Gulyás: Mindszenty a 20. század kiemelkedő alakja

Gulyás: Mindszenty a 20. század kiemelkedő alakja

Szembeszállt a náci és a kommunista diktatúrával, az ellene folyó per “örök példája a koncepciós eljárásoknak, a kommunista diktatúra egyedülálló gátlástalanságának és annak az aljasságnak, amire a kommunisták az egyházakkal szemben képesek voltak.”

Francoise Debeaupte, a Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend rendfőnöke, Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, és Balaicz Zoltán polgármester, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Michael August Blume apostoli nuncius és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b-j) a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 3,3 milliárd forintból épülő új torna- és vívócsarnokának alapkőletételi ünnepségén 2019. október 8-án. MTI/Varga György

Hírdetés

Mindszenty József a 20. századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, akit egyformán tisztelhet minden felekezet, és aki előtt az utókornak újra és újra fejet kell hajtani – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Zalaegerszegen

Gulyás Gergely a néhai hercegprímásról elnevezett iskola 3,3 milliárd forintból épülő új torna- és vívócsarnokának alapkőletételi ünnepségén felidézte, hogy Mindszenty negyedszázadon át volt Zalaegerszeg lelkipásztora, a második világháború után a püspöki rangot is kiérdemelte, ezt követően pedig ő volt Magyarország ez idáig utolsó hercegprímása.

Szembeszállt a náci és a kommunista diktatúrával, az ellene folyó per “örök példája a koncepciós eljárásoknak, a kommunista diktatúra egyedülálló gátlástalanságának és annak az aljasságnak, amire a kommunisták az egyházakkal szemben képesek voltak” – fogalmazott a politikus.
   
Mindszenty életútjának talán legnehezebb időszaka nem is a börtönévek voltak, hanem az a 15 esztendő, amikor 1956-os kiszabadulása után 1971-ig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén élt hazájában, mégis hazájától elzárva. Utána, amikor Magyarországot elhagyni kényszerült, Bécsben s a világot járva a világ magyarságának apostolává vált – fejtette ki Gulyás Gergely.
   
Mint hozzátette: “erkölcsi kiállása örök érték az etikában”, a magyar történelemben, hogy nem lehetett megtörni, minden körülmények között képes volt az igazságért kiállni.
   
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy Mindszenty 1917-ben hitoktatóként érkezett Zalaegerszegre, 1919-ben lett plébános, és 1944-ig volt Zalaegerszeg apátplébánosa. A Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend az ő kezdeményezésére nyitotta meg iskoláját a városban 1929-ben, amelyet 1948-ban államosítottak, majd a rendet két évvel később feloszlatták.
   
A csaknem negyven évvel későbbi újraalapítás után ma már mintegy 700 diákot oktat az intézmény, a rendet idén Pro Urbe Zalaegerszeg díjjal tüntette ki a város közgyűlése.
   
A Modern városok program keretéből 2017 végén több mint 2,5 milliárd forint kormányzati támogatást nyert a Mindszenty iskola az új tornacsarnokának és vívótermének felépítésére, ezt tavaly újabb 732 millió forintos kormányzati támogatás egészített ki, a rend pedig 60 millió forinttal járul hozzá a 2020 végére megvalósuló létesítmény felépítéséhez – fejtette ki a polgármester.
   
Francoise Debeaupte rendfőnöknő úgy fogalmazott, hogy a 90 évvel ezelőtti letelepedésük után 1993 az újrakezdés éve volt Zalaegerszegen. A sportlétesítmény építését azért is fontosnak nevezte, mert a sport nem más, mint “az élet iskolája, a fizikai erőfeszítés a szellemi teljesítményt is javítja”.
   
Az ünnepség zárásaként Székely János szombathelyi megyéspüspök és Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek jelenlétében Michael August Blume, a szentszék követe áldotta meg az alapkövet.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »