Gyógyír az ügyeletező háziorvosoknak: a kormány gyorssegélye rendezi a pénz nélkül maradt központok gondjait

Gyógyír az ügyeletező háziorvosoknak: a kormány gyorssegélye rendezi a pénz nélkül maradt központok gondjait

Paradox helyzet állt elő a háziorvosi ügyeleti központokban: az áprilisi béremelések azt eredményezték, hogy egyes orvosok és asszisztensek fizetése hónapok óta késik. A kormány 25 millió lejes gyorssegélyt utalt ki a költségvetési hiányok pótlására – Vass Levente szerint ezzel korrekt módon rendezik a válsághelyzetet.
Huszonötmillió lejt utaltak ki a kormány tartalékalapjából, hogy továbbra is biztosítani tudják a háziorvosi ügyeleti központok működését. A sürgősségi kormányrendeletben ugyanakkor azt is leszögezik, hogy egyelőre újabb központok nem alakulhatnak meg, sőt „helyben” arról is dönthetnek, hogy felszámolják azokat, amelyekre nem mutatkozik igény.

A gyorssegélyre azért volt szükség, mert az idei évre vonatkozó költségvetés elfogadásakor a parlament az akkor aktuális órabérek és a már működő ügyeleti központok büdzséje alapján határozta meg a pénzkeretet

– csakhogy áprilistól megemelték az intézményekben dolgozó orvosok és asszisztensek órabérét, így a kiutalt összegekből már nem tudták fedezni a kiadásokat egyes megyék ügyeleti központjaiban.

Vass Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, a háziorvosi ügyeleti központok létrehozását a szövetség szorgalmazta nyugat-európai, magyarországi mintára, hogy tehermentesítsék a kórházak sürgősségi osztályait; ugyanakkor a háziorvosok érdekvédelmi szövetsége is támogatta az ötletet. A szakpolitikus emlékeztetett, hogy

ezek a központok sok helyen megalakultak, jól működnek, ám sok helyen létre sem hozták azokat, ugyanakkor orvoshiánnyal küzdenek, illetve kevés beteg veszi igénybe szolgáltatásaikat.

Az idei költségvetés elfogadásakor több pénzt hagyott jóvá a parlament a működésükre, mint egy évvel korábban, ám miután az akkori egészségügyi miniszter megnövelte a központokban ügyeletező orvosok, asszisztensek órabérét, a keretösszeg már nem fedezte a kiadásokat.

A megyékben különböző módon oldották meg a válsághelyzetet: volt, ahol a meglevő összegből gazdálkodtak, és kevesebb órabért adtak, ám volt, ahol kiadták a megemelt fizetéseket, így a pénzük már elfogyott.

– részletezte Vass Levente.

A honatya emlékeztetett: az intézkedés másik következménye, hogy a költségvetés módosításáig nem lehet új központokat megalakítani, hiszen nem lenne pénz a fenntartásukra. A kormányhatározatban ugyanakkor azt is tisztázzák, hogy ahol kevés a konzultáció, nincs igény a központ szolgáltatásaira, dönthetnek annak megszüntetéséről.

A szakpolitikus szerint ez korrekt rendezése a fennálló helyzetnek, ám az RMDSZ azt támogatja, hogy ezek a központok továbbra is működjenek, az ott dolgozók kapjanak megfelelő bérezést, és népszerűsítsék a szolgáltatásaikat akár a sajtóban is, hogy a betegek inkább ott kérjenek segítséget, ne a sürgősségen. A Maros megyei képviselő állítása szerint jövőre arra is lesz pénz, hogy újak alakuljanak.

Jelenleg ország szinten 352 központnak van szerződése az egészségbiztosítási pénztárral, és további 27 kapott működési engedélyt az egészségügyi minisztériumtól, ám ezek megalakulására még várni kell.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »