Ha így folytatjuk, néhány évtized múlva megszűnünk – Kisebbségi nyelvhasználat és a valóság

A kormány január 11-én jóváhagyta a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jelentést. Nincs okunk örülni az abban lefektetett tényeknek, a magyar nyelvhasználat ugyanis jelentősen visszaszorult, legalábbis a nemzetiségi kormánybiztos hivatala által végzet kérdőíves felmérés szerint.

 

Az okok között említhető az erőforrások hiánya, egyes önkormányzatok hanyagsága, mert olyan jogokkal sem élnek, amelyekre lehetőség van. Ugyanakkor nem vitatható a szlovák kormány felelőssége sem, amely például a tavaly áprilisban kézhez kapott, a a nyelvi charta monitoringja kapcsán az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága által meghatározott javaslatokat is figyelmen kívül hagyja.

 

Hét terület, 74 vizsgált kérdés

 

Az említett felmérés hét területet vizsgált, 74 kérdést tett fel azoknak az önkormányzatoknak, ahol valamelyik nemzeti vagy nemzetiségi kisebbség aránya eléri legalább a 20 százalékot. A vizsgált hét terület mindegyike az adott kisebbség nyelvére vonatkozott:

 

utcák, jelzőtáblák, információs táblák, vasúti táblák és földrajzi nevek használata (1), a hivatalos érintkezésben használt nyelv(ek) (2), kétnyelvű dokumentumok (3), önkormányzati szervek tárgyalási nyelve (4), információnyújtás a kisebbség nyelvén (5), nyilvános kapcsolattartás nyelve (6), záró kérdések (7).

 

Körkép.sk/KL

 

656 érintett település, közel ötszáz magyar

 

Összesen 656 olyan községet tartanak nyilván Szlovákiában, ahol a nemzeti vagy nemzetiségi kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. Közülük 604-en küldték vissza a kitöltött kérdőívet feldolgozásra, ebből 486 felvidéki település volt magyar.

 

A felmérés szerint a magyar helységnévtáblákat a magyarok által lakott települések 92 százaléka használja, illetve 8 százalékuk nem tesz eleget a helységnévtáblákra vonatkozó előírásoknak. Hasonló az arány a község nevének kétnyelvű feltüntetésével is. A magyarok által lakott települések 93 százaléka tartja be az ide vonatkozó törvényt.

 

Körkép.sk/KL

 

Siralmas magyar eredmények

 

A magyarlakta falvak és városoknak töredéke tünteti csak fel a vasúti és autóbusz megállóhelyeken magyarul is a településneveket (elsősorban a sajátját). A felmérés eredménye siralmas: mindössze a települések 20 százaléka (13 százalék teljesen, 7 százalék csak részben) él ezzel a lehetőséggel. Összesen 74 olyan község van, ahol a szlovák felirat betűnagyságával megegyező méretbe írta ki a helység nevét magyarul. Az is sokat elárul, hogy 402 község a betűnagyságra vonatkozó kérdésre sem válaszolt.

 

Körkép.sk/KL

 

Nagyok a hiányosságok a középületeken feltüntetett helységneveket illetően is: 362 település írja ki saját elnevezését magyarul is, 43 százalék csak részben tünteti fel, ellenben 71 magyarlakta településen egyáltalán nem szerepel magyar felirat.

 

Sok magyar település még csak nem is válaszolt

 

A hatályos jogszabályok szerint a kisebbségek által lakott falvaknak és városoknak (mindig érvényes a 20 százalékos küszöb) joga van (de nem kötelessége) feltüntetni az utcaneveket és földrajzi elnevezéseket a kisebbség nyelvén. A felmérés alapján csak 100 községben vannak kétnyelvű utcanév-táblák,  ebből 98 magyar. Ez azonban nem reprezentatív – a kérdőív ezen részére 351 magyarlakta község nem válaszolt.

 

Körkép.sk/KL

 

A kérdésre válaszoló, kétnyelvű utcanév-táblákat használó települések száma 2014-hez képest mindenesetre csökkent, akkor 103 ilyen falu vagy város volt a Felvidéken.

 

Valamivel bíztatóbbnak tűnhet, hogy a magyarlakta települések községi és városi hivatalának alkalmazottai közül 87 százalék legalább szóban bírja a magyar nyelvet (73 százalékuk írásban is). Összehasonlítva azonban a két évvel korábbi állapottal a magyarul írni és olvasni tudó alkalmazottak aránya 4 százalékponttal visszaesett (a magyarul beszélni tudó alkalmazottak aránya 88 százakról 87-re csökkent).

 

Körkép.sk/KL

 

A magyarlakta települések fele nem teljesíti az elvárást

 

A községek egyik kötelessége a lakosokat tájékoztatása, hogy az adott nemzetiség nyelvén is érintkezhessenek a hivatalos ügyintézés során. Szóban és írásban is, és ugyanazon a nyelven kérhetnek tájékoztatást is. Szomorú, hogy a magyarlakta települések fele nem teljesíti ezt az elvárást. A 486-ból mindössze 106 magyarlakta község hivatalába adtak be, vagy fogadtak el kérvényt vagy egyéb dokumentumot magyar nyelven.

 

Körkép.sk/KL

 

Még megdöbbentőbb, hogy míg a településeknek kötelességük lenne a kisebbség nyelvén írott beadványra az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is válaszolni, ezt alig 40 község teljesítette – szemben a magyarul beérkező beadványok számával (106).

 

A településeknek joguk van a községi krónikát a kisebbség nyelvén is vezetni. Magyar szempontból e téren sem állunk túl jól: 154 település vezeti krónikáját kétnyelvűen, 39 csak részben vezeti, 118 pedig abszolút nem vezeti magyarul. 175 település erre a kérdésre nem válaszolt.

 

Körkép.sk/KL

 

Mi a helyzet a kétnyelvű nyomtatványokkal?

 

A községek számára törvény írja elő, hogy kétnyelvű nyomtatványokkal is rendelkezniük kell, ha az adott kisebbség tagja szeretné saját nyelvén is kitölteni a nyomtatványt. Ezt a kötelezettséget 215 település közül 121 részben 94 teljes mértékben teljesítette. A korábbi adatokkal történő összehasonlításnál kitűnik, hogy a kétnyelvű nyomtatványokkal rendelkező települések aránya 44 százalékról 36 százalékra csökkent.

 

Kétnyelvű rendeletek és formanyomtatványok egyébként elérhetők a Pro Civis polgári társulás jóvoltából az Onkormanyzas.sk oldalon. A fenti adatok azonban azt bizonyítják, hogy van még mit javítani a hatékonyságon, és persze szükség lenne arra is, hogy az adott település magyar lakosai közt megjelenjen az erre vonatkozó igény. Másrészt, fontos lenne az is, hogy a polgármester is saját érdekének tekintse és éljen a már meglévő jogokkal (nem beszélve a kötelességekről).

 

A magyar nyelv a testületi üléseken is visszaszorul

 

A képviselői üléseken használt nyelv tekintetében a magyar rendkívüli mértékben visszaszorul. Míg négy évvel ezelőtt a magyarlakta falvakban és várásokban egyébként is szerény, 32 százalékában folytak magyarul a testületi ülések, addig 2016-ban ez 20 százalékra esett vissza.

 

Körkép.sk/KL

 

Ennek egyik oka, hogy a hatályos jogszabályok szerint elég egyetlen olyan képviselő, aki nem ért egyet azzal, hogy a kisebbség nyelvén folyjon az ülés, és már az államnyelv kerül előtérbe. A szabályozás ezen része épp a nyelvhasználati jog egyik lényegi részét lehetetleníti el, hiszen a gyakorlatban csak ott van esély, hogy élhessenek ezzel a joggal a magyar (és más nemzetiségek) képviselők, ahol egyetlen szlovák sincs a testületben, Vagy éppenséggel tud magyarul és nem jelent gondot számára a magyar nyelv (ez utóbbinak ellenkezőjére is akadt már példa).

 

Az MKP-s, a független, vagy a Most-Hidas polgármesterek a jobbak?

 

Érdemes lenne ugyanakkor megvizsgálni ugyanezt a magyarlakta városok és falvak polgármestereinek és képviselőinek párthovatartozása alapján is, különös tekintettel az MKP-s, Most-Híd-as és független polgármesterek viszonylatában. Ehhez sajnos nem állnak rendelkezéskre adatok.

 

Az utolsó kérdéskör a kisebbségi nyelv hivatalos érintkezésben történő használatának nehézségeit mérte fel. Az összes településből 66 százalék problémamentesnek nevezte a hivatalos érintkezést a kisebbség nyelvén, 27 százalék problémásnak vagy részben problémásnak .

 

Ennek indoklására 81 település a szűkös anyagi lehetőségeire hivatkozott, 66 község a szakmai támogatás hiányát említette, 60 községben a szakképzett hivatali ügyintézők számát kevesellte, 6 községben az időhiányt, 5-ben pedig az adott nyelv szakkifejezései ismeretének hiányát jelölték meg okként.

 

Az állam kibújik a felelősség alól

 

Miközben az új kormány egyes képviselői szerint Szlovákia átlagon felüli színvonalon bánik a kisebbségekkel, teljesen figyelmen kívül hagyják például az Európai Tanács miniszteri tanácsának javaslatait, amelyek többek között tartalmazzák, hogy az állam támogassa a kisebbségi nyelv oktatását és a kisebbség nyelvén megjelenő sajtót illetve a televíziós, rádiós műsorszórást. A több pontot tartalmazó javaslatcsomagból alig valamiben történt előrelépés.

 

Segíthetne az informatizáció, ha működne

 

Az előző kormány csaknem 1 milliárd eurót költött az e-Governmentre, melynek lényege, hogy a szlovákiai átlagpolgár otthonról, az interneten keresztül is el tudja intézni ügyes bajos dolgait (anyasági igénylése, építésügyi papírok, stb.) és egy adott papírt csak egyszer kell feltöltenie, az állam többször nem kérhetné.

 

Csakhogy a rendszer nem működik úgy, ahogy kellene, és használata is igencsak körülményes.

 

Az e-Government ráadásul szintén azon alapul, hogy minden szükséges nyomtatvány, űrlap megtalálható legyen a honlapon. Ha az ügyintézés során alapvetően egyetlen kattintással elérhetővé válhatnának a kétnyelvű dokumentumok, talán segítene abban, hogy többen éljenek magyarnyelv-használati jogukkal.

 

 

Körkép.sk/KL

Nyitókép: nyest.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »