Ha minden marad a régiben, nem lesz min aludnunk

Nem csak az építőipart, a mezőgazdaságot, vagy az autóipart sújtja a munkaerőhiány, de a faipari ágazatot is. Több ezer emberre lenne szükség ugyanis a szektorban. Gyártás-előkészítő mérnökből minden üzemben hiány van, de nagy igény volna asztalosra és kárpitosra is. A végzett diákok hatoda pedig külföldön próbál szerencsét. A cégek nyitottak a tanműhelyek kialakítására, de támogatás híján falakba ütköznek.

Pár héttel ezelőtt egy egyszerű sarokpolcot szerettünk volna rendelni az egyik áruháztól. Ám a cég egy hónapra vállalta el a munkát. Ha ennyi időre van szükség egy szimpla bútor elkészítésére, mennyi időbe telik kivitelezni egy konyhaszekrényt? Adódhat-e a hosszú várakozási idő a munkaerőhiányból? A kérdésre egyszerű a válasz: sajnos igen. 

Aggasztó méreteket öltött ugyanis a hiány a faipari ágazatban is, több ezer ember tudna elhelyezkedni a szektorban, leginkább felső vagy középfokú szakképesítéssel rendelkező mérnökre, technikusra volna szükség – tudtuk meg Cselényi Krisztinától, a Bútorszövetség főtitkárától. Mint mondta, sokkal többen vállalnak külföldön munkát, mint amennyien végeznek az egyetemen vagy a technikusi képzéseken.

Hogyan orvosolható a probléma?

A szakember véleménye szerint az utánpótlást három módon lehetne megoldani. Egyrészt átképzéssel szakmunkásokat, betanított munkásokat lehetne kinevelni, másrészt ráférne egy népszerűsítés is a szakmára, harmadrészt pedig a béremelés csábíthatná haza a külföldön szerencsét próbáló szakembereket. Ám mindenképpen szükség volna arra is, hogy az iparág olyan jövőképet mutasson a fiataloknak, mely szerint érdemes és van miért Magyarországon dolgozni. Tapasztalataik szerint a végzettek mindössze fele vállal ugyanis munkát itthon – hangsúlyozta Cselényi Krisztina.

Szintet lépettÁltalánossá vált a munkaerőhiány mind iparági szinten, mind területileg, míg régebben csak egyes ágazatokat vagy a nyugati határszélt sújtotta – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke kedden az M1 csatornának.Korábban írtunk arról, hogy a mezőgazdaságban sincs, aki dolgozzon. Ha továbbra sem találnak a betakarításhoz munkaerőt a gazdák, a málna, a kajszi, a cseresznye, de az alma sem jut majd el a hazai piacra. Alkalmatlan munkásból rengeteg van. Ezért akad olyan gazda, aki Erdélyből hozatna alkalmas munkaerőt. 

A kivándorlással kapcsolatban a Bútorszövetség főtitkára tényszerű adatokkal azonban nem tudott szolgálni, mivel a kormány már két éve nem biztosít forrást a szakmai kutatásukra. Hiába pályáztak ugyanis a kabinetnél támogatásra, anyagi segítség nem érkezett.

Ha nincs forrás, nincs semmi

Wilheim Gábor Magyarország vezető bútorgyártójának ügyvezető igazgatója és a szövetség elnöke szerint nemcsak asztalosból van kevés, de cége kárpitosból és varróból is hiányt szenved. A Kanizsa Trend Kft. vezetője abban látná a megoldást, ha a duális képzés kapcsán a kormány több pénzt és energiát fordítana a cégeken belüli képzőműhelyek felépítésére. Habár a faipari vállalatok felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, forrás híján azonban falakba ütköznek.

Babanecz Csaba is a tanműhelyekben látja a vállalkozások munkaerő-problémájára a megoldást. A BKSZC-Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola gyakorlati oktatás vezetőjének tapasztalatai szerint főleg a nyugat-magyarországi cégek szenvednek a szakemberhiánytól, mivel a végzett diákok Ausztria felé kacsintgatnak. Véleménye szerint, ha a cégeknek lehetőségük lenne a vállalkozáson belül kinevelni és oktatni a diákokat, akkor sikeresen maguknál tarthatnák a munkaerőt.

A szakiskolában egyébként öt új faipari osztály indult, és szó sincs arról, hogy ne lenne érdeklődés a szakma iránt. Babanecz úgy látja, annak ellenére, hogy az asztalos hiányszakma ma Magyarországon, a képzés kitermeli a megfelelő létszámú munkaerőt, a helyeket azonban nem töltik be. A probléma a végzett diákok körében abból adódik, hogy a tapasztalatok szerint felük leérettségizik vagy technikusi képesítést szerez, ám akik nem tanulnak tovább, azoknak a harmaduk egy-két év itthoni munka után, külföldön keres állást. A cégek általában jó bérezéssel kecsegtetik a fiatalokat, ám egyes vélemények szerint képzettségükhöz képest eggyel lejjebb lépnek a feladatkörben. A leérettségizettek nagy része pedig egyetemen tanul tovább. Habár óriási a kereslet a faipari mérnökökre, kevesen vannak az országban.

Nem akarnak kétkezi munkát végezni

Ám a legfőbb problémát igazán az jelenti, hogy az a generáció, amelyik szakiskolába menne, egészen más világban él – értékeli a helyzetet Wilheim Gábor. A fiatalok ugyanis nem kaptak példát azzal kapcsolatban, hogy kétkezi munkából éljenek meg. Nem hajlandóak ugyanis beállni egy olyan nagyvállalati struktúrába, ahol megmondják nekik, mit kell csinálniuk, hogyan kell dolgozniuk. A fiatal generációnak nem áll szándékában kétkezi munkából megélni. És ez nem csak a bútoriparra igaz – vont mérleget a szakember.

 

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »