Gyöngyösi Márton: ha az Európai Unió nem tud döntéseket hozni vagy egységes hangon beszélni, akkor kudarcot vall

Gyöngyösi Márton: ha az Európai Unió nem tud döntéseket hozni vagy egységes hangon beszélni, akkor kudarcot vall

A migránsválság, a világjárvány és az éghajlati vészhelyzet: talán soha nem volt ennyire nyilvánvaló a válságokra adott nemzetközileg összehangolt válaszlépések szükségessége. És ezek a problémák csak a legsürgetőbbek, amelyekkel az Európai Unió szembesül. Mélyebb és hosszabb távú kihívások is vannak a felszín alatt – írja Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője levelében.

Mint írta, a változás soha nem könnyű. Főleg nem olyan országok uniójában, ahol a fenyegetés nem mindenki számára nyilvánvaló. Az EU alapvető értékei (a jogállamiság és a szólásszabadság) támadás alatt állnak. Közvetve, de lassan aláássák azokat az oszlopokat, amelyekre a háború utáni Európa épült. 

„2010 óta az egyre erősebb szélsőjobboldali populisták torzítják az európai értékek jelentését. Így tett a szélsőbal is, az identitáspolitikát és az osztályharcot hirdetve. Az eredmény egy egyre szélsőségesebb politikai diskurzus. Aminek a fő haszonélvezői kétségtelenül a populista erők.”

– emelte ki Gyöngyösi Márton, hozzátéve: „nagyon fontos beismerni, hogy a demokráciát általában nem fenyegetik viták, bármennyire is megveti valaki a másik nézeteit. Az igazság az, hogy a legtöbb politikus és közéleti személyiség nem ért egyet, de általában hisznek a demokrácia határaiban.”

Megjegyezte, hogy egy korrupt vagy egy autoriter politikus felemelkedése egyáltalán nem ad okot a demokrácia megszűnésére való aggódásra, mert a demokráciában és a jogállamiságban megvannak a szükséges fékek erre a helyzetre, mint a független igazságszolgáltatás, professzionális államigazgatás és nyilvános politikai beszéd.

„Tehát mikor kell aggódnia a demokráciáért? Nos, amikor a nem jelenhetnek meg különböző vélemények. Amikor egy rezsim lezárja a vitákat, ahelyett, hogy beleállna azokba. Az ilyen rezsimek polgárai soha nem látják a korrupciós ügyek feltárását vagy a politikai botrányok kirobbanását, mert a bűnüldözés és az államigazgatás közvetlen politikai irányítás alatt áll. Az újságírókat cenzúrázzák, a médiát ellenőrzik. Nem az a kérdés, hogy a furcsa, kellemetlen jelölt indulhat-e a választáson csak azért, hogy végül elbukjon, hanem az, hogy a kormányon kívül egyáltalán indulhat-e valaki, és ha igen, milyen feltételekkel” – összegezte az EP-képviselő.

Úgy véli, ebben rejlik az igazi különbség. És ez az a berendezkedés, amely alá az Orbán Viktor vezette magyar kormány igyekszik folyamatosan elbújni, miután eljátssza, hogy jobboldali indentitással rendelkezik. 

“Sajnos ez sokszor sikerül is, mert a kontinens túloldalán egyes véleményformálók szívesen vívnak álideológiai csatákat a magyar vezetéssel, így folyamatosan szállítanak olyan muníciót, amely mindenkit távolabb tart a valós problémáktól.”

Hírdetés

Gyöngyösi Márton szerint ha az Európai Unió valóban egységes akar lenni azon a téren, hogy több nézet is képviselve legyen, akkor erőfeszítéseit máshová kell összpontosítania. Talán az európai országok és nemzetek bizonyos dolgokat mindig másként fognak látni a történelmi és kulturális különbségeik miatt. De ezek a különbségek nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy közös célokat vagy reformokat tűzzünk ki mindannyiunk számára – írta.

Kiemelte: ahhoz, hogy ez működjön, minden tagállamban vissza kell állítani a demokráciát. Véleménye szerint először is azonnali szankcionálási mechanizmusokat kell létrehozni. Az EU által vallott értékek nem kétségesek; az sem, hogy minden tagállamnak be kell tartania ezeket. 

„Az EU azonban halogatta, és folyamatosan visszariadt minden ilyen intézkedéstől. Ha a demokratikus normák egyértelmű megsértése történik, vagy a rendszerszintű korrupcióra utaló jelek merülnek fel, az EU-nak készen kell állnia arra, hogy olyan intézkedéseket hajtson végre, amelyek elszigetelik az adott rezsim elitjét, és korlátozzák a pénzügyi forrásokhoz, azaz az uniós forrásokhoz való hozzáférését.”

Másrészről jelezte, hogy csökkenteni kell az Európa két oldala közötti hatalmas gazdasági és társadalmi szakadékot. Az európai közösséget az életszínvonal óriási különbsége szakítja meg a periférián élők és a magállamokban élők között. Az eredmény egy örökös „agyelszívás” Európa szélein, amely a demográfiai hanyatlás és a szakképzett munkaerő hiánya miatt, hátráltatja vagy akár meg is fordítja a gazdasági fejlődést. 

„Sürgősen szükség van olyan összehangolt intézkedésekre, mint a célzott kohéziós politika, amely a forrásokat a magas hozzáadott értékű termelésbe irányítja, a kkv-k támogatása, a zéró tolerancia a korrupcióval szemben és az oktatásba történő befektetés.”

A Jobbik EP-képviselője szerint ha az Európai Unió nem tud döntéseket hozni vagy egységes hangon beszélni, akkor kudarcot vall. Ugyanis jelenleg a határainkon belül és kívül zajló válságok többségét a határozatlanság és a halogatás okozza.

„2022 több kihívást hoz majd. A kérdés az, hogy mit tesz ezekkel az EU? Továbbra is céltalanul sodródunk, álvitákat folytatva? Vagy hatalmas lépést teszünk, hogy bízzunk egy valódi elkötelezettséggel és egységes hanggal rendelkező európai közösségben?”

– zárta levelét Gyöngyösi Márton.

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »