Görögország nem akar trójai faló lenni

Görögország nem akar trójai faló lenni

Hogyan látják a görögök a migránsválságot, s miként vélekednek az emiatt őket keményen bírálókról, így egyebek között a magyar kormányzat retorikájáról? Erről kérdeztünk meg több görög fiatalt.

Tizenegymilliónyian vagyunk, s ebből mintegy kétmillió a migránsok száma; nem vagyunk raszszisták, de egyszerűen képtelenek vagyunk több embert befogadni. Nagyjából ez az általános vélekedés a görög fiatalok körében, ha a migránsválságról kérdezik őket. Megkerestünk az ország különböző részein, így Athénban, Patraszban, illetve az Égei-tenger szigetein élő helyieket, meséljenek a tapasztalataikról. Arról, hogy a gazdasági válság után, pontosabban vele egy időben a Törökország felől érkező migránsáradat miatt sokan, így különösen Ausztria és a visegrádi négyek ugyancsak „szégyenpadba” ültették a görögöket.

– A magyaroknak, a cseheknek vagy a szlovákoknak meg kell érteniük, a migránsok addig nem állnak le, amíg el nem jutnak a gazdag nyugat-európai országokba – véli egy patraszi fiatalember. A logisztikai középvezetőként dolgozó Agelosz szerint az illegális bevándorlókat nem érdekli, hogy Macedónia lezárja a határait. Mint mondja, már megtettek több ezer kilométert, így ez már nem oszt, nem szoroz náluk. A gyógyszerészként dolgozó athéni Janisz is hasonlóképpen vélekedik, a két fiatalember szerint ez tényleg egy közös, európai ügy, amire egységes, határozott válaszokkal kellene reagálni, ám ők most úgy látják, az EU teszteli a görögök tűrőképességét, illetve teljesítőképességük határait. Ahogy Macedónia is azzal, hogy alig száz migránst engednek át naponta, miközben a határ görög oldalán feltorlódnak az emberek, akik átjutást keresve tízezrével bolyonganak az észak-görög régióban.

Az általunk megkérdezettek arra is felhívták a figyelmet, hogy – amint arról lapunk is többször írt – az illegális migráció problémája Görögországban nem új keletű. Már a válság kitörése előtt is köztudott volt, hogy ha nem vízi úton akar valaki bejutni az EU-ba, akkor azt csak Görögországon át teheti meg. Egyes statisztikák szerint már 2010-ben mintegy nyolcszázezer illegális bevándorló tartózkodott az országban. Mint Agelosz kiemelte, a Micotakisz-kormány alatti, 1992-es albán határnyitást követően sok migráns érkezett. Ma pedig sok albán, örmény, grúz, majd kínai s legújabban pakisztáni, afganisztáni, iraki, bangladesi, szíriai, továbbá Fekete-Afrikából érkező telepedett le. Külön érdekes, hogy az akár 20 éve is ott élőknek, noha részei a társadalomnak, letelepedésük fejében még mindig fizetniük kell adót minden évben.

A kulcs szerintük Törökország. S hangsúlyozták, most nem a klasszikus görög–török ellentétre gondolnak, mint inkább arra, hogy ma Törökországon át a legkönnyebb bejutni Európába. – Egy marokkói 25 euróért vesz egy fapados jegyet Isztambulba, s máris itt áll Görögországban – vélik, s szerintük ezért kulcskérdés, miként tud az Európai Unió együttműködni Ankarával, illetve a törökök mennyire kompromisszumkészek, s mennyire akarják „megzsarolni”, mondjuk épp ezt kihasználva az uniót.

Ami a kritikákat illeti, kezdetben meglepődtek az Orbán-kormány ősz óta egyre keményebb nyilatkozatain, ám most Magyarország és a visegrádi országok helyett inkább az osztrák kormány durva, olykor fenyegetőző megnyilvánulásai kerültek a középpontba. S a múlt hétig nemigen szóltak vissza ugyan a görögök, úgy néz ki, itt is változás állt be, mert a hivatalos kormányzati retorika is bekeményített az osztrákokkal szemben.

A migráció kapcsán ugyanakkor a görögöket a tavasz közeledtével egyre jobban az foglalkoztatja, milyen hatással lehet mindez az ország fő bevételi forrásának számító turizmusra. Noha a tavalyi rekordév volt, s 2016-ra is ilyet várnak, több, a török partok mellett fekvő, épp ezért az illegális bevándorlás által leginkább veszélyeztetett szigeten élő is azt mondta lapunknak, Kószon és Szamoszon megugrott a lemondott foglalások száma. Victoria Nuland, a térségért felelős amerikai külügyi helyettes államtitkár értesülések szerint a „frontvonalról” tájékozódna a migránshelyzetről, ezért csütörtökön a macedón– görög határ térségébe látogat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »