Gyöngyösi: a Jobbik néppártosodása sikeres, révbe ért és elfogadottá vált

Gyöngyösi: a Jobbik néppártosodása sikeres, révbe ért és elfogadottá vált

Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő, a Jobbik elnökhelyettese fogadóórát tartott a magyar sajtónak az új budapesti EP-irodájának megnyitása alkalmából. A háttérbeszélgetésen röviden értékelte a Jobbik választások utáni helyzetét, a párt néppártosodását, de a külügyi és uniós témákban feltett újságírói kérdésekre is készséggel válaszolt.

A jobbikos politikus elmondta: sok félreértés van az emberek fejében az Európai Unióval szemben, és ezt sokan ki is használják az európai politikában, ezért fontosnak tartja, hogy a sajtón keresztül is közelebb tudja hozni az emberekhez a brüsszeli munkát.

A Jobbik fontos, megkerülhetetlen erő az ellenzékben

Rövid értékelésében arról beszélt, hogy a május 26-i EP-választás eredménye „megborította” a belpolitikai viszonyokat az ellenzék berkein belül. Szerinte azok a pártok tudták jól megjeleníteni magukat a kampányban (Gyöngyösi meg is nevezte őket: a DK és a Momentum), akik markáns ellenpólust tudtak képezni az Orbán-kormány politikájával szemben (pl.: szuverenizmus vs. föderalizmus). Elismerte, hogy a Jobbikra kisebb volt a befogadóképesség, illetve a párt fő kampánytémájának, a béruniót célzó programnak a magyarázata nem volt jól befogadható a választók számára. A jobbikos politikus azonban hozzátette: az EP-választás eredményeiből hiba lenne hosszútávú következtetéseket levonni.

„Nem csuklott össze a Jobbik”

 – szögezte le, majd hozzátette: a Jobbik fontos, megkerülhetetlen erő az ellenzékben. Az önkormányzati választások eredményei pedig bebizonyították, hogy a Jobbik megőrizte vezető erejét az ellenzékben.

„A Fidesznek van alternatívája, és igenis meg lehet roppantani”

 – jelentette ki. A Jobbik néppártosodásának folyamatáról Gyöngyösi azt mondta: az ellenzéki párt „révbe ért”, „a néppártosodás sikeres, és elfogadottá vált”.

Várhelyi meghallgatása nem lesz egyszerű meccs

November 14-én hallgatják meg az Orbán-kormány második EU-biztosjelöltjét, Várhelyi Olivért az Európai Parlament Külügyi Bizottságában. A szomszédságpolitika és bővítés portfólióját kaphatja meg az új Európai Bizottságban. Gyöngyösi Márton „folyosói hangulatra” hivatkozva azt mondta:

ez nem lesz egy egyszerű meccs, és ha Trócsányi László után Várhelyi Olivért is elkaszálnák, az Magyarország renoméjának sem tesz majd jót.

A sajtót arról is tájékoztatta a jobbikos európai parlamenti képviselő, hogy a Külügyi Bizottságban való meghallgatás során ő is fel fog szólalni a témában. Az Európai Parlament szakbizottságaiban a jelöltek alkalmasságát háromórás kérdezz-felelek során próbálják felmérni. A jelöltek 15 perces bevezetőit 25 képviselői kérdés követi majd. Kedden az Európai Parlament jogi szakbizottsága nem állapított meg összeférhetetlenséget Várhelyi Olivér esetében.

Cél: a bérfelzárkóztatás megvalósuljon az egész EU-ban

A Jobbik európai parlamenti képviselője az egyik legfontosabb megoldandó uniós feladatnak annak a mély szakadéknak a felszámolását tartja, ami jelenleg a periféria államai és a magállamok között tátong. Amikor az Európai Unióhoz csatlakozik egy ország, akkor egy jóléti fordulatot vár, illetve egyfajta felzárkózásra számít, így volt ez Magyarország esetében is – közölte Gyöngyösi. Azt is kiemelte: hazánk folyamatosan az osztrák életszínvonalhoz méri magát, ehhez képest, éllovasból sereghajtóvá váltunk, a reálbérek tekintetében pedig lassan már Románia és Bulgária szintjén kullog az ország. Gyöngyösi szerint az Európai Unióban prioritást kell élveznie a szociális pillér megteremtésének.

Hírdetés

Az a legfontosabb kérdés, hogy a kohéziós politika hathatós reformján keresztül, – együttműködve a korrupciót vizsgáló Európai Ügyészséggel – hogyan lehet növelni a versenyképességet, és megvalósítani a bérfelzárkóztatást az egész Európai Unióban, mielőtt hazánk összecsuklik az alacsony bérekre épülő, elhibázott gazdaságpolitika következményei miatt

 – fejtette ki az európai parlamenti képviselő.

Ne Magyarországról üzengessünk a törököknek

Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti látogatása kapcsán az Alfahír megkérdezte Gyöngyösi Mártont, hogy értelmezhető-e pragmatikusnak a Törökországra vonatkozó álláspontja, miután egy november 6-i Facebook-bejegyzésében az Európai Parlament Külügyi és Fejlesztési Bizottságának összevont üléséről – amelyen a Törökországnak nyújtandó támogatásokról és a szíriai menekültek helyzetéről tárgyaltak – azt írta:

„Fontosnak tartom, hogy a török vezetés szíriai beavatkozását illető jogos kritikákat és a Törökországnak a területén tartózkodó menekültek ellátásáért juttatandó támogatás ügyet külön tudjuk kezelni, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy ne indulhasson meg egy újabb migrációs hullám. Ebben pedig Törökországnak fontos szerepe van. A Jobbik EP-képviselőjeként én a felelős politika és a biztonság pártján vagyok.”

Gyöngyösi úgy látja: a török elnök látogatása miatt elszabadultak az indulatok Budapesten, mert sokan párhuzamot vonnak az orbáni rezsim és az erdogani rendszer között, mivel vezetési stílusában, illetve a jogállami kérdésekben sok hasonlóság van a két ország között.

„A különbség az, hogy Magyarország az Európai Unió, az európai civilizáció része, ahol vannak bizonyos írott és íratlan szabályok, melyek arra vonatkoznak, hogy egy demokráciában mit lehet megtenni, és mit nem. Törökország viszont nem része az Európai Uniónak, és ilyen értelemben nem is szükséges ezeknek a kritériumoknak megfelelnie, még akkor sem, ha a ’60-as évek óta tagjelölt”

 – fogalmazott a jobbikos politikus. Szerinte az, hogy „a törökök kire szavaznak, és miért, az legyen az ő bajuk”. Hangsúlyozta, nem híve annak, hogy Magyarországról üzengessenek a törököknek: kiket válasszanak meg, és mit kell, vagy nem kell tenniük.

„Törökország a civilizációk törésvonalain egy más fejlődési pályán ment végig”

 – tette hozzá Gyöngyösi Márton. Arról is beszélt, Törökországnak láthatóan az a célja, hogy a muszlim világban vezető hatalommá váljon, akkor is, ha ezzel egyre inkább eltávolodik Európától. A jobbikos EP-képviselő szerint ezzel semmi baj sincsen, Törökországot megilleti a szuverén döntés joga. Ugyanakkor azt is kijelentette:

bár megérti Törökország biztonságpolitikai érdekeit, a szíriai beavatkozást elhibázottnak tartja, az egyoldalú katonai akciók semmit sem oldanak meg, nem csökkentik, hanem még fokozzák is a migrációs problémát.

Magyarország nyugati kötődése nem kérdőjelezhető meg

Az Alfahír arról is kérdezte az európai parlamenti képviselőt, hogy a Jobbik fenntartja-e még korábbi külpolitikai irányvonalát -, amit az Orbán-kormány „átvett”- az úgynevezett háromszög-politikát: az az Berlin, Moszkva és Ankara háromszögében kell érvényre jutniuk a magyar érdekeknek. Gyöngyösi Márton elmondta, amikor a történész végzettségű Vona Gábor erről beszélt, akkor egy történelmi, geopolitikai realitásra kívánta felhívni a figyelmet:

Magyarország mindig is Berlin, Moszkva és Ankara ütközőzónájában próbált túlélni, ennek a háromszögnek a szorításában kellett megtalálnia a diplomáciai mozgásterét és ez mai napig sem változott. Ez azonban egy reálpolitikai és nem értékrendi kérdés, ugyanis ahogyan a jobbikos politikus kiemelte, a fenti gondolat nem vezethet annak megkérdőjelezéséhez, hogy Magyarország a nyugati civilizációnak a része. Orbán viszont éppen ezt teszi.

Nekünk egyértelművé kell tenni nyugati kötődésünket és ebben az eszmei keretben törekedni a pragmatikus kapcsolatok építésére – szögezte le Gyöngyösi Márton.

Lesz folytatása az ellenzéki együttműködésnek az EP-ben is

Tavaly júliusban az Alfahíren beszámoltunk a szocialista Ujhelyi István kezdeményezéséről, hogy ellenzéki kerekasztal jött létre az ellenzéki európai parlamenti képviselők részvételével. Most arról érdeklődtünk Gyöngyösi Mártonnál: azóta összeültek-e a többi képviselővel, illetve vannak-e olyan ügyek, amelyekben várható együttműködés.

A jobbikos politikus a válaszában elmondta: azóta nem került sor egy újabb találkozóra, mindannyiukat lefoglalták az önkormányzati választások, de biztosan lesz még folytatása a júliusban indult kezdeményezésnek. Gyöngyösi kitért rá: az alakuló ülésen felvetette, reményei szerint a magyar politikai kultúra egyszer eljut odáig, hogy a kormánypárt és ellenzéke legalább az Európai Parlamentben képes lesz kijelölni azokat a témákat, ügyeket, amelyek mentén együtt tud dolgozni, és félre tudja tenni az ideológiai nézetkülönbségeit. „Ebben a pillanatban nem realitás, de nem is rajtam múlik” – jegyezte meg.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »