Grezsa István Lemberget is bekapcsolná a V4 gazdasági vérkeringésébe

Kárpátalja magyar lakosságának megtartása elképzelhetetlen lenne az anyaország és a civil szervezetek támogatása nélkül. A milliárdos fejlesztésekből azonban a térség minden lakosa, az ukránok és a ruszinok is profitálnak, ráadásul a határ mindkét oldalán elősegíthetik a gazdaság élénkülését – fejtette ki a Magyar Időknek adott interjújában a régióért felelős kormánybiztos a lap szerdai számában. Grezsa István kitért arra is, hogy a Budapest és Kijev közötti politikai feszültség kevéssé van jelen Kárpátalja mindennapjaiban, ahol a magyar állam által szervezett nyelvoktatásra eddig körülbelül 13 ezer ukrán és ruszin iratkozott be, részben a magyarországi munkavállalás reményében, részben pedig azért, mert a térségben a többségi nemzethez tartozók is előszeretettel járatják magyar óvodába és iskolába a gyermekeiket.

Kárpátalja mindig szegény vidék, a régi Magyar Királyságnak is a legszegényebb része volt, ezért a legfontosabb az infrastrukturális elmaradottság leküzdése. A magyar kormány két évvel ezelőtt a célra ötvenmillió eurós segélykeretet hozott létre, amelyet a megromlott kapcsolatok ellenére sem vont vissza, hiszen magyar nemzeti érdek is egyben, hogy több határátkelő nyíljon, hogy a várakozási idő csökkenjen, hogy ne a Tisza hozza le a szemetet Magyarországra, és hogy a szennyvízkezelésben legalább városi szinten történjen előrelépés a magyarok lakta területeken. A vállalkozásfejlesztést segítő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által koordinált Egán Ede-programon keresztül eddig tizenhatezer embert értek el, miközben 8,5 milliárd forint áramlott Kárpátaljára. A kormánybizottság szervezésében elindult Kárpátalján egy termelési-értékesítési szövetkezet. Kísérleti jelleggel az idén kukorica-vetőmagot vittek ki, és olyan jelentős terméshozamot sikerült elérni, hogy jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium is beszáll az akcióba, s a tárcával együtt megtízszerezi a forrásokat. Ezzel kétmilliárd forintos pluszbevételhez juttatják a kukoricatermelőket.

http://mno.hu/

Az infrastrukturális fejlesztések természetszerűen maguk után vonják a gazdasági kapcsolatok élénkülését is, ami nyilvánvalóan pezsdítően hat majd Északkelet-Magyarország üzleti vérkeringésére. Grezsa István elmondta, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében óriási változások zajlottak az utóbbi években. Napjainkban ugyanúgy munkaerőhiány jellemzi, mint az ország iparilag koncentráltabb nyugati régióit. A helyzet pedig még jobb lenne, ha sikerülne átlépni a Kárpátok hágóin, és a programokat kiterjeszteni a nagyjából Lembergig tartó területre. Az ott élő ukránok minden nacionalista megnyilvánulásaikkal együtt szeretnének a visegrádi országok által alkotott gazdasági környezethez tartozni. Ennek nagyon egyszerű, történelmi oka van: az, hogy itt voltak az Osztrák–Magyar Monarchia szállásterületei, és itt a magyar közigazgatásnak jelentős és pozitív lenyomata, hagyománya van. Még a legvadabb, nyugat-ukrajnai nacionalista ukrán is azt mondja, hogy az ukrán történelemben az egyetlen igazi békeidő az Osztrák–Magyar Monarchia idején volt, amikor rend volt, prosperitás volt, mindenki tudta, hogy kinek mi a dolga, és semmiféle jogkorlátozás nem volt, tehát a népek börtöne, ahogy próbálták sulykolni, messze nem volt igaz – ismertette a kormánybiztos.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »