Hadgyakorlatokról és az INF-szerződésről egyeztetett a NATO-Oroszország Tanács

A kölcsönös hadgyakorlatokról, továbbá a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződésről egyeztettek a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülésén Brüsszelben – közölte az észak-atlanti szövetség.

A tanácsban, amely utoljára májusban ülésezett, a NATO közlése szerint a felek „nyílt eszmecserét” folytattak a kelet-ukrajnai konfliktusról, Oroszország Vosztok fedőnevű hadgyakorlatáról, illetve a NATO Trident Juncture 2018 fedőnevű manőveréről. Szintén szót ejtettek Afganisztánról és a hibrid biztonsági fenyegetésekről.

Norvégiában csütörtökön kezdődött meg a NATO történetének egyik legnagyobb hadgyakorlata, amelyben a nem NATO-tag Svédország és Finnország is részt vesz.

Moszkva idén már Oroszország keleti részén maga is tartott hadgyakorlatot: a Vosztok elnevezésű műveletben orosz biztonsági források szerint 300 ezer ember vett részt, bár nyugati diplomaták ezt a számot azonban túlzónak tartják.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ismételten felszólította Oroszországot, hogy tegyen eleget az 1987-ben aláírt amerikai-szovjet INF-szerződés rendelkezéseinek.

Hírdetés

„Mindannyian egyetértünk, hogy az INF-szerződés kulcsfontosságú volt az euroatlanti biztonsághoz … a szövetségesek azonban ismételten komoly aggályukat fejezték ki 9M729, vagy SSC-8 jelzéssel ismert új orosz fegyverrendszer miatt” – jelentette ki Stoltenberg.
Mint mondta, a földi indítású, közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek „komoly kockázatot jelentenek a stratégiai stabilitásra”. „A NATO újfent sürgette Oroszországot, hogy alapos és átlátható módon oszlassa el ezeket az aggályokat, és aktívan vegyen részt az Egyesült Államokkal folytatandó, építő jellegű párbeszédben … sajnáljuk, hogy Moszkva nem hallgatott erre a felhívásra” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.

Stoltenberg emellett kiemelte: a NATO abban reménykedik, hogy Washington végül mégsem fog kivonulni az INF-szerződésből, dacára annak, hogy az Egyesült Államok másik két riválisát, Kínát és Iránt nem kötik ennek a megállapodásnak a rendelkezései.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »