Györkös Péter páratlan interjúja a Deutschlandfunknak: a berlini nagykövet vissza mert csapni

Györkös Péter páratlan interjúja a Deutschlandfunknak: a berlini nagykövet vissza mert csapni

györkös

DEUTSCHLANDFUNK

Ma került ki a német közszolgálati adó portáljára az a rendkívüli interjú, amelyet Györkös Péter berlini nagykövet – Magyarország brüsszeli állandó uniós képviseletének korábbi nagykövete – adott a Deutschlandfunk Christiane Kaess nevű újságírónőjének.

Rendkívüli azért, mert így hivatalban lévő magyar politikus, nem szólva berlini nagyköveteink soráról, még soha nem mert úgy visszaválaszolni német médiakérdezőjének, ahogyan az teszi fel a kérdéseket, beleértve a kérdésekbe csomagolt vádakat és hazugságokat.

És egy azonnali helyesbítés: a Deutschlandfunk az interjú elején a cím alatt (Referendum Magyarországon – „Rendre van szükség házunk táján”) található alcímébe (Györkös Péter beszélget Christian Kaess-szel) a Deutschlandfunk részéről hiba csúszott: rosszul írták saját újságírójuk nevét, ugyanis ő nem férfi, hanem nő, és így becsületes keresztneve nem Christian, hanem Christiane.

Az interjút a portálra kitett formájában maga az újságíró vezette fel, és már az első bekezdésében odabiggyesztette a „nemzeti-konzervatív” jelzőt Orbán Viktor neve elé, holott ugyanez a rádiócsatorna Gyurcsány vagy Bajnai esetében nem tartotta szükségesnek a „beazonosítást”. A felvezetésében olvasható az is, hogy  „Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország már ki akarta zárni az EU-ból”.

A „Jó reggelt!” köszönést követő első kérdésben Kaess azt tudakolta, hogy mire jó a félelmet keltő kampány a népszavazás előtt.

Györkös válasza az első kérdésre így kezdődik: „Hogy ez félelmet keltő kampány-e, vagy pedig Európában az elmúlt évben olyan állapotokat éltünk meg, ahol a helyzet fölötti uralmat teljesen elveszítettük, az megvitatandó kérdés. Csakhogy ennél a népszavazásnál… konkrét kérdésről van szó… Csakhogy /Stefan/ Ozsváth úr budapesti tudósításában valahogyan félre mentek a dolgok. Csak remélni tudom, hogy az elkövetkező perceket arra tudjuk használni, hogy tulajdonképpen e referendum napirendjén mi is a téma.”

A nő erre megkérdezi, hogy mit akar Györkös a felvezetőből kritizálni. A nagykövet: „Bírálatom az, hogy itt azt mondták, Magyarország az EU menekültpolitikája ellen akar szavazni és az ellen, hogy menekülteket és migránsokat fogadjon be. Abból kívánok kiindulni, hogy ez nem felel meg az igazságnak. Hanem arról van szó, hogy a Bizottság javaslatáról szavaznak”.

Györkös ezután megmagyarázza Christiane Kaessnek, hogy itt az Európai Bizottság kényszerű elosztási kvótáiról történik a szavazás. Hozzátette, maga az Európai Tanács – az Európai Unió legfelsőbb intézménye –   már kétszer döntött úgy, hogy az elosztás csakis önkéntes alapon történhet, vagyis az, ami a referendum kérdése, pontosan összhangban áll az Európai Tanács határozataival.

Kaess később egy mérföld hosszúságú „kérdésében” idéz a közszolgálati ARD hírműsorának egy internetes kommentárjából is, mely szerint /és most következik a balliberálisok és nyomukban a nyugati sajtó egyenszövegének visszaböfögése az internetes szolga által, aki véletlenül se Kaess volt, az interjúra felkészületében/ jobb ha nem okoskodik annyit Magyarország a menekültszolidaritás megtagadása terén, amikor a német adófizetők zsebéből ömlik nekik a pénz.

Györkös: „Erre igen egyszerű választ tudok adni”.

Kaess: „Kérem!”

Györkös: „Mit szólnak a német adófizetők ahhoz, hogy mi lényegében Németországot védtük meg az EU külső határai megvédésével?

Kaess: „De ezért még mindig ott marad azon menekültek elosztásának problémája, akik már itt vannak”.

Györkös: „Kaess asszony, szabadna legalább egyszer egy kicsit hosszabban beszélnem?”

Kaess: „Igen, tessék!”

Györkös: „Úgy érzékeltem, hogy ön engem kérdezni akar és azután nem enged válaszolni”.

Ez így folytatódik, majd a beszélgetés vége felé ezt mondja Györkös: „Nézze, ha jól értem, Asselborn urat is idézte.”

Kaess: „Így van”.

Györkös: „Velünk nem akar tárgyalni, nem látogatja meg Magyarországot, hanem azt javasolja, hogy vágják ki Magyarországot az EU-ból.”

Kaess: „A menekültek elosztásánál tapasztalt hiányzó szolidaritás miatt dühös”.

Györkös: „Na ne! Egyrészt marhaságokat beszél. Másrészt nem áll készen arra, hogy e kérdésekről nyíltan beszéljen, hanem egyszerűen utasítani akar, márpedig véleményünk szerint ez nem a legjobb európai módi”.

Kaess: „… /a három pont az eredeti szövegben/ mondja Györkös Péter. Ő Magyarország nagykövete Németországban. Nagyon köszönöm, hogy reggel időt szakított ránk, Györkös úr.

Györkös: „Én köszönöm, Kaess asszony.”

Rögtön utána a Deutschlandfunk ezen figyelmeztetése olvasható:

„Beszélgetőpartnereink kijelentései saját álláspontjaikat tükrözik. A Deutschlandfunk beszélgetőpartnereinek az interjúkban és vitákban tett kijelentéseit nem tekinti a sajátjainak.”

Egy pillanatig sem gondoltuk volna.

Viszont: éljen a berlini nagykövet, aki Makkay Lilla  stockholmi  nagykövet után a második, aki igazi bátorságot mutat egyenjogúan válaszolni a  készen kapott egyenszövegeket és egyenhazugságokat éjjel-nappal terjesztő nyugati médiaképviselőkkel.

(Emlékeztető arra, hogy milyen hatalmas utat jártunk be 14 év alatt. Martonyi János külügyminiszter 2002-ben, a norvég TV2 őt kérdező riporterének, Thomas Giertsen-nek azután is hajlandó volt az interjú folytatására, , miután a vécéről az interjú közepén visszatérő Giertsen provokatívan hímvesszőjét sliccéből kilógva lépett oda Martonyihoz. (Norvég források, melyek közül az első címe: „A péniszét mutatta a miniszternek” https://www.nrk.no/norge/viste-penis-til-minister-1.504728 és

http://www.vg.no/rampelys/tv/ungarns-utenriksminister-en-idiotisk-spoek/a/4317012/)

 

 

 


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »