Ha Brüsszelben elfogadják, Magyarország komoly uniós forrásoktól eshet el

Ha Brüsszelben elfogadják, Magyarország komoly uniós forrásoktól eshet el

A Financial Times értesülése szerint több mint 30 milliárd eurót veszíthetne térségünk, miközben Görögország, Olaszország és Spanyolország jobban járna.

Az Európai Bizottság 2021 és 2027 közötti időszakára szóló költségvetési javaslatok kapcsán, a bizottsági munkadokumentumokra hivatkozva a Financial Times azt írja:

a támogatások odaítélésének kritériumai változnak, ez pedig az eddig legnagyobb kedvezményezetteket, köztük Magyarországot is hátrányosan fogja érinteni.

A végleges számokról várhatóan kedden döntenek, és a délutáni órákban válnak nyilvánossá.

Mindenesetre a Financial Times úgy tudja: Lengyelország 23 százalékkal, Magyarország, a csehek, az észtek és a litvánok pedig 24 százalékkal kevesebb támogatást kapnának. Brüsszel a támogatások új kritériumai közé emelné azt, hogyan érintette az évtized elejének euróválsága az egyes országokban élőket, vagyis inkább a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került déli tagállamok jutnának több pénzhez (a spanyolok 5, a görögök 8, az olaszok pedig 6,4 százalékkal több kohéziós forrásra számíthatnának).

Bizalmatlanság az Orbán-kormánnyal szemben

Korábban a kritériumok kapcsán az is javaslatként fogalmazódott meg, hogy az uniós támogatásokat a jogállamiság kérdéséhez kellene kötni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikke alapján az Alfahíren is beszámoltunk arról, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság elveinek tisztelete mellett a korrupció elleni harc sikerességét is az uniós támogatási pénzek feltételéül szabná. Nem titkoltan ezek a kritériumokat Lengyelország és Magyarország miatt kerültek terítékre.

Februárban többek között a brit Guardian lap is azt írta: az EP-képviselők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Magyarországon az uniós források Orbán Viktor miniszterelnök családjához, barátaihoz és támogatóihoz kerülnek, akik uniós támogatású infrastrukturális szerződéseket nyernek lényegében verseny nélkül. Mint ismert, az OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) súlyos szabálytalanságokat tárt fel a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cégével, a közvilágítási projektekben utazó Eliossal kapcsolatban.

Összességében a visegrádi országok 37 milliárddal kevesebbet, a déliek 3,7 milliárddal többet kapnak, ha a javaslatot elfogadják, amely azonban komoly kritikákra számíthat a régióból. Jerzy Kwiecinski lengyel fejlesztési miniszter a lengyel kormány nevében már jelezte: elfogadhatatlannak tartanak bármilyen csökkentést.

Orbán Viktor miniszterelnök május elején a Kossuth rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy nem támogat olyan európai uniós költségvetést, amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat. Azt is hozzátette, hogy hosszú vitára számít a költségvetés ügyében.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén május elején úgy fogalmazott: a források járnak Közép-Európának, miután megnyitotta saját piacait, ahol a nyugati cégek óriási profitot tehettek zsebre.

„Ez nem egy egyirányú utca, mindenkinek teljesíteni kell a kötelezettségét”

– tette hozzá Szijjártó, aki azt is mondta, az uniós források nem jófejségből járnak a kelet-európai tagállamoknak.

Fotó: transparency.hu


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »