Görögország hitelből fizeti lejáró kölcsöneit – ha minden jól alakulna, leghamarabb akkor is csak 2060-ban szabadulhatnának

Maratoni, több mint tízórás ülésen állapodtak meg az eurozóna pénzügyminiszterei arról, hogy Görögország megkaphatja az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által folyósított "mentőcsomag" következő részét.

Most összesen 10,3 milliárd eurót, körülbelül 3 ezer milliárd forintot kap a dél-európai ország. Ez az összeg Magyarország éves költségvetésének nagyjából az ötöde.

Görögország azonban a pénz ellenére sem lélegezhet fel, mert csak júniusban körülbelül 5 milliárd eurónyi lejáró tartozást kell visszafizetnie hitelezőinek.

Görögország technikai értelemben már hosszú évek óta csődben van, mondta Kovács István az Unió28 című műsorban. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója hozzátette: azért nem jelentett még államcsődöt, mert az Európai Unió, az IMF és a Világbank mindig segítséget nyújtott neki.

A legutóbbi időszakban már felmerült, hogy az IMF csak akkor hajlandó folytatni az ország finanszírozását, ha a görög adósság egy részét elengedik.

Végül nem engedték el a görög adósság egy részét – ahogyan azt többen is szerették volna –, és a fizetési határidők sem változtak. A Nemzetközi Valutaalap azonnali könnyítést akart adni Görögországnak, ezt azonban az uniós pénzügyminiszterek nem támogatták.

Németország ezt egyértelműen ellenezte, és a mostani eurocsoport ülésen sikerült megállapodni az új csomag feltételeiről. Ebben nincsen adósságkönnyítés a görögök számára, így az Európai Unió és az IMF vitájából most az IMF került ki vesztesen.

Az új megállapodás alapján 2018-ban lesz lehetőség leírni a görög adósság egy részét, magyarázta Kovács István.

Az adósságkönnyítés több lépésből áll. Egyrészt várhatóan kitolják a fizetési határidőket, másrészt olyan konstrukciókat dolgoznak ki, amelyekkel csökkenteni lehet a kamatkockázatot. Harmadrészt pedig Görögországnak nem kellene megemelt kamatot fizetnie a második mentőcsomag törlesztésekor.

A jelenlegi mentőcsomag már a harmadik 2010 óta. Görögország államadóssága pedig elérte a GDP 180 százalékát. Az elmúlt években hitelből fizették a lejáró kölcsönöket, emellett pedig több megszorítást is végrehajtottak. Legutóbb néhány nappal az uniós pénzügyi csúcs előtt, amely kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy megkapják az újabb részletet.

A megszorítások között szerepel, hogy 23-ról 24 százalékra emelik az áfát, magasabb lesz a jövedéki adó és vendéglátás adója is. Ezzel párhuzamosan pedig létrehoznak egy privatizációs alapot, valamint döntöttek a bankrendszer rossz hiteleinek szanálásáról is.

A szakértő szerint a görög válságrendezés nemcsak a dél-európai államról szólt.

A német kancellár politikai tőkét akart kovácsolnia belőle, hiszen következetesen elutasította a görög adósság részleges elengedését. Helyette a "reformok" folytatására szólította fel a görög kormányt. Merkel ezzel az állásponttal megfelelt pártja vezetőinek is.

A szakértő szerint a kancellár okkal tette mindezt. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője úgy fogalmazott: Angela Merkelnek az egyik legerősebb érve, hogy Európát, az Európai Uniót egyben tartsa. Nagy Dániel nem gondolja, hogy most elengednék a görögök kezét, és nem számít politikai instabilitásra.

Az viszont biztos, hogy Görögország évtizedekre eladósodott. A mostani, összességében 86 milliárd eurós "mentőcsomag" törlesztését 15 év múlva kell elkezdenie. S ha minden a görögök terve szerint alakul, akkor is csak 2060-ban szabadulnak meg a hiteltől és a hitelezőktől.

(Híradó nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »