Grendel Lajos és Kaszás Attila is az égen

Grendel Lajos és Kaszás Attila is az égen

A kisbolygóvadászat az amatőr csillagászok egyik kedvenc időtöltése, már csak azért is, mert ezek a kis méretű égitestek nem túl nagy távolságban mozognak a Földtől a Naprendszerben, többnyire a Jupiter és a Mars közötti térségben kell nyomozni utánuk. Számuk legalább másfél millióra becsülhető, de közülük még sok felfedezőjére vár.

Az Érsekújvárott élő Kürti István amatőr csillagász és a Piszkéstetői Konkoly Obszervatórium kutatója, Sárneczky Krisztián, közösen aszteroidákat észlelnek. Miközben általában személyesen nem is találkoznak. A magyar csillagász képeket készít a csillagos égbolt kiválasztott részéről, majd a szlovákiai csillagász otthonról a számítógépén értékeli ki a felvételeket. A modern technológiák lehetővé teszik az együttműködés ilyen módját.

A „szlovák–magyar együttműködés” 2010 ősze óta tart, és több száz új felfedezést eredményezett.

Ahhoz, hogy pontosan megismerjük az új égitest pályáját és évekre előre meg tudjuk mondani a jövőbeli pozícióját az égbolton, több éven át tartó megfigyelésre van szükség. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) szervezete, a Minor Planet Center sorszámozza a kisbolygót. A felfedezőnek tíz évig kizárólagos joga van nevet adni az égitestnek.

Eddig 22 870 aszteroida kapott a sorszáma mellé nevet is, de több mint egymillió kisbolygónak csak katalógusszáma van.

Az új neveket a Nemzetközi Csillagászati Unió szervezete, a Nemzetközi Nómenklatúra Bizottság felülvizsgálja és hagyja jóvá. Sok-sok éven át két-három havonta jelentek meg új nevek. Egészen a közelmúltig a döntés túl sokáig tartott, néha két évig is. Idén tavasszal azonban szervezeti változásokon ment át a szakbizottság és május óta rendszeresen működik a folyamat. Azóta a „szlovák–magyar páros” több javaslatát is jóváhagyták.

A legújabb nevek közé tartozik az (542461) Slovinský, az (541892) Grendel, az (542026) Kaszásattila és a (22010) Kuzmina.

Ezeket az elnevezéseket tömören indokolni kell. A kisbolygók között egyébként számos magyar név található, többek között Dérimiksa, Zipernowsky, Xántus, Mikszáth, Jedlik, Karády, Falusandrás, Vekerdi, Csányivilmos, Jendrassik, Zsivótzky, Marxgyörgy, Hermanottó, Ráskaylea, Csontváry és vagy hatvan további név.

(542461) Slovinský

2021. október 15-én a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) az (542461) számmal és ideiglenes jelöléssel 2013 CA196-os aszteroidát a tehetséges asztrofotósról, Tomáš Slovinskýról nevezte el, akinek gyönyörű fotóit itthon és külföldön is nagyra értékelik.

Az indoklás szerint:

Tomáš Slovinský (*1994) szlovák asztrofotós és a csillagászat szenvedélyes népszerűsítője. Ezt több formában is megosztja másokkal: egy hordozható planetáriummal járja Szlovákiát, cikkeket közöl magazinokban és gyönyörű fényképeken mutatja be a csillagos égboltot.

A kisbolygót 2010. október 3-án fedezték fel a Piszkéstetői Obszervatóriumban. Az égitest 5,53 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője körülbelül 1,3 kilométer. 3 csillagászati egységnyire mozog a Naptól, tehát 3-szor messzebb van központi csillagunktól mint a Föld.

Jelenleg a kisbolygó a Halak csillagképben található, az égitest szabad szemmel azonban nem megfigyelhető. A csillagok közötti mozgását egy közepes méretű teleszkóp képes rögzíteni CCD kamerán keresztül. Nem jelent veszélyt a Földre. Ilyen fenyegetést csak az úgynevezett földsúroló kisbolygók jelentenek.

(541982) Grendel

Hírdetés

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2021. július 28-án Grendel Lajos felvidéki magyar íróról nevezte el az (541982) aszteroidát, amelynek az ideiglenes jelölése 2012 FF87 volt.

Az indoklás szerint:

Grendel Lajos (1948–2018) kortárs szlovákiai magyar író, egyetemi tanár. Regényei a szlovákiai magyar kisebbség életét és problémáit mutatták be.

A kisbolygót 2012. március 16-án fedezték fel a Piszkéstetői Obszervatóriumban. A test 4,18 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője körülbelül 800-1100 méter. 2,59 csillagászati egységnyire mozog a Naptól, tehát 2,59-szer távolabb, mint a Föld.

Jelenleg a kisbolygó a Skorpió csillagképben található, az égitest szabad szemmel nem megfigyelhető. A csillagok közötti mozgását egy közepes méretű teleszkóp képes rögzíteni CCD kamerán keresztül. Nem jelent veszélyt a Földre.

(542026) Kaszásattila

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2021. július 28-án Kaszás Attila színészről és énekesről nevezte el az (542026) aszteroidát, amelynek az ideiglenes jelölése 2011 FU15 volt.

Az indoklás szerint:

Kaszás Attila (1960–2007) felvidéki születésű magyar színész és énekes volt. Évekig tagja volt a Budapesti Vígszínháznak, majd csatlakozott a Nemzeti Színházhoz. Számos tévéfilmben és filmben, valamint színházi musicalben szerepelt.

A kisbolygót 2011. március 24-én fedezték fel a Piszkéstetői Obszervatóriumban. Az égitest 5,22 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője körülbelül 2000 méter. 3 csillagászati egységnyire mozog a Naptól, tehát 3-szor távolabb, mint a Föld.

Jelenleg a kisbolygó a Szűz csillagképben található, az égitest szabad szemmel nem megfigyelhető. A csillagok közötti mozgását egy közepes méretű teleszkóp képes rögzíteni CCD kamerán keresztül. Nem jelent veszélyt a Földre.

(22010) Kuzmina

A negyedik név egy sportolóra és élő személyre utal. Kürti István javasolta az elnevezést Anastasia Kuzmina kivételes sportteljesítményeinek elismeréseként. Három aranyérmet nyerni az olimpián kétségtelenül megérdemel egy ilyen díjat is.

2021. augusztus 24-én a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) az aszteroidát (22010) és az előzetes jelölést 1999 XM78-nak nevezte el a háromszoros olimpiai győztes Anastasia Kuzmina után.

Az indoklás szerint:

Anastasia Kuzmina (*1984) orosz származású szlovák biatlon versenyző, aki 2008 decembere óta képviseli Szlovákiát. Ő az első olyan versenyző, aki három egymást követő téli olimpián (2010 Vancouver, 2014 Szocsi és 2018 Phjongcshang) nyert aranyérmet.

A Kuzmina aszteroida az úgynevezett Trójai Jupiter kisbolygók csoportjába tartozik. A Nap körül ugyanolyan távolságban kering, mint a Jupiter, ami ötször nagyobb távolság, mint a Nap–Föld távolság.

A kisbolygót 1999. december 7-én fedezték fel a LINEAR Obszervatóriumban (USA). Az égitest 11,5 évente kerüli meg a Napot, átmérője körülbelül húsz kilométer.

Jelenleg a kisbolygó a Kos csillagképben található, az égitest szabad szemmel nem megfigyelhető. A csillagok közötti mozgását egy közepes méretű teleszkóp képes rögzíteni CCD kamerán keresztül. Nem jelent veszélyt a Földre.

Ez a harmadik aszteroida, amelyet egy kivételes sportolóról nevezett el Kürti István, amatőr csillagász. Az előzőek Popluhár és Demitra voltak.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »