Ha marad a kormány, jöhet a következő aknamező: az év törvénye

Ha marad a kormány, jöhet a következő aknamező: az év törvénye

Három hét van hátra az évből, és bár egyelőre nem tudni, mennyi ideje van hátra a kormánynak, egy fontos és elodázhatatlan határidő a küszöbön áll: a jövő évi költségvetés elfogadása. Az elmúlt időszakban a Heger-kormány egyre szorongatottabb helyzetben volt, Igor Matovič (OĽANO) pénzügyminiszter pedig egyre többet emlegette a “provizórium” kifejezést. Provizórium akkor jön, ha a parlament nem szavazza meg a jövő évi büdzsét. Ekkor az idei éves keretet 12 felé elosztva hívhatja le a kormány a provizórium idején – de erős megszorításokkal. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt hónapokban elfogadott szociális csomagok többsége nem valósulhat meg provizórium idején. A Postoj konzervatív portál cikke nyomán mutatjuk a részleteket.

Matovič nem véletlenül nevezte katasztrofálisnak a provizórium lehetőségét. Egyszerűen azért, mert a jövő évre tervezett 6,5 milliárd eurós kiadásnövelés nem valósulhat meg. Az idei évben az állam cirka 28,5 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodott. A jövő évi költségvetés 35 milliárd euróról szól.

Kezdjük azokkal, akik nincsenek veszélyben. Az orvosok olyan béremelést harcoltak ki, amit költségvetés nélkül is érvényesíteni tudnak. Ráadásul az ő fizetésük nem közvetlenül a költségvetéstől függ. A dolog szépséghibája, hogy nem az egészségbiztosított személyek számadatából indulnak ki az előrejelzések, hanem minden a Pénzügyminisztérium döntésétől függ. Az állam idén 11 milliárd euró egészsébiztosítást fizetett ki azok után, akik helyett törvényből adódóan az állam fizeti ezt járulékot: gyerekek, diákok, nyugdíjasok, stb. Bár Matovič a következő évre szintén 11 milliárd eurót írt be – bár tudja, hogy ennél a tényleges kiadás nagyobb lesz.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a költségvetést nem is fogadja el a parlament, a kórházaknak akkor is az emelt bért kell teljesíteniük az egészségügyi dolgozók felé. Ez megint a kórházak eladósodottságának növekedése és a fejlesztések elmaradása felé mutat.

Nincs büdzsé, nincs energiaársapka

Talán az egyik legrosszabb hír, hogy a költségvetés nélkül energiaár-befagyasztás sem lesz, és ha nem is a totális vadkapitalizmussal találjuk szembe magunkat, az energiaárakat az állam csak az ígértnél magasabb szinten tudja majd biztosítani. A nemrég beígért árak jövő évi fenntartására a költségvetés 3,4 milliárd eurót szánna.

Épp e veszély miatt a munkaügyi minisztérium 900 millió eurót, a gazdasági minisztérium pedig 1,4 milliárd eurót különített el a tartalékalapba, amely a költségvetésben a “kincstári beszámoló” cím alatt található – ez az a tétel, amelybe a kormányok azokat az összegeket “rejtik”, amelyekről nem akarnak nyilvános vitát folytatni. Felhasználásuk is kevésbé átlátható.

Hírdetés

A tartalékalapnak azért van jelentősége, mert az idei évben 1,75 milliárd euró volt benne, tehát ha nem menne át a költségvetés, és provizórium jönne, akkor ennek a tételnek a lemásolásával a kormány nyerne némi mozgásteret az energiárak elleni harchoz. Ez azt jelenti, hogy ismeretlen mértékű, de a piacinál gyengébb drágulással kéne megküzdenünk jövőre.

Ráfizethet a védelmi és közlekedési tárca is

A költségvetés elbukására még Jaroslav Naď védelmi miniszter tárcája is csúnyán ráfaragna. Jövőre a védelmi minisztérium több mint 2 milliárd eurós büdzséből gazdálkodhatna, ami 760 millióval nagyobb keret, mint idén – vagyis cirka 40-50 százalékkal megfejelnék a hadi kiadásokat. Provizórium esetén az idei összeg marad.

A közlekedési minisztérium 420 millióval nagyobb keretre számít jövőre, mint idén, ami 1,8 milliárd eurónyi költőpénzt jelent. Ha költségvetés helyett provizórium lesz, akkor olyan projekteket lesznek kénytelenek jegelni, mint a felsővisnyói alagút – megjegyezzük, nem leődnénk meg, ha a nagy projektek javára a régiók beruházásaitól vonnának el forrásokat…

A helyzet tehát nem rózsás, és egyetlen olyan plusz van, ami provizórium esetén még meglepően jól jöhet: az uniós források nem képezik a költségvetés részét, és a jövő évben Szlovákia az energetikai kiadások kompenzálására 1,5 milliárd eurót hívhatnának le – igaz, ez igen messze van az eredeti 3,4 milliárd eurós kerettől.

A koalíciónak van 70 mandátuma, és mivel jelenleg a parlament a Heger-kormány elleni bizalmatlansági indítványt tárgyalja, nem is nagyon lehet kalkulálni azzal, hogy kit győzhetnek meg. Még azt sem lehet kizárni, hogy épp a költségvetés előtti alkupozíciók miatt robbant ki az egész cirkusz.

körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »