„Gyere, Editke, megpofozgatlak”

„Gyere, Editke, megpofozgatlak”

Tüntetésre elmehetnek az Antall József Tudásközpont (AJTK) dolgozói, de ott fel már nem szólalhatnak retorzió nélkül – erről beszélt a bíró kérdésére Antall Péter, a szervezet vezetője a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kedden. Bár volt rá kilátás, hogy ezen a tárgyaláson lezárul a Szert Boglárka volt irodavezető és az AJTK közötti munkaügyi per, az alperes újabb bizonyítási indítványai miatt március közepére csúszott az ítélethozatal.

Szert a kirúgása miatt adott be keresetet volt munkáltatója ellen még tavaly. Úgy véli, azért bocsátották el, mert a Momentum Mozgalom Nolimpia-kampánya idején kiállt egy fiatal munkatársnőjéért, akit állítása szerint a szervezet vezetője, Antall Péter megszégyenített, miután a lány a közösségi oldalán tetszést nyilvánított az hazai olimpiarendezés elleni aláírásgyűjtés kapcsán. „Gyere, Editke, megpofozgatlak” – mondta állítólag Antall a lánynak, a dolgozók zárt Facebook-csoportjában pedig kirúgással fenyegette azokat, akik akár magánemberként hasonló véleményt nyilvánítanak.

http://mno.hu/

Nem enyhítette a saját kárát

Szert Boglárkát átszervezésre hivatkozva küldték el a konfliktus után. A nő szerint ez azért is alaptalan, mert a történtek előtt nem sokkal újították meg a munkaszerződését. Felperesként elmaradt munkabért – mostanra mintegy bruttó négy és fél millió forintot – és körülbelül másfél millió forint sérelemdíjat követel az AJTK-tól.

Az alperes ügyvédje szerint Szert anyagi kára azért akkora, amekkora, mert nem tett eleget az úgynevezett kárenyhítési kötelezettségének, azaz nem követett el mindent, hogy mostanra új állást szerezzen. Ezért kérte a bíróságtól, kérdezzék meg a munkaügyi hivatalt, hogy Szert Boglárka kellően együttműködő-e velük. Indítványozta továbbá, hogy rendeljenek ki szakértőt, aki megállapítja, mennyi lenne az elmaradt munkabér, ha Szert Boglárka eléggé odaadóan keresett volna munkát. 

– Milyen szakértő tudja megmondani, hogy mi lett volna ha? Jövőkutató? – kérdezte elképedve Halász Krisztián tanácsvezető bíró,

mire az AJTK ügyvédje időt kért, azt mondta, a tárgyalás végéig kitalálják. Mindenesetre kértek idézni egy újabb tanút is, aki a munkahelyi légkörről beszélne. Ezek az indítványok leginkább időhúzásnak tűntek, az irodai hangulatról már eddig is többen beszámoltak, és az sem világos, fél évvel ezelőtt miért nem kérelmezték ugyanezeket.

http://mno.hu/

Az AJTK nem független a politikától

A tárgyalás további részében tanút hallgatott meg a bíróság: Szert egyik volt kolléganőjét, aki saját elmondása szerint azért távozott az AJTK-tól az említett botrány kirobbanása után, mert nem értett egyet azzal, hogy a munkahelye meg akarta akadályozni, hogy politikai meggyőződésének például a Facebook-oldalán hangot adhasson. Azt, hogy Antall kirúgást helyezett kilátásba, fenyegetésnek érezte.

Elmesélte, akkoriban, amikor divat volt a Facebookon a profilképeket a homoszexuálisok jogai melletti kiállásként szivárványszínűre cserélni, ő is így tett, és hozzá azt a kommentárt írta, hogy ezt üzeni Kocsis Máténak. (A Fidesz budapesti elnöke többször állást foglalt a kérdésben, például azzal, hogy szerinte a melegfelvonulást a nagybani piac területén kellene tartani, illetve többször a buzeráns szóval illette a homoszexuálisokat.) A profilképcserét követően Antall Péter az intézet folyosójára hívta ki a tanút.

Hírdetés

– Azt mondta, hogy ne cseszegessem a nyolcadik kerületi polgármestert, különben mehetek Isten hírével

– emlékezett vissza a tanú, aki aztán törölte is a szivárványos képet. Antall Péter erre a bíróságon úgy reagált kedden, lehet, hogy így volt, nem emlékszik a részletekre. 

A felperes tanúja az AJTK-ról így fogalmazott: „Politikailag én nem mondanám függetlennek ezt a munkahelyet, ami természetes, ha egy szervezet ilyen anyagi függési viszonyban áll a magyar kormánnyal.” Az AJTK viszonyait hűbérinek nevezte. Felelevenítette, szabályos boszorkányüldözés folyt azt követően, hogy az ügy kiszivárgott a médiába. 

– Az irodában valaki azt mondta, hogy én is szóba kerültem, mint lehetséges szivárogtató, mert

a baloldali munkatársakat számon tartották,

és engem is oda soroltak – mondta. 

Antall Péter szerint nem volt boszorkányüldözés, egyszerűen csak kíváncsiak voltak, hogy ki a szivárogtató.

 

Antallt nem érdekelte, miért mond fel egy dolgozója

Halász Krisztián bíró megkérdezte Antallt, hogy tulajdonképpen kit vagy mit akart távol tartani a politizálástól: az AJTK-t vagy annak dolgozóit. Az alapító szerint csak a szervezetet. A bíró visszakérdezett, hogy akkor miért nem foglalhatnak állást a dolgozók magánemberként. Antall kijelentette, a világnézetüket nem akarta befolyásolni, és a választás is titkos.

– Elmehet egy tüntetésre, de ne szólaljon fel – fogalmazott.
– Melyik munkavállaló szólalt fel tüntetésen? – érdeklődött a bíró, de kiderült, hogy Antall Péter tudomása szerint a botrány előtt egyik sem. 
– Ez nem releváns – mondta Antall. 
– De hát az előbb azt mondta, releváns, hogy felszólalnak-e tüntetésen.
– Már elnézést, de a kérdés nem releváns – mondta Antall a bírónak.
– Engedje meg, hogy én döntsem el, hogy melyik kérdésem releváns – zárta le a vitát a tanácsvezető. 

Az viszont kiderült, hogy Antall Péter maga is jár politikai rendezvényekre, a Bálványosi Szabadegyetemre az AJTK ki is szokott települni. A tanúként meghallgatott nő távozását Antall Péter így elevenítette fel: „Bejött, hogy fel akar mondani, mondtam, hogy egyetértek. Úgy emlékszem, nem indokolta, hogy miért, de nem is érdekelt”.

Az alperes jogi képviselője egyik kérdésfeltevése kapcsán ezután Halász Krisztián megjegyezte, örülne, ha az ügyvéd kérdésében nem lenne benne, mit szeretne válaszként hallani. A jogász a tárgyalás végén egyébként már nem akart jövőkutató szakértőt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »