Ha lassabban is, de teljesítjük az uniós elvárásokat

Ha lassabban is, de teljesítjük az uniós elvárásokat

Amíg a hulladék újrahasznosításában nem vagyunk elég jók, és a halálos közúti balesetek arányait tekintve is elmaradunk az uniós céltól, addig a zajszennyezettségünkre nem panaszkodhatunk – többek között ez derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.

Az EU nemrég elhatározta, hogy Fenntartható városok és közösségek (Sustainable Development Goal – SDG) elnevezésű programjával eléri a tagországok körében, hogy azok javítsák polgáraik életminőségét, fenntartható közlekedést hozzanak létre és a káros környezeti hatásokat is enyhítsék. Az Eurostat legfrissebb statisztikája most azt szedte össze, hogy az SDG legfontosabb területein hogyan álltak a tagországok 2016-ban. A hivatal ennek kapcsán alapvetően három fontos területet vizsgált:

Ahogyan az az adatokból kiderült, a „hagyományos hulladék” újrahasznosításában Magyarországnak erősen van hova fejlődnie, miután az összes keletkező hulladéknak csupán a 34,7 százalékát hasznosítják újra valamilyen formában. (Az eredmény nem meglepő, hiszen hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés sem megy zökkenőmentesen. Erről itt írtunk bővebben.)

Ezzel a vizsgált 27 tagország középmezőnyében kaptunk helyet, annak is inkább az alsó harmadában.

(Írország nem közölt vonatkozó adatokat.)

Ebben a szegmensben egyébként Németország teljesít a legjobban, ahol az összes megtermelt szemét 66,1 százaléka végzi az újrahasznosító üzemekben. A második legjobban teljesítő ország Szlovénia lett (57,7 százalék), míg a harmadik helyen Ausztria végzett 57,6 százalékos újrahasznosítási aránnyal. Az uniós átlag 45,3 százalék volt.

A statisztika az újrahasznosítással mit sem törődő nemzeteket is górcső alá vette. E tekintetben a legrosszabbul Málta teljesített két évvel ezelőtt,

ahol csupán 7,1 százalékot ért el az újrahasznosítási arány.

Málta előtt Románia végzett, ahol ugyanez az arány ugyan 13,3 százalékra kúszott, míg a harmadik legrosszabbul teljesítő görögök 17,2 százalékos eredményt értek el.

Fontos lehet egy városi ember számára, hogy annak ellenére, hogy metropoliszban él, a lehetőségekhez képest minél csendesebb legyen a lakóhelye. A statisztikai hivatal így arra is kíváncsi volt, hogy az egyes országok polgárai mennyire vélik zajosnak a várost, ahol élnek.

Ebből a szempontból a magyarok viszonylag jól teljesítettek, miután a teljes népesség csupán 12,2 százaléka gondolja azt, hogy fülsiketítő zajban él.

Nem úgy a máltaiak, akik csakúgy, mint a hulladék újrahasznosításában, ebben a tekintetben is a legutolsó helyen végeztek. Itt az egész népesség 26,2 százaléka vallotta azt, hogy a város, amelyben lakik, meglehetősen zajos. A második leghangosabb ország a németeké lett (25,1 százalék), míg ezután Hollandia következett (24,9 százalék). Az EU-s átlag 17,9 százalék volt.

A hangszennyezést leginkább elkerülő nemzetté az írek váltak, ahol a teljes lakosság csupán 7,9 százaléka venné lejjebb lakhelye hangerejét.

Kissé zajosabbnak vélték az ott lakók Horvátországot (8,5 százalék), míg a harmadik legcsöndesebb nemzetnek a bolgárok bizonyultak (10 százalék).

Sokan hisznek benne, hogy a legbiztonságosabb közlekedési forma a repülés, azaz a közutakon több ember hal meg, mint ahány repülőjárat balesetet szenved. Ezt némileg, igaz, nem annyira szorosan igazolja az Eurostat:

100 ezer emberre vetítve megvizsgálták ugyanis, hogy összesen hányan halnak meg a közutakon.

Ebben az abszolút listavezetőnek Bulgária bizonyult, ahol 100 ezer esetet vizsgálva 9,9 százalékos arányt értek el a közutakon elhunytak. A második legtöbb tragikus kimenetelű baleset Romániában fordult elő (9,7 százalék), míg a harmadik helyre Litvánia került (8,1 százalék).

Nem büszkélkedhet eredményével Magyarország sem, jóllehet, a listavezetőt szerencsére nem közelítjük meg. Mindazonáltal a hazai halálos közúti balesetek aránya elérte a 6,2 százalékos szintet, ami az EU-átlagtól jelentősen, 1,2 százalékponttal elmarad.

A legjobb arányt egyébként a svédeknél figyelték meg (2,7 százalék), utánuk az Egyesült Királyság következett 2,8 százalékkal, míg az EU harmadik legbiztonságosabb úthálózatával Hollandia rendelkezik, ahol a halállal végződő balesetek csupán 3,1 százalékot tettek ki.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »