Guruló dollárok, nyilvános a Soros-lista

Guruló dollárok, nyilvános a Soros-lista

Újabb leplet sikerült lerántani a Soros György-féle hálózatról, ezúttal a DC Leaks hozott nyilvánosságra számos olyan dokumentumot, amely betekintést enged a magát filantrópnak tartó milliárdos által pénzelt és ellenőrzése alatt tartott szervezetek működésébe. Az iratokból kiderül: kilenc magyar intézet is busás, több százezer dolláros adományt kapott azért, hogy a 2014-es Európai választások projekt keretében a spekuláns pénzembert képviselje.

Csaknem 144 millió forintnyi támogatást kapott a milliárdos Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól (Open Society Foundation) kilenc magyar szervezet az European Elections 2014 Project (Európai választások 2014 projekt) nyerteseiként – derül ki a DC Leaks oldalán nyilvánosságra hozott dokumentumokból. A kiszivárogtatók megfogalmazása szerint „ezek a világ egyik legbefolyásosabb hálózatának működését mutatják be”.

A legnagyobb összeget, mintegy 40 millió forintot az X. Kommunikációs Központ kapta azért, hogy felkészítse civil aktivistáit és mozgósítsa őket az úgymond szélsőjobboldali pártok és üzenetek semlegesítése érdekében. Ennél jóval kevesebbet nyert el a Soros-alapítványtól a Transparency Interna­tional. A 26 millió forintnak megfelelő támogatás azért járt, hogy a civil szervezet a 2014-es kampányfinanszírozások körüli átláthatóságot monitorozza a pártok körében.

Nem járt sokkal rosszabbul a Political Capital Intézet a maga 95 ezer dolláros (21 millió forint) adományával. A DC Leaks által kiszivárogtatott információk szerint fel kellett fedniük a – Soros szerint – „szélsőjobboldali” erők magyarországi tevékenységét és az unióellenes véleményhullámok terjedését.

Adomány a 444.hu-nak

A több százezer dolláros támogatásból csaknem ötvenezer dollárt (11 millió forint) kaszált a 444.hu internetes portál, hogy olvasói bevonásával 106 egyéni választókerületben felvegye a küzdelmet a választási visszaélések ellen. Érdekes adalék, hogy két évvel ezelőtt az a Media Development Investment Fund amerikai nonprofit befektetési alap szerzett tulajdonrészt a 444-ben, amelyik Soros György kezdőtőkéjével alakult meg. Az alap már korábban is jelen volt a magyar médiapiacon, 2012 óta finanszírozza a Magyar Narancs kiadását.

Tízmillió forintnak örülhetett a Magyar Helsinki Bizottság és a Media Diversity Institute is. Míg utóbbi azért kapott pénzt, hogy pozitív színben tüntesse fel az Európát érő migrációs hullámot, valamint hogy az „idegengyűlölettel mérgezett vélemények magyarországi terjedését” semlegesítse, a Magyarországon működő Helsinki Bizottság saját működésének a finanszírozására kapott támogatást.

Átfogó médiamonitorozásra kapott 13 milliót a Prospekt Műhely Alapítvány, amelynek össze kellett gyűjtenie a szerintük idegengyűlölettel kampányoló politikusok és médiakonszernek adatait és nevét, amelyeket ezután feltehetően egyfajta lejárató kontextusban kellett nyilvánosságra hozni.
Alig nyolcmillió forint jutott az Index.hu felületén futtatott EUrológus bloggereinek, míg a támogatási sor végén a Költségvetési Felelősségi Intézet kullog ötmillió forintos adománnyal.

Nincs új a nap alatt

A Magyar Idők már júniusban feldogozta a kormányellenes „civil” szervezetek 2015-ös pénzügyi beszámolóit. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy bár a tagdíjak és az egyszázalékos felajánlások – azaz valós társadalmi támogatottság alapján – életképtelennek bizonyulnak, Soros Györgynek és Brüsszelnek köszönhetően mégis rendre évi százmilliókból kongathatják a vészharangokat.

A Magyar Helsinki Bizottságnak összesen 327 milliós bevétele volt tavaly, ám ebből csupán 130 ezer forint származott tagdíjakból, 1,3 millió az egyszázalékos felajánlásokból, 10,2 millió pedig adományokból. Támogatásokból – amely külön kategória – ellenben 308 millió jött össze, a három legfőbb szponzor pedig nem más, mint a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok, az Európai Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

A Transparency Internationalnek (TI) 2015-ben összesen mintegy 140 milliós bevétele volt, ebből 1,1 millió származott az egyszázalékos felajánlásokból és 18,1 millió egyéb adományokból, önkéntes munkából. A TI bevételeinek többsége, 63,4 millió forint konkrétan külföldről érkezett, de a belföldi, 47,5 milliós, a központi költségvetésből származó támogatás háttere is túlnyúlik az ország határain. A hazai mellett ezen a címen szerepelnek ugyanis a külföldi költségvetések, egyszázalékos felajánlások is, így a brit, a francia, a holland, a norvég, a svéd nagykövetségek, az EU és a Norvég Finanszírozási Alap támogatásai. Az összesen 63,4 milliós külföldi támogatást biztosítók között újra Soros bizonyult a legbőkezűbbnek, az általa alapított Open Society Institute (OSI) ugyanis csaknem 38 millió forintot adott a TI-nek.

Összesen 246 millió forintos bevétele volt például tavaly a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Egyesületnek, ebből csupán 740 ezer forint származott tagdíjakból, alapítótól kapott befizetésekből és 6,2 millió az egyszázalékos felajánlásokból. A TASZ-nak viszont 21 millió jött össze különböző adományokból és 201,9 millió döntően külföldről származó támogatásokból. A legtöbb támogatás a Soros György alapította Open Society Foundationstől érkezett a TASZ-hoz.

Migránstámogatás

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnek összesen 192 millió forintos bevétele volt 2015-ben, ebből egyetlen fillér sem származott tagdíjakból, alapítótól kapott befizetésekből. Az egyszázalékos felajánlásokból is csak hétszázezer forint jött össze. Különböző adományokból 11,5, döntően európai uniós és más külföldi támogatásokból viszont 177,9 millió forint érkezett az egyesülethez. A támogatók között megtalálható a Soros György-féle Open Society Institute, a norvég alap, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága, illetve egy online pénzküldéssel foglalkozó cég, a Western Union.

A Soros Alapítvány által 2003 január­jában létrehozott Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek összesen 33,8 millió forint bevétele volt tavaly. A Majtényi László vezette intézet célja, hogy „a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására”; tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány.

Az intézet támogatói között megtalálható a Soros György alapította OSI, az Európai Bizottság, a Holland Királyság külügyminisztériuma, illetve a Rocke­feller Brothers Found. A hazai társadalmi legitimitást kifejező egyszázalékos felajánlásokból nulla forint bevétele volt a szervezetnek.

Soros György gyakran nem számol a társadalmi következményekkel

Galló Béla szerint Soros Györgynek a nyitott társadalom mentén értelmezett a migránsügyi elképzelése egy „íróasztalteória”: nem számol azzal például, hogy beleegyeznének-e az európaiak abba, hogy a migránsokra áldozzanak plusz pénzeket az országok, miközben saját szociális, napi problémáik is megvannak.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »