati kézikönyv által, és – a településkép – érvényesítési eszközökben, amikor az önkormányzat meghatározza mely esetekben és mely eszközöket kívánja alkalmazni a településkép védelme érdekében. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván, ezzel öt önálló önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezései kerülhetnek egy településképi rendeletbe. A törvényjavaslatban foglaltak szerint a településkép-védelem megvalósul: – a helyi jogalkotásban, a településképi rendeletben, – a részletes szakmai követelményekben és az ösztönzésben, a településképi arculati kézikönyv által, és – a településkép – érvényesítési eszközökben, amikor az önkormányzat meghatározza mely esetekben és mely eszközöket kívánja alkalmazni a településkép védelme érdekében. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 143  igen szavazattal, 32  ellenszavazat és 8 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról.

A törvényjavaslat célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása, fejlesztése, valamint a hagyományokra épülő, de a korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítése állami szerepvállalással. A fejlesztés iránya a honos lófajták fenntartása, egységes, és létszámában jelentős ménesállomány kialakításán, az oktatás, valamint a turisztika fellendítésén keresztül a térség fejlesztése. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása, fejlesztése, valamint a hagyományokra épülő, de a korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítése állami szerepvállalással. A fejlesztés iránya a honos lófajták fenntartása, egységes, és létszámában jelentős ménesállomány kialakításán, az oktatás, valamint a turisztika fellendítésén keresztül a térség fejlesztése. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 119  igen szavazattal, 31  ellenszavazat és 33 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása.

Alapfeladatként rögzíti: az állam fejlesztési bankjának fő feladata, hogy részben önállóan, részben más hazai szervezetekkel közösen, így különösen a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok útján, továbbá azon szervezeteken keresztül, amelyekben az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol, támogassa a kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiáját, gazdaságpolitikáját, gazdaságfejlesztési céljainak megvalósulását. (Előterjesztő: Harrach Péter, dr. Vejkey Imre, – KDNP.  Szövege: PDF.)

Alapfeladatként rögzíti: az állam fejlesztési bankjának fő feladata, hogy részben önállóan, részben más hazai szervezetekkel közösen, így különösen a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok útján, továbbá azon szervezeteken keresztül, amelyekben az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol, támogassa a kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiáját, gazdaságpolitikáját, gazdaságfejlesztési céljainak megvalósulását. (Előterjesztő: Harrach Péter, dr. Vejkey Imre, – KDNP.  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 120  igen szavazattal, 34  ellenszavazat és 30 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosítása.

A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy költséghatékonyabb legyen a megújuló alapú villamos energia támogatási rendszer, valamint „az Iránymutatás a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról” szóló bizottsági közleményben foglalt, a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatás feltételeinek magyar jogrendszerbe történő átültetése érdekében szükséges törvényi szabályok megalkotása. Az iránymutatásban az Európai Bizottság meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az energetikai és környezetvédelmi támogatások a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők. Mivel a jelenlegi rendszer ezeknek a feltételeknek nem felel meg, új támogatási rendszer kidolgozása szükséges a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelésre.(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy költséghatékonyabb legyen a megújuló alapú villamos energia támogatási rendszer, valamint „az Iránymutatás a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról” szóló bizottsági közleményben foglalt, a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatás feltételeinek magyar jogrendszerbe történő átültetése érdekében szükséges törvényi szabályok megalkotása. Az iránymutatásban az Európai Bizottság meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén az energetikai és környezetvédelmi támogatások a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők. Mivel a jelenlegi rendszer ezeknek a feltételeknek nem felel meg, új támogatási rendszer kidolgozása szükséges a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelésre.(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 143  igen szavazattal, 34  ellenszavazat és 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről.

A törvényjavaslat egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést. Egyértelművé teszi, hogy a motoros vízi sporteszközöket is csak a megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Ezen túlmenően további a közúti árutovábbítási szerződéssel kapcsolatos pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF. )

A törvényjavaslat egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést. Egyértelművé teszi, hogy a motoros vízi sporteszközöket is csak a megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Ezen túlmenően további a közúti árutovábbítási szerződéssel kapcsolatos pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a javaslatot 119  igen szavazattal, 61  ellenszavazat és 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes energetikai tárgyú törvények módosítása.

Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény vonatkozásában több különböző tárgyú, kisebb terjedelmű módosítás szükségessége jelentkezett. A módosítások célja, hogy pontosítsák az előírásokat a gyakorlati tapasztalatok alapján, új előírásokat adjanak. (Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 120  igen szavazattal, 34  ellenszavazat és 30 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása.

A földgázt alapanyagként felhasználó vegyipari vállalkozások részére teremt olyan jogi környezetet, amellyel lehetőséget biztosít egyrészt a költségeik csökkentésére, másrészt ezáltal versenyképességük növelésére.(Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 168  igen szavazattal, 7 ellenszavazat és 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása.

Az indítvány szerint a földgázellátásról szóló törvényben szükséges annak biztosítása, hogy a szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban való tulajdonszerzési korlát alóli kivétel tekintetében a földgáz-rend­szerirányítóra a villamosenergia-átviteli rendszerirányítóval megegyező szabályok vonatkozzanak. (Előterjesztő: Manninger Jenő, Hadházy Sándor,– Fidesz. Szövege: PDF.)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 169  igen szavazattal, 3  ellenszavazat és 10 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Montenegrónak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást adott Montenegrónak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére.(Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást adott Montenegrónak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére.(Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 180  igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország Kormánya és a Ghánai Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről.

A törvényjavaslat célja a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló, 2016. május 9-én Accrában aláírt megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megadása, illetve a megállapodás kihirdetése. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat célja a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló, 2016. május 9-én Accrában aláírt megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megadása, illetve a megállapodás kihirdetése. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 186   igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodások nélkül  elfogadta.

Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről.

Az indítvány felszólítja a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet-és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást is tartalmaz. (Előterjesztő:  dr. Schiffer András, – LMP. Szövege: PDF.)

Az indítvány felszólítja a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet-és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást is tartalmaz. (Előterjesztő:  dr. Schiffer András, – LMP. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 178  igen szavazattal, 2  ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról.

Az Országgyűlés elfogadta az Európai ügyek bizottságának jelentését és annak alapján megállapította, hogy a rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét.Felkérte az Országgyűlés elnökét, hogy a jelentésben foglalt indokolt véleményt továbbítsa az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg arról a kormányt is tájékoztassa.(Előterjesztő: Európai ügyek bizottsága. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés elfogadta az Európai ügyek bizottságának jelentését és annak alapján megállapította, hogy a rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét.Felkérte az Országgyűlés elnökét, hogy a jelentésben foglalt indokolt véleményt továbbítsa az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg arról a kormányt is tájékoztassa.(Előterjesztő: Európai ügyek bizottsága. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 175  igen szavazattal, 10  ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül  elfogadta.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »