Gyurta Dániel: Visszatérek oda, ahol már voltam egyszer

Gyurta Dániel: Visszatérek oda, ahol már voltam egyszer

Nagy a csend Gyurta Dániel körül, mióta az olimpiát követően edzőt váltott. A Magyar Úszó Szövetség keddi szponzori rendezvényén viszont készségesen állt kérdéseink elé: mi változott az edzőváltás óta? Megdöntheti-e még saját egyéni csúcsát 200 méter mellen, aminél viszont már most fél másodperccel jobb a világcsúcs? Hol edz, ha a Komjádit bezárják, a Tüske-uszoda meg dugig van? Interjú.

– Nagy a csend ön körül, mióta a félresikerült riói olimpia után edzőt váltott, Virth Balázs helyett már a világhírű, nagy bajnokokat kinevelő Nagy József irányítja a munkáját. Hogy állnak?
– Tavaly október óta vagyok edzésben, azóta van új edzőm. Folyamatosan készülünk, hétről hétre egyre keményebb a munkám, körülbelül másfél hónapja értünk el arra a szintre, hogy minőségivé vált az edzésem. Fél év sincs hátra a világbajnokságig, minél jobban kell végeznünk a feladatunkat.

– Mi változott az új tréner színre lépésével?
– A korábbi évekhez képest sokkal-sokkal intenzívebb a felkészülés, sokkal rövidebbek és erősebbek az edzések. Azt gondolom, a korábbi munka is remekül gyümölcsözött, hiszen mindent megnyertünk, amit lehetett, de elértünk arra a pontra, amikor már azok az edzések nem hozták a kívánt eredményeket. Új impulzusokra, új ingerekre volt szükségem. Hogy mennyire sikeres, amit most csinálunk, a versenyen fog kiderülni.

– A júliusi hazai világbajnokságig még kénytelen lesz vízbe ugrani. Nincs meg a szintideje 200 méter mellen, amin olimpiai bajnok volt Londonban, világcsúcsot is jelentő 2:07,23-mal, ami öt éve az egyéni rekordja is, és minden idők negyedik legjobb eredménye.
– Így van. Szintidőt úszni, ez a feladat vár rám április végén az országos bajnokságon, Debrecenben. Előtte és utána is tervezek versenyeket, de igazából napról napra, hétről hétre van tervezve a felkészülésem, tehát erről bővebbet nem tudok mondani. Nem azért, mert nem akarok. Nem kizárt, hogy már az ob előtt sikerül megúsznom a világbajnoki részvételhez szükséges szintidőt, de annak legfeljebb csak örülni fogok, nem cél. Az országos bajnokság fogja megmutatni, hogy valójában hol tartunk.

 „Folyamatosan készülünk, hétről hétre egyre keményebb a munkám”  Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI  

– 200 mellett 100-on is rajthoz áll még?

– A világbajnokságra ez a terv, illetve ha sikerül kiharcolnom a helyet, akkor a vegyesváltóban is szeretnék úszni.

– Mi a Nagy Józseffel közös elvárásuk önnel szemben a nyári budapesti úszó-világbajnokságon?
– Mindenképpen az egyéni csúcs megdöntése, illetve ahhoz minél közelebb úszás a cél. Ha azt az időt sikerül megúsznom, akkor mindenféleképpen ott lehetek a világ legjobbjai között. És hát egyértelműen az a cél, hogy ahol egyszer már voltam, oda vissza is tudjak kerülni.

– Történt a napokban egy enyhe kifejezéssel élve durva fejlemény a mellúszás világában: a japán Vatanabe Ippei áttörte a 200-as világcsúcs álomhatárát, a 2 perc 7 másodpercet. Ismert persze, hogy a japánok az úszóév elején a válogatási rendszerük miatt hagyományosan erősek, aztán később vagy sikerül tartaniuk a formát, vagy nem. Hogyan kommentálná a 2:06,67-es időeredményt?
– Szerintem várható volt, hogy megdől a régi csúcs (Jamagucsi Akihiro, 2:07,01, 2012 óta – a szerk.). És persze nagyon-nagyon jó az az eredmény, amit a japán fiú úszott, de hát itt tart a világ, és nem csak ő, hanem van még jó pár mellúszó, aki hasonló eredményt tudhat maga mögött. Az a cél, hogy mi is tagjai legyünk ennek a mezőnynek, jól időzítve a csúcsformát.

– Tudhat ön is ilyen eredményt a világbajnokságon?
– Én azt gondolom reálisnak, hogy 2:07–2:07,50 között fogok tudni úszni, amivel ott lehetek a legjobbak között.

– Az edzéskörülményei milyenek? Ön is a Komjádiban edzett, amit most, a világbajnokság „farvízén” újítanak fel, a Tüske uszodából pedig folyamatosan jönnek hírek a beszűkült lehetőségekről.
– Majdnem két évtizeden át a Komjádi-uszodában edzettem, most a Tüskében kell, hogy készüljek. Várjuk, hogy a Dagály minél hamarabb kész legyen, és akkor oda fogjuk áttenni a székhelyünket, hogy minél jobban „benőjük” azokat a helyiségeket, amiket majd használni fogunk a nyári világbajnokságon. Az én pályám egyébként megvan, és tudunk készülni akkor, amikor akarunk. Aztán minden olyan alkalommal, amikor nehézségek vannak a pályával, telített a Tüske-uszoda, van lehetőségünk edzőtáborba menni Hódmezővásárhelyre, ezáltal mindenkinek több lesz a lehetősége.

 „Bízom benne, hogy én az új edzőmmel vissza tudok kerülni technikailag oda, ahol egyszer már voltam”  Fotó: Ota Kijosi / MTI  

– Az edzőváltás óta fény derült-e esetleg olyan konkrét metodikai problémára, ami felelőssé tehető azért, hogy az olimpia nem sikerült a terveknek megfelelően, és címvédőként kiesett a 200 méteres mellúszás előfutamai során?

– Azt gondolom, ami történt, nem lehet egyetlen dologra ráfűzni, hiszen életem legjobbja és az olimpiai teljesítményem között jó néhány másodperc különbség volt. Sok-sok dolog egyben okozta a sikertelenséget. A mellúszásban ez a leggyönyörűbb, és pont a jelenlegi világcsúcs is erre mutat rá, hogy ha valaki elkapja a fonalat, a technikát, az adott pillanatot, akkor hatalmasat is tud javulni. Ha valaki nem fogja ki, és pont a negatív oldalon van, akkor meg hatalmasat tud visszaesni. Ezért is tartom azokat a mellúszókat nagyon nagyra, akik hosszú éveken keresztül képesek tartani bizonyos szintet, nagyon kevés ilyen van. Az úszáson belül talán külön sportág is a mellúszás.

– Na! Hallgatom!
– Nem árulok el ezzel semmilyen titkot, sokan tudják: nagyon sok olyan versenyző van, aki pillangón, háton, gyorson ott tud lenni a világ élmezőnyében, és így vegyesen is, de olyan, aki mellen ott van, és más úszásnemben is jegyzik, nagyon sokáig kellene gondolkodnom, hogy van-e ilyen vagy hogy volt-e valaha.

– Esetleg az öccse, Gyurta Gergely… tavaly a rövid pályás ob-n dobogóra állt, a világbajnokságon pedig döntőzött 400 vegyesen és 1500 méter gyorson is.
– Azért neki is a mellúszás az, ami nem megy. De bízom benne, hogy én az új edzőmmel vissza tudok kerülni technikailag oda, ahol egyszer már voltam. Vagy még jobbnak lenni, ezen dolgozunk.

– Budapesten, világbajnokságon úszni, ez ad valamilyen érzelmi töltetet?
– Rendkívül sokat ad! Több ezer ember előtt úszni felemelő.

– Kifejezhető ez század- vagy tizedmásodpercekben?
– Nem tudom. De biztos, hogy nagyon sokat ad a közönség.

– Tavaly beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói testületébe. Egy aktív úszónak nem nagy teher ez?
– Van feladatom, meg kell felelnem különböző elvárásoknak, de nem lehetetlen megszervezni az évente két személyes megjelenést, amivel jár, illetve videokonferencia keretében beszélünk, e-mailezünk. Nem lehetetlen küldetés.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »